bezár
 

zene

2011. 08. 23.
Az a jó a zenében, hogy amikor üt, nem érzel fájdalmat
I. Tokaji Jazz Tábor és Kulturális Fesztivál. 2011. július 25-31.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
„Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út, de mi azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken” (Kodály Zoltán)

prae.hu

Írásomat egy idézettel szeretném kezdeni. Találtam is szebbnél-szebb gondolatokat Kodálytól - Bob Marley-ig, igaz elég messze állnak egymástól, de mint tudjuk, a zene összeköt.

Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út, de mi azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken” (Kodály Zoltán)

Ezt az idézetet nyugodtan zászlajukra tűzhetik azok a zenészek és tanítványaik, aki július utolsó hetében városunkba látogattak az első Tokaji Jazz Tábor és Kulturális Fesztivál alkalmából.

Mindig is nagy csodálattal és tisztelettel tekintettem azokra az emberekre, akik énekükkel, hangszereik megszólaltatásával meg tudják érinteni az emberi lélek mélységeit, amire csak a zene képes. Ezt a tudást rengeteg tanulás és gyakorlás előzi meg, persze a rátermettség és az érzék sem elhanyagolható tényező. Ez a tábor egy kis segítség azoknak, akik e téren fejlődésre vágynak a tapasztalt, képzett zenészek segítségével.

Az ötlet gazdája Megyaszay István, aki született tokajiként időt és energiát nem sajnálva tervezte, szervezte meg az első ilyen találkozót, melynek a remények szerint lesz még folytatása.

Az első összejövetel a Tokaji Ferenc Gimnázium Kollégiumának társalgójában volt, ahol a táborra jelentkező, mintegy 20 fős csoport találkozott tanáraikkal. Név és hangszer szerint: Megyaszay István (basszusgitár), Eichinger Tibor és Stefan Varga (gitár), Zsemlye Sándor (szaxofon), Horoscsák Veronika (ének, zongora) és Gavallér Csaba (dob).

Még aznap délután el is kezdődött a munka a próbáknak és kurzusoknak otthont adó Paulai Ede Színházban, ahol a jelentkezők egy szintfelmérésen vettek részt. A következő napok a tanulásról és a próbákról szóltak. Délelőtt egyéni kurzusok, délután pedig közös zenekari próbák izzasztották a tanárokat és a növendékeket egyaránt. Az esték aztán a közös szórakozásról és koncertekről szóltak, amiknek helyszínét, szerda kivételével a Tokaj Hétszőlő biztosította borteraszával.

Szerdán este a Hímesudvar látta vendégül a tábort, ahol a tanárok remek koncertet rögtönöztek a vendégek nagy örömére.

Csütörtök este a Trió Targett (Tarr Dávid, Megyaszay István, Jülek Erik) prezentált fantasztikus estét. Szinte mindent eljátszottak, amit lehetett, kicsit rockosra véve a feelinget. A koncert vége átcsapott igazi örömzenébe, amibe beszállt a tábor szaxisa, Zsemlye Sándor „Zsömi” is. Hogy a Bob Marley idézet se maradjon ki: „az a jó a zenében, hogy amikor üt, nem érzel fájdalmat”. Márpedig ez ütős kis koncert volt - olyannyira, hogy a közel százfős hallgatóság a műsor végét már nem is tudta ülve végighallgatni.

Péntek este igazi csemegét láthattunk-hallhattunk a Sárik Péter trió jóvoltából. A zenekar: Sárik Péter (zongora), Frey György (basszusgitár) és Berdisz Tamás (dob). A három zenész kimagasló virtuozitással, ugyanakkor laza könnyedséggel szólaltatta meg hangszerét. Zenéjük igazi jazz, világszínvonalon. Az est második részében a nemrég alakult Zozo zenekar lemezbemutatója következett. A zenekart a Tábor négy tanára alkotja: Stefan Varga (aki Németországban él), Eichinger Tibor, Megyaszay István és Gavallér Csaba. Zenéjük a gitárok húrjaira épül, ahogy Eichinger Tibor fogalmazott: nagy romantikus dallamok Németországból és szilaj vaddisznótúrás itthonról.

A szombati nap tele volt izgalmakkal. A rendezők, a zenészek és a közönség azért, hogy estére elálljon az eső, mivel a zárókoncert a főtérre lett meghirdetve. A növendékek pedig azért, hogy hiba nélkül eljátszhassák a héten tanult számokat. Többeknek ez életük első fellépése volt közönség előtt.

