Holmi, 2011/6.

Kellemetlen helyzetet teremt a friss Holmi idei talán legerősebb számával, legalábbis ajánlás/kiemelés szempontjából. A bőség zavarában szenvedve mégiscsak szemezgetnünk kell, mert hát egyrészről figyelemreméltóan ötletesek Mosonyi Aliz magyarmeséi, még akkor is, ha úgy több mint tíz oldalnyi terjedelemben egyetlen alapötlet variációi minden igyekezet ellenére is a monotonitás hatását keltik. Másrészt viszont Kiss Judit Ágnes oratóriumát sem hagyhatjuk ki ("PAP: Hányni jöttünk itt most össze, kedves híveim. / Trallala, trallala, kedves híveim. / Ki-ki eldöntheti, hogy másra vagy önmagára, / Trallala, trallala, kedves híveim. / Hányni jöttünk ma össze itt."), ahogy Imre Flóra versét sem: "a bőr a hús a csont erek és idegek / a fájdalomra a test csak alkalmat ad / megsimogattam és elhúztad a kezed / a felszínek mögött az erővonalak" (Ronsard már lassan ötven). Darvasitól is vétek lenne nem idézni: "Semmi baj, simított végig a mellén a nő, gondoljon arra, hogy jó lesz. Majd amikor leadjuk a jelentést, és ekkor lehunyta a szemét, és a férfi most látta meg, milyen hoszszúak a szempillái, föltétlenül meg fogjuk említeni, folytatta a nő, illetve kihangsúlyozzuk, hogy milyen jó volt.", sőt: "A nő hirtelen belekapaszkodott a férfi arcába, szinte pihegve jajongott, aztán beleharapott a szájába. Oldalra, az ágy mellé köpte a vért. Ha jó, ordítson, kérem." (Irodában) Röviden idézünk Jász Attila verséből is: "A táj egy ember arca. Ezt tudod. Hol öreg, / hol fiatal. Legtöbbször negyvenéves férfi. / Ne higgy azoknak, akik nőnek látják és intim / testrészeket vélnek felfedezni. El van rejtve" (szívskarabeusz. Visszapillantott tükör). Gergely Ágnes sírfeliratfordítás-csokrát, a tanulmányok közül pedig Dávidházi Péter és Ferenc Győző szövegeit is melegen ajánlhatom, igazán nincs okunk panaszra.

Műút 025.

A Műút aktuális számának egyik legfontosabb publikációja (Nádasdy-Dante szokásos pokla mellett) Mizser Attila két verse (önértékén túl már csak azért is, mivel Mizser az egyik legkevesebbet publikáló kortárs lírászunk). "A tűrés határa és az idegek, / a tájszólás, mint a húsleves, / az erősségének a csodájára járnak, / mint egy fekélynek, ami már motoz." (Dűne) Kár, hogy csak ennyi, túlságosan megjönne az étvágy még továbbiakhoz. Pálfi Anna A befőttesüvegek magánélete című rövidprózájában úgy viszi végig kezdeti bizarr-groteszk ötletét, hogy mire megbarátkozhatunk a tartósítható kacaj eszméjével, a mű végére rá kell döbbennünk, hogy messze nem attól igazán jó a szöveg, ami a legfeltűnőbb benne. Kiemelt mondatok további, határozottan ajánlott szövegekből: "Játék minden, amit meg lehet fogni, el lehet mozdítani, és ami hangot ad. Az egész világ rágóka." (Kiss Noémi: Játék), "Kézhátra ujj kúszik, / hálóra feszülő halak, / ha összetömörülnek, / a szerves kötél átszakíthatónak látszik." (Csobánka Zsuzsa: Ikra). A kritikai rovatban is önmagáért beszélő nevek, ezúttal Rakovszky, Krasznahorkai, Farkas Péter, György Péter, Roubaud (fordító: Seláf Levente), Houellebecq, Wells Tower és Pelevin művei a terítéken. Mindez körbevéve Verebics Ágnes szuggesztív, izgalmas képeivel.

Palócföld, 2011/3.

A friss Palócföld ezúttal bontja a papírformát, amennyiben nemcsak a próza-, de a kritikai/tanulmányi rovat is erősebbnek bizonyul az eddig húzóágazatnak számító versnél, míg utóbbi becsületét elsősorban Suhai Pál ("Biztonságod elméleti, / s bármit ígérjen is a holnap, / egy mával mindig megszegi." - Van Gogh ütött-kopott bakancsa) és a lapszemléző minden haiku-utálata ellenére is figyelemreméltó kilencest produkáló Bíró József művei ("a ha lál ... il la / ta ... - többé - kevésbé - ... : kö / rül ír ha tat lan" - DEATHLESS DEATH) mentik meg. Szávai feljegyzései ismét hangulatosak, olvasmányosak. Továbbá izgalmas betekintést nyerhetünk Szécsi Noémi és Csabai László friss köteteibe is, egy-egy részleten keresztül. Az értekező szegmens vezető anyaga Déri Eszter hármas összehasonlítással (és rengeteg kitekintéssel - ld. a szöveg több mint két oldalnyi jegyzetanyagát) operáló Esterházy-fejtése, Németh Bozó Andrea pedig fontosat beszélget Balázs István festőművésszel, míg a recenziók valódi sokszínűséget kínálnak: olvashatunk kritikát Csabai László Szindbád, a detektívjéről (a termékmintáért csak vissza kell lapozni párat), Chuck Palahniuk Altatójáról és a Szondi György válogatott bolgár műfordításait tartalmazó Vándorvirágok kötetről is.

