PRAE.HU: Hello, Alan! Idén nyáron nagy számban bocsátod aukcióra a zenei- / stúdió-felszereléseidet, hanglemezeidet és egyéb emléktárgyaidat. Mondanál pár szót az aukció okáról? Mi miatt vágtál bele ebbe az egészbe?

Alan: Ahogy már említettem, ez egy Alan Wildert segélyező aukció - sajnos. Elég szűkös idők ezek mindannyiunk számára, és egy válás plusz a lemezkészítés finanszírozásának hiánya miatt szorosabbra kellett húznom a nadrágszíjat.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a zenei pályafutásom minden egyes darabkájához egyformán erős érzelmi szálak fűznének. Persze, vannak bizonyos dolgok, melyekhez jobban ragaszkodom, és szerencsére elég emléktárgyat gyűjtöttem össze ahhoz, hogy a magam számára is megtarthassak egy nagyszerű kollekciót. Biztosan nem szabadulnék meg mindentől.

Olyan dolgokat őrzök meg, melyeknek személyes értéke van, és amiket a legtöbbre becsülök – például hatalmas gyűjteményem van fényképekből és házi videókból, a Depeche Mode-os időkből, amiket soha nem adnék el. De tényleg több helyre és nyugalomra van most szükségem, és ez is közrejátszik abban, hogy ezt a dolgot megléptem.

Múltidéző és katartikus élmény volt a számomra, ahogy átböngésztem a gyűjteményemet – a szortírozás és a katalogizálás nagyszerű emlékeket hozott elő, melyek által újra át tudtam élni néhány kulcsfontosságú pillanatot, melyekről már szinte teljesen elfeledkeztem. Eszembe juttatták, milyen szerencsés is vagyok, hogy ilyen karriert tudhatok a magaménak, ami által olyasmit csinálhattam, ami a szenvedélyem.

PRAE.HU: Irigylésre méltó a kollekciód Depeche Mode bakelitekből és CD-kből. Melyik szerinted a gyűjteményed legritkább darabja?

Alan: Amire igazán érdemes odafigyelni az aukció során, az a kiadatlan DMBS 1-4 box-szett, ami úgy is ismert, mint a gyűjtők „Szent Grálja”. Négy különösen ritka white-label (promóciós) lemezről van szó. A box-szett megjelentetését az utolsó pillanatban fújták le, ismeretlen okokból.

Az albumok acetátjaira is sokak vágyakozhatnak, és igazi ritkaságok. Csak egyet vagy kettőt nyomnak belőlük egy lemez megjelenése előtt, és nekem van néhány ezekből az ikonikus felvételekből. Néhány darab kedvcsinálóként már felkerült az eBay-re, és lesz még több is, ahogy az aukció napja közeleg.

PRAE.HU: Te magad milyen lemezt vásároltál legutóbb? Milyen zenéket hallgatsz mostanában?

Alan: Legutoljára Alessandro Cortini albumát hallgattam meg, amit ő maga küldött el nekem – nagyon kedvelem a SONOIO projektjét. Azok számára, akik nem tudnák, Alessandro a Nine Inch Nails ex-tagja, és vendégművészként fellépett a Recoillal az USA-turné során. Az ő zenéje a Buchla szintetizátor használatára fókuszál, amit - tudomásom szerint - ő maga tervezett. Tulajdonképpen arról ismert, hogy kisméretű szintiket tervez, amiket a saját CD-ivel együtt ad el. Nagyon ügyes és kedves emberről van szó.

PRAE.HU: Dokumentumfilm is készült az aukcióra kerülő darabok történetéről. Van esetleg valami egyedi történeted a legendás ’Devotional Tour’-on viselt öltözékedről? Mindig is kedveltem azokat a színpadi ruháidat.

Alan: Minden egyes ruhámat személyre szabottan tervezték és gyártották Paula Bradley és Karen Dusenbery divattervezők, a ’Devotional Tour’-t megelőző beszélgetések alapján. Amikor először elgondolkoztam azon, mit is viseljek a turné során, és felvetődött az ötlet, hogy rendelésre készüljenek a ruháink, valahogy eszembe jutott a Public Enemy (!). Emlékeztem rá, hogy láttam tőlük egy klipet, amiben overallt viseltek napszemüveggel és barett sapkával. Valami hasonlót akartam én is, és végül több különböző szett készült, többnyire kétrészes öltözékekből: fekete és sötétzöld/kék színekben, felhasználva selymet, hálót és más szokatlan anyagokat, zipzárakkal, gombokkal és patentekkel. Mindegyik kosztüm más volt, de mégis egységes külsőt biztosítottak. Persze, a végén egyáltalán nem hasonlítottam egyik Public Enemy-tagra sem. :-)

A dolog gyakorlati oldalát nézve: fontos volt, hogy szabadon mozoghassak dobolás közben. És azt is jelentette, hogy 14 hónapon keresztül nem kellett azon agyalnom, hogy „Mi a francot húzzak fel ma este?”. Egy-két darabot sajnos elloptak a rossz hírű dél-afrikai koncertsorozat alkalmával, ’94-ben, tehát valahol Fokváros környékén ma is van egy tag, aki zöld hálós selyem overallban rohangál fényes nappal, miközben bőrpántok fityegnek az oldalán.



