bezár
 

színház

2011. 10. 21.
Imádkozzunk elég fügéért és egy komfortos vallásért!
William Kentridge és Woyzeck a Trafóban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ritkán mondható el, hogy egy nemzetközi hírű kortárs művésznek egyszerre tekinthető meg kamara-kiállítása és bábelőadása ugyanabban a városban. A szénrajz alapú animációiról elhíresült William Kentridge művészetébe idén ősszel egyszerre kóstolhattunk bele a Szépművészeti Múzeum kiállítótermeiben és a Trafóban. Sőt, az utóbbi helyszínen az animációk egy bábelőadást is magába foglaló, összművészeti produkció szerves részeként voltak megtekinthetőek.
Kentridge-re gondolva az üres közegből kibontakozó szürke ábrák, emberi alakok és használati tárgyak képei, a tudati tartalmak szimbolikus leképzései jutnak az eszünkbe. A tisztán képzőművészeti elképzelések a Handspring Puppet Company felnőtteknek szóló bábműsorában központi helyre kerültek: a megelevenedő ceruzarajzok a szereplők, sőt időnként a nézők tudatának, gondolatainak kivetítéseként jelentek meg a vásznon.

Az évek óta sikeresen futó, több országot bejárt Woyzeck a Highvelden Georg Büchner Németországban játszódó művének adaptációja. A cselekmény helyszínét az alkotók Johannesburgba helyezték át, főhősük pedig német katona helyett bevándorló munkás lett. A sivár életkörülmények közt boldogulni próbáló, anyagi és erkölcsi bizonytalanságban élő Woyzeck elméjének elborulását, végül pedig egy gyilkosság elkövetését kíséri nyomon a történet.

Kentridge

Bár a “kikiáltó” már a darab elején friss hullákat ígér, az igazi gyilkosságra sokáig kell várni. Addig a kétszintes bábszínházban, az asztal és a paraván tetején jó pár vizuális ötlet megvalósulását, a dramaturgiába időnként szervesen illeszkedő, máskor talán öncélúan kilógó jelenetet követhetünk végig. Ilyen a Woyzeck belső történéseit megérteni teljesen képtelen fehérbőrű orvos diagnózisa is, amikor a főhős szemét, fülét vizsgálva a beteg tudatából áradó nyers állatiasság hangjait közvetítik az orvosi eszközök, és az azokhoz illő képsorok jelennek meg a kivetítőn. Ugyanakkor saját füléhez tapasztva a műszert, a doktor nem tapasztal mást, mint a klasszikus zene harmóniáját. Az asztal felületén és a paraván felett, a vásznon nemcsak Kentridge animációi, hanem árnyjátékok is megjelennek, az animáció-árnyjáték-bábjáték kombináció pedig kollázs benyomását kelti.

Ugyan a Woyzeck gyilkosságáig vezető történet szét-szétesett – vagy a formák és megjelenítések szokatlansága terelte el a figyelmet az események folyamatáról –, a képzőművészet és a bábművészet eszközeinek egymás felől való értelmezése igazán emlékezetessé tette az előadást. Kentridge, aki az eredeti, 1992-es műsor rendezője is volt, a kiindulásul szolgáló német darabot kiemelte kontextusából, és a világegyetemben magányosan kóborló gyermek mitikus meséjének animációs feldolgozásával vagy az egyházi, illetve népi dallamok szerepeltetésével helyezte jellegzetesen dél-afrikai összefüggésbe.

Woyzeck a Highvelden

Handstring Puppet Company

Georg Büchner alapján

Rendezte: William Kentridge
Az újrajátszást rendezte: Luc de Wit
Színész: Mncedisi Shabangu
Bábosok: Nkosinathi Gaar, Jason Potgieter, Hamilton DhlAmini, Busi Zokufa

2011. októrber 7.
Trafó Kortárs Művészetek Háza

Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál

Szkéné színház

nyomtat

Szerzők

-- Burns Katalin --


További írások a rovatból

színház

Egy tökéletes nap Szenteczki Zita rendezésében a Hatszín Teátrumban
színház

Interjú Pálffy Tibor színésszel külső-belső tényezőkről, színházi igazságról, és szerepről
színház

Podlovics Laura: Nem félünk a sötétben / Budapest Bábszínház, Kísérleti Stúdió
Hodászi Ádám: Kikönnyítve című drámája az Apertúra Bázison

Más művészeti ágakról

A filmek rejtett történetei a BIFF-en
Révész Emese és Sipos Fanni Amíg én oviban vagyok című könyvéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés