film
2012. 01. 26.
Egy tanár nem engedheti meg magának, hogy unalmas legyen
2012. január 20-24., Design Terminál, 1051, Budapest, Erzsébet tér 13.
Először villámrandi kezdő alkotók és régi motoros operatőrök részvételével, majd szakmai beszélgetéssel egybe kötött prezentáció a BKF-en zajló operatőr képzés jelenéről és jövőéről. A BKF ART KICKOFF négy napos eseménysorozatának utolsó előtti estéjén jártunk a Design Terminálban.
A hg.hu-val közösen szervezett villámtalálkozáson Kardos Sándor és Szabó Gábor BKF-es osztályfőnököktől gyűjthettek be véleményeket, tanácsokat a fiatalok. Kovács Dániel, a hg.hu főszerkesztője kérdésünkre elmondta, pár éve kezdték el a "rapidrandik" szervezését – először stylistokkal majd lakberendezőkkel, filmes tematikában pedig ez az első próbálkozásuk. Az egyetlen megkötés a találkozások során, hogy a fiatal alkotóknak és alkotó jelölteknek negyed óra áll a rendelkezésükre bemutatni filmjeiket és meghallgatni a szakmai kritikákat. A Szabó-Kardos párosnak ezúttal négy filmre jutott ideje. A készítők közül pedig két fiatal alkotó mesélte el nekünk, hogy ebben a kevés időben is nagyon építő kritikákat kaptak, a tanárok nem csupán a képeket, hanem a dramaturgiát is elemezték kisfilmjeikben.
A villámtalálkozások után szakmai beszélgetés vette kezdetét BKF-es operatőr tanárok részvételével. A szakvezető Szabó Gábor bemutatta az első évesek vezetőjét, Nagy Andrást, és a második osztályt vezető Kardos Sándort. A beszélgetésen részt vett Marton József fővilágosító is, aki állandó munkatársa többek között Koltai Lajosnak és Pados Gyulának, emellett pedig egész évben segíti a diákok munkáját is. Nagy András mesélt arról, hogy bár korábban nem szerzett tapasztalatokat még a tanításban, már elsőre is a legfontosabbnak tartja lekötni a diákok figyelmét, és minél izgalmasabbá tenni az órákat. Kardos is csatlakozott a véleményéhez, hozzáfűzve: egy tanár nem engedheti meg magának, hogy unalmas legyen. Ez viszont rugalmasságot követel, sok minden csak menet közben alakul ki a tantervben, az alap pontok szem előtt tartása mellett. Nagy András emellett megemlítette, hogy bekerülésekor a legtöbb diák sztereotip vizuális gondolkodással rendelkezett, így az első fél év ezen beidegződések lerombolásával telt, hogy az új alapokon elkezdődhessen egy új rendszer felépítése.
Szabó Gábor példaként Illés Györgyöt említette (kétszeres Kossuth-díjas operatőr, filmpedagógus, a szakma "Papi" néven emlegette), aki az oktatást mindig az alapoktól kezdte és apró lépésekkel haladt előre a mesterség átadásában: első óra egy lámpa, második óra két lámpa, és így tovább. A mesterség elsajátításában a tanév során a tanulók segítségére vannak Hajdu Miklós, Romwalter Richárd és Bendiner Zoltán fővilágosítók is, akik az év folyamán különféle fény és világosítási konstrukciókat mutatnak be a fiataloknak. Marton József a világosítási technikák, konstrukciók elsajátításának és a gyakorlati foglalkozásokon való részvételnek a lényegi fontosságára hívta fel a figyelmet, a tanulókat ebben Magyarország egyik legnagyobb, piacvezető lámpakölcsönző cége, a Sparks (Sparks Camera & Lightning LTD.) segíti, azzal, hogy a tanulók rendelkezésére bocsátja világszínvonalú eszközparkját, miközben a nemzetközi filmgyártásban használatos angol szakkifejezéseket is segít elsajátítani. Mindemellett Marton József kiemelte az egyéni stílus megtalálásának, egyfajta egyéni látásmód kialakulásának fontosságát.
A bevezető után megnézhettük két másodéves vizsgafilmjét, amit aztán a tanárok alaposan elemeztek. Szabó megemlítette, hogy ebben a szakaszban a diákok még nem dolgozhatnak profi színészekkel, ők maguk szerepelnek egymás filmjeiben. Ebben a tanulási fázisban még a történet sem olyan lényeges. Ennek ellenére a diákok jó sztorikat szoktak kitalálni, és van, aki meglepően remek színészi képességekkel rendelkezik. Ha színészmesterséget nem is, rendező-mesterséget Hajdu Szabolcstól tanulnak a diákok, az év során például stílusgyakorlatokat készítettek, a burleszk és a film noir műfajban.
