bezár
 

zene

2007. 01. 04.
Hazai nemzetközi
Brains: HuManual, szerzői kiadás, 2006
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Hazai nemzetközi A Brains zenekar valószínűleg indirekt kampányt folytat zenéjével azért, hogy a Szentendrei-szigetet nevezzék át Jamaikának. A szentendrei banda története eléggé változatos: hardcore/crossover metálnak indult, majd egy időre átkeresztelődött CAFB-re, az éppen banda nélkül maradt „punkmájsztró” Szakácsit kisegítve, és még sok minden más történt velük: többek közt két nagylemezt rögzítettek (Színek, Semmi komoly), és számtalan koncertet adtak. A színtiszta rocktól folyamatosan távolodtak. Aztán gondoltak egy merészet, sőt, inkább logikusat: a keveredések korában miért is ne keverhetnék össze az általuk kultivált műfajokat gátlástalanul?
Az idei, HuManual névre hallgató harmadik sorlemezük igazolta őket. Feszes rockzenekar játszik itt nekünk némi hiphopban és dancehallban megáztatott, dallamos drum and basst. Párhuzamnak talán fel lehetne hozni az angol Asian Dub Foundationt, de ebből csak hozzávetőleges képet kaphatnánk. A Brains zenéje sokkal rockosabb, másfelől több benne a reggae és dancehall elem. Utóbbiakat főleg Kéri András énekbeszéde hozza be. Ez egyszerre jó és rossz. Jó, mivel Kéri annyira érzi ezt a sajátos jamaikai angolsággal előadott ritmikus magyarázást, hogy szerintem a legbegyógyultabban hunyorgó raszta is elégedetten bólintana hangja hallatán. Viszont a teljes lemezen át ez az „ének” kissé monotonná teszi az élményt.

prae.hu

Ezért felüdülés például a Combination című dal, amelyikben az egyik legtehetségesebb hazai szövegláda, Mc Busa teszi tiszteletét. A zene egyébként sosem unalmas, partislágerek érik egymást. A nyitó, húzós d’n’b témára épülő Wining iszonyatosat szakíthat egy bulin, a gitározósabb 000 Demre, vagy a hiphoposabb Healing Of The Nation-re is simán magam elé tudok vizionálni csápoló-táncoló tömeget. Az itt-ott gépiesebb hangzás és a samplerek okos használata is emeli a produkció színvonalát. Ezek döntően a produceri munkákat ellátó Deutsch „Anorganik” Gábornak köszönhetőek.

A Brains lemeze a nemzetközi mezőnyben is megállja a helyét, bőven oda lehet tenni az Anima Sound System, az Asian Dub Foundation vagy bármelyik ilyesmi mellé. Vagy egyszerűen csak hallgatni kell, és ritmikusan mozgatni rá a testrészeinket valami fényektől lüktető helyen.

nyomtat

Szerzők

-- csala bertalan --


További írások a rovatból

Haydn out, Muse in – múzsadilemmák
Händel: Alcina. Marc Minkowski felvétele
Simon Géza Gábor: A magyar jazztörténet ösvényein. A magyar jazztörténeti kutatás hatvanöt esztendeje 1958–2023

Más művészeti ágakról

Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon
Kertész Edina: A fotográfuslány – könyvbemutató
art&design

Isabela Muñoz Omega című kiállítása a Mai Manó Házban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés