A sok évszázados csiszolás ellenére az irodalomtörténet gépezete még ma is gyakran hibázik. A szerzőket élve és halva boncoló fekete köpenyesek egyike, B. ugyan mondott valami olyasmit, hogy "a szerző halott, de néha kiszól a sírból", azonban művelt kollégái szorgalmasan igyekeztek ezt a mondatot a jótékony feledés homályába burkolni. Hiába minden próbálkozás, B. mondata elkerülhetetlenül igazolódni látszik, sőt, bizonyos halott szerzők nem csak kiszólnak, hanem egyenesen kikelnek a sírból, és itt kísértenek közöttünk.

Dér Asia és Gerőcs Péter
Fotó: Nagy Botond

A magyar irodalomtörténet egyik ilyen nyughatatlan szelleme Mészöly Miklósé, aki lassan több mint tíz éve folyamatosan riogatja az irodalmárokat, és okoz nekik időről-időre lidércnyomást és lázálmokat. Ugyan Mészöly neve a magyar irodalom jelentős szerzői közt szerepel, mégis megharagudott, mert úgy gondolja, mind az olvasók, mind a tudósok méltatlanul és igazságtalanul keveset foglalkoznak vele.

A szellem a számmisztika jegyében, születése 90., egyben halála 10. évfordulóján üzenetet hagyott a kiválasztott embernek, akit méltónak talált arra, hogy elvégezze az általa kijelölt feladatot. Nem véletlen, hogy választása Gerőcs Péterre, a fiatal irodalmárra esett, aki a PRAE.HU-nak adott interjúban a Mészöly-életműről így nyilatkozott:

"Zavar, hogy ott van, ahol, hogy úgy van ott, ahogy, és persze zavarnak a szövegek. Nem szeretnék most sem elemzésbe, sem leíró jellegű megállapításokba bocsátkozni; ez az a korpusz, amelyet folyamatosan olvasok, mert befejezettsége ellenére sincs vége, tehát nem is lehet, vagy legalábbis én nem tudom végigolvasni."

Nádas Péter 

Péternek ráadásul van egy bájos segítőtársa, tehetséges filmes barátnője, Dér Asia, akit szintén föllelkesített a Mészöly körül lappangó rengeteg titok. A fiatal pár pedig hónapokkal ezelőtt elindult, hogy eleget tegyen Mészöly végakaratának, és kinyomozza, mi is állhat a Mészöly-rejtély hátterében. A taktika az volt, hogy megkeresik Mészöly még ma is élő barátait, pályatársait, mindazokat, akik valaha közel álltak hozzá, és képesek lesznek Mészöly alakját megidézni. Ugyanazokat a kérdéseket teszik föl mindnyájuknak, a válaszokat pedig kamerával rögzítik, majd végül dokumentumfilmmé vágják össze a nyersanyagot, reménykedve abban, hogy az egymás mellé vágott válaszokból egy nagy Válasz fog megszületni. A filmben így végül megszólal Esterházy Péter, Krasznahorkai László, Kukorelly Endre, Márton László, Nádas Péter, Pályi András, Szegedy-Maszák Mihály, Szigeti László, Szörényi László, Varga Katalina és Ablonczy Anna.

A 80 perces, klasszikus beszélő fejes privát mészöly a lehető legminimálisabb anyagi költségvetésből készült home-made dokumentumfilmek közül való. A film vizuális komponálása viszonylag egyszerű, ami többek között abból is fakad, hogy igyekszik betartani az "írót illik könyvespolc előtt fotózni-filmezni" íratlan szabályait.

Szegedy-Maszák Mihály

A privát mészöly tehát a módszer és az alacsony büdzsé következtében hagy némi technikai kívánnivalót maga után a kép- és a hangminőséget illetően, és több operatőri bátorság és vizuális kreativitás sem ártott volna, a koncepció például elbírt volna több képet is Mészöly Kisorosziban található birtokáról és/vagy Nádas Péter gombosszegi kúriájáról. A hibákon azonban nem érdemes fönnakadni, mert a remek vágás és az okos szerkesztés kárpótolja a nézőt mindezért, és a kikeredő egész meglepően plasztikus és pontos képet nyújt Mészölyről.

A riporteri és a vágási logika egyszerre halad kívülről befelé, és lineárisan előre. A beszélők először Mészöly külsejét, majd fő jellemvonásait és szokásait idézik fel, később az írásai, és Mészölynek az írással való viszonya kerül a fókuszba. Mészöly alakja egyre élesebben és színesebben lép ki az emlékezet ködéből, ahogy Mészöly egykori barátai lépésről-lépésre elmesélik az élettörténetét is.

A Privát Mészölyben a beszélők egymásba fonódó, egymást kiegészítő mondatai eleinte egy kedélyes történetté állnak össze az íróról, aki csíkos matróztrikóban járt, szerette a biológiát és a nőket, és minden tekintetben olyan volt, mint egy oroszlán. Azonban a történet előrehaladtával az anekdotázós hangnembe egyre több disszonáns hang keveredik, és egyszer csak feleszmélünk, hogy egy kegyetlen hanyatlástörténet fültanúi vagyunk.

Esterházy Péter

Ahogy a megszólalók visszaemlékeznek Mészöly betegségére és halálára, azon kapják magukat, hogy már nem a gyógyíthatatlanul beteg és mentálisan fokozatosan leépülő Mészölyről beszélnek, hanem saját bűnösségük és kegyetlenségük történetét gyónják a kamerába. És a múlt ezen a ponton ér össze a jelennel a Dér-Gerőcs páros filmjében, mert a történet utolsó aktusa a bűnbánaté.



A film végkifejlete katartikus: az utolsó szó azé a fájdalomé, ami magában hordozza a megtisztulást, a megbánást, a megbocsájtást, vagyis magát a föloldozást. A privát mészöly valójában nem más, mint egy megtisztító szeánsz, egy sikeres szellemidézés, ami talán végleg kiengesztelte és megnyugtatta Mészöly hazajáró és mérges szellemét.

Az alkotók elmondása szerint Mészöly szelleme november 24-e, a premiere óta nem riogatott senkit. De miért is tenné? A róla szóló film egyöntetű tetszést aratott a közönség körében, és telt házas vetítést generált az utóbbi hetekben Budapesten az Odeon Lloyd Moziban és a Kino Moziban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, továbbá a szegedi Grand Caféban és a szekszárdi Mészöly Miklós napokon. A privát mészölyre ezután is szeánszok sora vár, többek között az ELTÉ-n, a budapesti Eötvös 10-ben, a szolnoki TiszapArt moziban, Kecskeméten, Pécsett, talán Miskolcon és Besztercebányán is. Emellet pedig a február 2-5. között megrendezett 43. Magyar Filmszemlén,  február 3-án, pénteken az Uránia Nemzeti Filmszínház Csortos termében, február 5-én, vasárnap 19:30-kor a Toldi mozi kistermében. Jegyek elővételben január 27-étől kaphatók a Szemle filmjeire.

Mészöly Miklós sírja a Farkasréti temetőben
Forrás: Wikipedia