A jövőről szólva Nagy András konkrét terveket vetített előre, például Brassaï (Halász Gyula fotográfus) klasszikus párizsi képeinek reprodukálását műtermi gyakorlatként. A célja ezzel a feladattal az erős és megbízható technikai tudás megteremtése mellett a diákok érzékenységének, nyitottságának növelése, gondolkodásmódjuk árnyaltabbá tétele. "Az embernek vakon kell tudnia világítani" – zárta le a beszélgetést az operatőri szakma ethoszát megfogalmazva Szabó Gábor.
A villámtalálkozások után szakmai beszélgetés vette kezdetét BKF-es operatőr tanárok részvételével. A szakvezető Szabó Gábor bemutatta az első évesek vezetőjét, Nagy Andrást, és a második osztályt vezető Kardos Sándort. A beszélgetésen részt vett Marton József fővilágosító is, aki állandó munkatársa többek között Koltai Lajosnak és Pados Gyulának, emellett pedig egész évben segíti a diákok munkáját is. Nagy András mesélt arról, hogy bár korábban nem szerzett tapasztalatokat még a tanításban, már elsőre is a legfontosabbnak tartja lekötni a diákok figyelmét, és minél izgalmasabbá tenni az órákat. Kardos is csatlakozott a véleményéhez, hozzáfűzve: egy tanár nem engedheti meg magának, hogy unalmas legyen. Ez viszont rugalmasságot követel, sok minden csak menet közben alakul ki a tantervben, az alap pontok szem előtt tartása mellett. Nagy András emellett megemlítette, hogy bekerülésekor a legtöbb diák sztereotip vizuális gondolkodással rendelkezett, így az első fél év ezen beidegződések lerombolásával telt, hogy az új alapokon elkezdődhessen egy új rendszer felépítése.
Szabó Gábor példaként Illés Györgyöt említette (kétszeres Kossuth-díjas operatőr, filmpedagógus, a szakma "Papi" néven emlegette), aki az oktatást mindig az alapoktól kezdte és apró lépésekkel haladt előre a mesterség átadásában: első óra egy lámpa, második óra két lámpa, és így tovább. A mesterség elsajátításában a tanév során a tanulók segítségére vannak Hajdu Miklós, Romwalter Richárd és Bendiner Zoltán fővilágosítók is, akik az év folyamán különféle fény és világosítási konstrukciókat mutatnak be a fiataloknak. Marton József a világosítási technikák, konstrukciók elsajátításának és a gyakorlati foglalkozásokon való részvételnek a lényegi fontosságára hívta fel a figyelmet, a tanulókat ebben Magyarország egyik legnagyobb, piacvezető lámpakölcsönző cége, a Sparks (Sparks Camera & Lightning LTD.) segíti, azzal, hogy a tanulók rendelkezésére bocsátja világszínvonalú eszközparkját, miközben a nemzetközi filmgyártásban használatos angol szakkifejezéseket is segít elsajátítani. Mindemellett Marton József kiemelte az egyéni stílus megtalálásának, egyfajta egyéni látásmód kialakulásának fontosságát.
A bevezető után megnézhettük két másodéves vizsgafilmjét, amit aztán a tanárok alaposan elemeztek. Szabó megemlítette, hogy ebben a szakaszban a diákok még nem dolgozhatnak profi színészekkel, ők maguk szerepelnek egymás filmjeiben. Ebben a tanulási fázisban még a történet sem olyan lényeges. Ennek ellenére a diákok jó sztorikat szoktak kitalálni, és van, aki meglepően remek színészi képességekkel rendelkezik. Ha színészmesterséget nem is, rendező-mesterséget Hajdu Szabolcstól tanulnak a diákok, az év során például stílusgyakorlatokat készítettek, a burleszk és a film noir műfajban.
A jövőről szólva Nagy András konkrét terveket vetített előre, például Brassaï (Halász Gyula fotográfus) klasszikus párizsi képeinek reprodukálását műtermi gyakorlatként. A célja ezzel a feladattal az erős és megbízható technikai tudás megteremtése mellett a diákok érzékenységének, nyitottságának növelése, gondolkodásmódjuk árnyaltabbá tétele. "Az embernek vakon kell tudnia világítani" – zárta le a beszélgetést az operatőri szakma ethoszát megfogalmazva Szabó Gábor.
További írások a rovatból
Révész Bálint és Mikulán Dávid KIX című dokumentumfilmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Más művészeti ágakról
Megjelent a szerző emlékiratainak folytatása, A másik egy