PRAE.HU: A rajongók egyik legnagyobb álma egy koncert-DVD megjelentetése a ’World Violation Tour’-ról. Van esetleg bármiféle nyersanyag ehhez a személyes gyűjteményedben?

Alan: Sajnos nincsen. Ez egy elég gyakori kérdés, és tisztában vagyok vele, hogy a rajongók szeretnének látni egy ilyen filmet. Bár nincsenek emlékeim arról, hogy melyik koncerteken forgattunk a turnén, biztos vagyok benne, hogy csináltunk ilyesmit.

Tudom, hogy léteznek szalagok, de ezek belső használatra készültek az oldal-kivetítők felvételeiből, melyeket a nagyobb arénákban használtunk. Csak arra nem emlékszem, hogy Anton Corbijn, vagy valamely más hivatásos rendező készített-e filmet valamelyik koncertről. De valószínűleg nem én vagyok a legkompetensebb személy ebben a kérdésben.

PRAE.HU: Még egy mondat erejéig térjünk vissza a Depeche Mode-ra. Készítettél egy remixet az ’In Chains’-hez, mely a rajongók nagy kedvence az aktuális Depeche Mode albumról, a ‘Remixes 2: 81-11’-ről. Andy Fletcher azt nyilatkozta egy mostani rádióinterjúban, hogy nem tart elképzelhetetlennek egy újabb közös munkát veled és a Depeche Mode-dal. Mi kéne ahhoz, hogy megvalósuljon ez a rajongói álom?

Alan: Még hányszor teszed fel nekem ugyanezt a kérdést? :-)

PRAE.HU: És most egy kérdés a Recoil-lal kapcsolatban. Lebonyolítottál egy sikeres turnét a világ körül, és egy koncertet rögzítettetek is Budapesten, egy patinás mozi-épületben. Reménykedhetünk-e abban, hogy ez a felvétel megjelenik DVD-n a közeljövőben?

Alan: Igen, nagyon remélem. Ahogy említetted, a 2010-es turné utolsó európai koncertjét vettük fel Budapesten, és jelenleg a nyers vágásnál tartunk. Az én véleményem szerint pompásan sikerült, de van még rajta mit dolgozni.

Bár egyelőre nem érdekli a lemeztársaságomat. Egyelőre úgy néz ki, hogy teljesen saját finanszírozásból készül, de majd csak megtalálom a módját, hogy kiadjam.



PRAE.HU: Hol és mikor láthatnak/hallhatnak a rajongók legközelebb? Mi lesz a következő lépésed az aukció lezártával?

Alan: Két feldolgozást készítek egy Talk Talk tribute-albumra és más egyéb remixeket. Jelenleg ez minden, amit bele tudok préselni a (bonyolult) életembe és sajnos sem időm, sem pénzem, hogy egy évet töltsek a stúdióban egy új Recoil-albumon dolgozva. Persze, szívesen csinálnék újabb Recoil-lemezeket a jövőben, ha lehetőségem nyílna rá.

Mi pedig nagyon reméljük, hogy ez a lehetőség még sokáig adva lesz Alan Wilder számára, aki az elektro-rocktörténelem egyik élő ikonja. Az aukcióhoz pedig sok sikert kívánunk, és bár a magyar rajongók nagy valószínűség szerint csak passzív figyelői lesznek az árverésnek, íme néhány hasznos link, ahol figyelemmel lehet követni az eseményeket…

Alan Wilder és az Omega Auctions bemutatja:

COLLECTED - The Alan Wilder/Depeche Mode Collection
A Historic Equipment, Vinyl and Memorabilia Auction

Az aukció időpontja: 2011. szeptember 3., du. 3 óra

Helyszíne: Zion Arts Centre
Cím: 335 Stretford Rd, Hulme, Manchester M15 5ZA

Megtekintési időpontok:

2011. szeptember 2., délelőtt 10 órától este 8 óráig;
    2011. szeptember 3., délelőtt 10 órától délután ¾ 3-ig

További infók:

auction.recoil.co.uk/

Az aukció hivatalos katalógusa:

auction.recoil.co.uk/Equipment.pdf