Az este jól indult, az eső nem esett, így el is kezdődhetett a szabadtéri koncert a nyíregyházi Medianoche zenekar jóvoltából. A népes együttes igazi latin hangulatot varázsolt városunk főterére - mindaddig, amíg az eső újra rá nem kezdett. Az est második koncertjének így ismét a Hétszőlő borterasz zárt része adott menedéket.

A növendékek koncertjére sem lehetett panaszunk, tanáraik elégedetten bólogattak, a közönség lelkesen tapsolt. A műsorban a jazzban már klasszikusnak számító darabok hangzottak el, mint pl.: All blues, Chicken, Footprints, Summertime, Duble Guatemala, Fly me to the moon, Dream a little dream stb. A koncert végén meglepetésként három renitens rock rajongó növendék lenyomott még egy Red Hot Chili Peppers számot is - persze a taps most sem maradt el. A ráadásban a tanárokból alakult zenekar mutatta meg, hogyan kell ezt csinálni, és végre hallhattuk Veronika csodálatos hangját.

Összességében sikeresnek könyvelhetjük el az első Tokaji Jazz Tábort, nyilatkoztak tanárok, növendékek és hallgatóságuk egyaránt. Valami elkezdődött…. Még alig hallgattak el a hangszerek, a résztvevők már a jövőről beszélgettek. Reméljük így lesz, és jövőre ismét találkozunk.

Idézetek a diákok leveleiből:

Én személy szerint jól éreztem magam és köszönöm a tanárok részéről az alázatos és kitartó munkát. A deákok részéről pedig a pozitív hozzáállást mind "szakmai", mind emberi téren.”

Először is köszönet minden szervezőnek/tanárnak/ fantom-portásnak, hogy sikerült megszervezni a tábort, élménydús hét volt! Én személy szerint kicsit féltem a kisebb létszám miatt, de bizonyos táborok sokkal nagyobb létszáma egyáltalán nem jelent annyi pluszt, sőt...
Pozitívum van jócskán, fel sem lehet sorolni, az órák, a tanárok, a zenekarozás, a remek hangulatú (és nem utolsósorban minőségű) koncertek, megismerni mások zenéhez való hozzáállását, motiváció merítése stb.


Nekem nagyon élmény-dús volt a tábor, végre annyit zenéltem, amennyit csak akartam, és nem egyedül :)
Tetszettek a programok, jó volt esténként az egész napos próba és egyéni órák után lazítani egy kicsit. Mindenképpen pozitívum az is, hogy jó fejek voltak a diákok és a tanárok is, megint egy-két jó baráttal lettem gazdagabb.
Összesen annyi volt a rossz az egészben, hogy nem tartott tovább és a zenekari gyakorlatokon mindenki mindenfelé ment, csak nem arra, amerre dolga lett volna.


Véleményem nagyon jó volt a jazzzz tábor, hirtelen nem is jut eszembe rossz dolog a táborral kapcsolatosan, talán az hogy rövid volt, meg áramszünet, rossz idő, de alapjában véve igy volt jó ahogy volt. Megismerkedtem sok jó arccal, akik meghallgatják azt is amit én és ez már jó :D:D és tanultam olyan dolgokat amiket hasznositani tudok majd ha továbbra is a zenével szeretnék foglalkozni.
Szóval nekem tetszett az egész, megérte elmenni. Megyának meg gratu hogy kitalálta és megvalósitotta :D


Az esti koncertek szuperek voltak. Ez - amennyire én meg tudom ítélni - elsősorban annak köszönhető, hogy látszott (és szerencsére hallatszott is :-) ), hogy "kedves tanáraink" mennyire élvezték az együttzenélést. Nagyon "egy húron pendültek". És ezt öröm volt hallgatni.

Köszönet a Színháznak és munkatársainak a technikai segítségért. A Hétszőlőnek és a Hímesudvarnak a helyszínek biztosítását és a finom borokat köszönjük. A lelkes közönségnek pedig az elismerő tapsokat.

Jövőre igyekszünk nagyobb támogatói bázist mozgósítani, hogy még színvonalasabbá tehessük a tábort és a koncerteket egyaránt.

 
nyomtat

Szerzők

-- Nagy Zsolt --


További írások a rovatból

Platon Karataev: Napkötöző
Borbély László zongoraművész és Zeneakadémista tanítványainak koncertje
Nils Frahm: Day
Simon Géza Gábor: A magyar jazztörténet ösvényein. A magyar jazztörténeti kutatás hatvanöt esztendeje 1958–2023

Más művészeti ágakról

Havas Juli Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című kötetének bemutatójáról
Sírtunk Cannes-ban az Un Certain Regard izlandi nyitófilmjén
irodalom

Hajdu Levente volt a Kötetlenül sorozat vendége
Bemutatták Nyerges Gábor Ádám Vasgyúrók című kötetét


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés