Péntek este kezdődött a kiállítással, vetítésekkel, performanszokkal, workshopokkal, előadásokkal és partival egybekötött audio-vizulális fesztivál. A késő esti teltházas Live Cinema Show sikeredett a legattraktívabbra, de a szombati buli túlélőinek még vasárnapra is maradt egy gondolatébresztőnek ígérkező kerekasztal-beszélgetés Fény az éjszakában címmel, az elszántabbak számára pedig három délutáni workshop, ahol különböző vj szoftverekkel ismerkedhetnek meg (részletes program a PRAE.HU-n itt található). A rendezvényt Sugár János, a Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének egyik alapítója nyitotta meg, aki néhány kifejező gondolatban foglalta össze a kortárs médiaművészet irányvonalait, a kiállított művek és az alkotók művészeti elképzeléseit.



A Vj Centrum tagjai az interaktív videó- és médiaművészetben rejlő – alighanem kimeríthetetlen – lehetőségeket kutatják. Az interaktív installációk lényege, hogy a műalkotás a befogadóval együtt válik teljes értékűvé. Karcis Gábor és Feles Dániel roppant egyszerűnek tűnő, mégis látványos munkája, a Looking To My Eyes például egy makrolencsékkel ellátott kamerát használ, hogy a szemgolyónkat bizarr közelségbe hozva, önmagunkkal nézhessünk farkasszemet. A Body Doll fantázianévre keresztelt próbababacsőcselék transzparensére mi írhatjuk fel, hogy miért tüntessenek, Mórász Dávid LBRNTH-ja pedig a klasszikus golyós fajátékot szimulálja, ahol a Kinect-technológia segítségével a játékos adott pozíciója szerint mozog a pálya. De nemcsak az interakcióra való törekvés jellemzi az alkotókat, hanem a vetítési felületek, a képi és hanghatások és a tér kreatív újragondolása is. A ZOA-csoport – a tavalyi Paint Up! épületfestő verseny győztese – egy digitális divatbemutatóval érkezett. A modellekről készült videofelvételeket a térben különböző mélységekbe elhelyezett vásznakra vetítették ki. Szintén az extrém felülettel játszik a székesfehérvári Méhkas Dia Projekt, akik "élő" (lovak, vitorlások) háttereket használtak fel színgazdag munkáikhoz.

Fotó: Tarcsay Gábor

A Live Cinema showt is a többszólamúság, az önreflexió, a hatásfokozás és az érzékek közötti átjárhatóság jellemezte. A videómunkák kép- és hangtöredékekből és folyamatosan változó adathalmazokból állnak. A Draft Report ún. live-kódoló csapata például az előadással szinkronban programozta az animációt. A közönség egyidőben látja az alkotófolyamatot és magát a dinamikusan változó alkotást is, mindeközben a Kinect-szenzorok előtt táncoló lányok improvizatív mozgása tovább variálja a vásznon megjelenő képi hatást.

Fotó: Tarcsay Gábor

A kiállítás a művészet és a technológia termékeny kapcsolatát kutatja, a prezentációk és beszélgetések során a hazai és nemzetközi audiovizuális művészet lehetőségeiről, a különböző hazai alkotók munkáiról esett szó. A javarészt fiatalokból álló alkotócsoportok céltudatos, határozott elképzeléssekkel néznek a jövőbe, mi pedig csak remélhetjük, hogy a következő audiovizuális happening nem várat sokat magára.

A programról részletesen a PRAE.HU-n itt olvashatsz!
A Vj Centrum a facebookon itt található!

Fotó: Tarcsay Gábor

 

Fotók forrása, további izgalmas képek lelőhelye: link

(Leadép: PARTICLE SYSTEM / Herczeg Tamás, Mórász Dávid és Lázár Gábor)