Sokan várták Balamuralikrishna magyarországi műsorát. Így meg, hogy az észak-indiai klasszikus zene egyik mesterével, a bambuszfuvolás Pandit Ronu Majumdarral készült fellépni egy nagyobb szabású turné záróakkordjaként, különösen érdekesnek ígérkezett a szombat este. Akik a délelőtti zene-workshopon is részt vettek, csodálattal számoltak be az idős mester még mindig kitűnő hangjáról, vidám természetéről és barátságos személyiségéről.

Ronu Majumdar & Ustad Zakir Hussain

Amint Dr. Balamuralikrishna, Pandit Ronu Majumdar, és az őket tablán kísérő Pandit Abhijit Banerjee a színen megjelent, máris egy kérést fogalmaztak meg a technikusok felé: fényt kértek a nézőtérre, hogy zenélés közben láthassák a közönséget.

Közvetlenségükkel és egymás iránti, látható tiszteletükkel azokat is azonnal megnyerték, akiket inkább a kíváncsiság hozott el a koncertre, mint az indiai klasszikus zene iránti szeretet. Időnként egyébként is ránk fér, hogy egy-egy koncerttől ne „csak” a jó zenét kapjuk, hanem azt az élményt is, amelyet a pillanatban megélt, társasjátékszerű előadás jelent.

<iframe width="560" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/xcOoJDkn0Mw" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Dr. Balamuralikrishna: Hindolam/Malkauns

Az indiai klasszikus zenére különösen igaz, hogy a szabályok közt létező kreativitást, a rögtönzés készségét várja el művelőitől; a jó pillanatok az elmélet mélységekig hatoló ismerete mellett az egymás iránti alázatból és a zenében való időtlen létezésből adódnak. Így lehettünk hálásak olyan pillanatokért, mint amikor Ronu Majumdar két fuvolafutam között hangosan méltatta Balamuralikrishna hihetetlen hangterjedelmét, míg az idős mester a Tillána előtt jegyezte meg, hogy bambuszfuvolás zenésztársa még az olyan déli rágákban is kiválóan tájékozódik, amelyeknek a hindusztáni (észak-indiai) klasszikus zenében nincs megfelelője.

Az idős énekes guru, aki híres arról, hogy mind az esztétika, mind pedig a technikai tudás szempontjából erős, ezen az estén is megmutatta hangjának lélekmozgató erejét. A műsorban a klasszikus rágákon kívül hindi bhajant is hallhattunk, így a Mester sokoldalúságát a nyelveken és a műfajokon keresztül is megcsodálhattuk. Az előadás főként az ének és a bambuszfuvola improvizációs felelgetéseire épült, de Abhijit Banerjee-től egy igen ütős tablaszólót is hallhattunk a koncert második felében.

Jagadananda Karaka - Balamuralikrishna - Tyagaraja Pancharatna Kriti

A közönség és a fellépők megindultsága a zárószám közben érthető volt: nemcsak Balamuralikrishna utolsó Indián kívüli fellépése ért véget, hanem a három zenész közös, emlékezetes turnéja is. A közönség véget nem érő tapssal ünnepelte az előadókat, akik hálásan köszönték meg a színpadról az indiai művészet magyarországi képviselőitől kapott fellépőruhákat.

A Trafó szakrális koncertsorozata november 19-én, az iráni Kayhan Kalhor és Madjid Khaladj tradicionális perzsa zenei műsorával folytatódik.

A műsoron:

Az Indiai Klasszikus Zene Mesterei XII. - Észak, Dél mellett

Dr. Balamuralikrishna – ének
Pandit Ronu Majumdar – bambuszfuvola
Pandit Abhijit Banerjee – tabla

Dr. Balamuralikrishna, aki az egyik legmagasabb indiai állami kitüntetés, a Padmabhushan birtokosa, énekesi karrierje mellett zeneszerzéssel, költészettel és hangszeres játékkal is foglalkozik. 1930-ban született, és öt éves korában adta első énekes koncertjét. Csodálatos énekhangja hamar meghozta a hírnevet.

Pandit Ronu Majumdar, aki 1963-ban született Benáreszben, először édesapjától, Dr. Bhanu Majumdar-tól tanulta a bansurijátékot. 1981-ben megnyerte az Indiai Állami Rádió klasszikus zenei versenyét és azóta az egyik legkeresettebb és legelismertebb bansuri játékos, aki szinte folyamatosan koncertezik Európa, USA, Japán, Ausztrália és India szerte. 1996-ban Grammy díjra jelölték.