220VOLT is an unprecedented experiment: a complex biographical and historical tableau, in which a generation speaks that has not spoken out its private experiences yet. This generation, now and here, is represented by four artists: they were born in the fifties, they live in Budapest, Hungary; and while their roots are different, their lifelines show significant similarities.

220VOLT - PÁRHUZAMOS ÉLETRAJZOK NÉGY HANGRA

Krstić Milorad (1952) Szlovéniában született, szerb katonatiszti családban. Húsz éve él Magyarországon; ügyvédi diplomája után teljesen a képzőművészetnek szentelte életét: festő és multimédiás alkotó lett – Das Anatomische Theater című projektjében feldolgozta a XX. század történelmi és művészeti csomópontjait.

Lantos László Triceps (1955) vajdasági elmagyarosodott sváb családból jön; bölcsészkari tanulmányai után kísérleti színházak rendezőjeként és body art performerként vált ismertté – 1995-ben Az éhezőművész című 40 napos performanszában megmutatta, hogyan élhetjük túl kafkai világunk ketreceit.

Falcsik Mari (1956) gyökereivel a kisalföldi szabadgazdaságok és a mátraalji szőlőskertek földjeibe visszanyúló budai szakértelmiségi család sarja; a bölcsészkar után mint "a szabadságot a maga sajátos módján tágító kívülálló" fogalmazta meg magát – költészetének máig ez a kivételes tapasztalat adja a stabil talajt.

Kreutz László (1957) a "gondolkodó dobos" évtizedek óta meghatározó underground budapesti zenekarokban (A. E. Bizottság, Beatrice, Ági és a fiúk stb.) játszik; '87-es disszidálásáról szóló naplója élesen megvilágítja a "téves csatatérre" kerülő magyar értelmiség kálváriáját.

A négy alkotó más és más háttérből érkezett a kortárs művészet talajára. Portréjuk közös vonása, hogy Kádár és Tito szocializmusában nőttek fel, majd a magyar rendszerváltás és a délszláv polgárháború sodorta őket egymás mellé a budapesti avantgárd és undorgrund művészeti élet színterein.

A 220VOLT - amelynek nevét az alkotók két számjeggyel jelölt születési évének ('52, '55, '56, '57) összege adja ki - különleges kísérlet, amelyben saját életüket tárják fel: származást, családi legendáriumot, barátságot és szerelmet, művészeti és kulturális megmozdulásokat, privát korélményt – és ez a szemszög, a "történelem alulnézetben" adja a betekintést a korszak nagyobb, személyesen túli összefüggéseihez.

A közös munka alapelemei a hagyományos írás (vers, próza), a képzőművészeti alkotás (grafika, kollázs), a zenei kompozíció, emellett a film, a zenei és dokumentarista videoklip, de bőven kínál fotó- és más illusztrációs anyagot, multimédiás tartalmat is.

A projektnek a prae.hu, a Prae on-line felülete ad megjelenési helyet, ahol fejezetei a címét viselő önálló rovatban láthatók-olvashatók hétről hétre az 1952-től 2012-ig tartó hat évtized egymást követő évei, az életrajzi ihletésű fő cikk mellett más művészeti cikkekben és képanyagban.

A műfajok keverése értékesebbé teszi az on-line megjelenést, és ezekre alapozódnak a projekt lezárása után tervezett hagyományos publikálási formák. Az on-line netműhelyben érzékelhetővé, megtapasztalhatóvá válik a jelen idejű alkotói folyamat.

De a 220VOLT egyfajta belépés a jövőbe is: megváltoztatja a múlt hagyományos szemléletét. Ez a projekt "jövőbe zárt múlt" idejű, bizonyítva, hogy már nincs retrospektív, folyamatos látás a művészetben. A négy művész visszaemlékezése előremutatva kitapogathat valamit abból, mi lesz, mi lehet majd a jövő számára mindaz, amit ők átéltek.

 220VOLT - PARALLEL BIOGRAPHIES FOR FOUR VOICES

Milorad Krstić (1952) was born in Slovenia, in a Serbian military officer’s family, he’s been living in Hungary for twenty years; since he graduated as a lawyer, he has devoted his all life to fine arts: he is a painter and a multimedia artist – in his project titled The Anatomical Theatre, he demonstrates the meeting points of 20th century history in politics, culture and arts.

László Lantos aka Triceps (1955) comes from Vojvodina, ex-Yugoslavia, from a Swabian-rooted Hungarian family; after his philosophical studies he became famous as an experimental theatre director and a body art performer – in 1995, in his 40-day performance titled The Starving Artist, he showed how to survive in the cages of our Kafkaian world.

Mari Falcsik (1956) is from the family of an agricultural engineer and a financial specialist from Buda, with their roots back to the Northern hills’ vineyards and Pannonian freeholders’ fields; she, after graduating at Philosophical Faculty, identified herself as "an outsider, widening freedom by her own ways" – this outstanding experience gives the steady soil of her poetry.

László Kreutz (1957) the "thinking drummer" has played in significant groups of Budapest underground (A. E. Bizottság, Beatrice, Ági és a fiúk stb.); his diary about his adventurous emigration in '87 casts sharp light the calvary of Hungarian intellectuals on "the wrong battlefields".
.
The four artists arrived to the land of contemporary arts from different backgrounds, but their portraits have common features: they were grown up in the socialist regimes of Kádár and Tito, then, by the great Hungarian change and the big Yugoslavian war they have been blown together into the microcosmos of Budapest avantgarde and underground art.

220VOLT - which gained its name from adding the author's birth years signed with the last two numbers ('52, '55, '56, '57) - is a unique experiment, in which they show their own lives: roots, family legendaries, friendships and loves, art and cultural movements, private experiences – and this viewpoint, “history from below", gives an inner look into the bigger correspondences of the era, beyond personal points of view.

The basic elements of the project are traditional writing (poetry, prose), fine arts (graphics, collage), music compositions, and besides these, film and video (music and documentary clips), but it offers, from photos to multimedia, a rich illustration stuff as well.

220VOLT is published on prae.hu, the online surface of Prae, where its chapters can be read and seen in an independent column titled by its name. The year-by-year portions of biographical main articles and other writings and art works on cultural history are working out the six decades between 1952 and 2012.

Mixing the genres of arts makes online layout more interesting, and gives the bases to traditional publishing forms that are planned after completing the online project. In this workshop on the web, present tense creating process can be followed, almost touched in its details by the readers.

But 220VOLT is, at the same time, a kind of entering Future: it changes traditional observation of Past. Its tense is "Past-in-the-Future", proving that in arts, there is no continuous retrospective sight. The memories of the four artists, the Children of Coldstream, showing forwards, may touch something from the answer to the most important question: what will, what can their experience be for the future.