Tiszatáj, 2011/6.

Akkora közhely, hogy mennyiség és minőség miként van egymással, hogy kár is felemlegetni. Mégis, leginkább ezzel magyarázható, hogy az olvasó figyelmét igenis fel kell hívni Tandori Dezső bizonyos verseire, hiszen az állandó dömpingben hajlamosak vagyunk nem észrevenni (átlapozni) az igazán jó darabokat. Márpedig épp egy ilyet közöl a friss Tiszatáj: "Mit tart? Ha nem reped meg. / Kenőcs. Tabletta. / Test, lélek. S béna. (...) SE JÁRÁSOM, SE FOGAM. AZOM VAN, MIM ODAVAN." (Külső. Repedés) De Pollágh Péter lapnyitó versének kesernyés soraira sem árt felkapnunk a fejünket: "Hogy mit mondtál, / persze csak képzelgés. / Verset írni túlzás." (Nem adok koronát) S hogy mégsem egészen az, szemléltetésül ezúttal Orcsik Roland kiváló művét idézném, ereje és tömörsége (s főleg e kettő együttese) okán egészében: "Az áradás után / fűrészpor és traktornyomok / maradtak az öreg, korhadt fák helyén. // Nem kezdte ki a víz / a Horthy-kocsmát: / mint vagina a kést, / fetisizálja a traumát. // A Sissy-kocsma sem / mozdult el a placcról. / Olcsó sörtől habzik / a Monarchia-mítosz. // Akár a kisebesedett / talajból föltúrt férgek, / nyüzsög a partszakasz - / csomósodik a hulladék." (Újrahasznosítás). A szám fénypontja azonban vita nélkül Podmaniczky Szilárd kihagyhatatlan Síje, idézni nem fogom, mert mondatról mondatra idézhető/idézendő, tessék inkább elolvasni, megéri.

---

---

Tartalom

Holmi

Szépirodalom

• Mosonyi Aliz: magyarmesék
• Kiss Judit Ágnes: Szíved alatt
• Csengery Kristóf: Contra vim mortis, Még nem
• Imre Flóra: Mesék, Ronsard már lassan ötven
• Darvasi László: Irodában
• Lázár Júlia: 400 halál, Március
• Dávidházi Péter: „Harmadnap”. Arany János és a feltámadás költészete
• Ferencz Győző: Elégia egy városi sírkertben - Tony Harrison: v.
• Gergely Ágnes: A sírfeliratok elé
• Edgar Lee Masters: A Spoon River-i holtak (Részletek) (Gergely Ágnes fordításai)
• Turi Tímea: Pygmalion esete Tóth Mancival. A naiva reprezentációja és a naiva mint reprezentáció Szép Ernő műveiben
• Markó Béla: Viszonylag egyszerű, Közelítés az első személyhez, Mentalevél Annának
• Győri László: A szándék
• Jász Attila: szívskarabeusz. Visszapillantott tükör
• Sopotnik Zoltán: Alt fotó, Üvegvarratok
• Ébli Gábor: A ma lesz a holnap tegnapja. Klasszikus és kortárs művészet múzeumi elhelyezése Rómában

Figyelő

• Buda Attila: Az „Édes Anna” kritikai kiadásáról
• Keresztesi József–Visy Beatrix: Két bírálat egy könyvről (Térey János: Protokoll. Regény versekben)
• Kovács Éva–Bartók Imre: Két bírálat egy könyvről (György Péter: Apám helyett)
• Ács Margit: A drámaíró drámája (Hubay Miklós, 1918–2011)
• Lengyel György: Drámák a cethal hátán. Emlékek Hubay Miklósról és drámáiról
• Szilágyi Júlia: Gyászmunka Gyimesi Éváért (1945–2011)

Műút

• Németh Zoltán: Olvashatatlan; Neon; Bonctan
• Mizser Attila: Dűne; Kiemelt rész
• Pálfi Anna: A befőttesüvegek magánélete
• Dankuly Csaba: Látomások (Ha nem jelenik meg ő; Valahogy kijutni; Hátlap)
• Magolcsay Nagy Gábor: Merénylő; Miért nem felelsz?; Olga; Két Dével
• Fecske Csaba: Nem emlékszem
• Kiss Noémi: Játék
• Szeibert Imre: (nem az én); (zsenge); (biztos ilyen); (akinek kalapács van a kezében, mindent szögnek néz); (majonézes torma)
• Dante Alighieri: Isteni színjáték, Pokol, IX. ének (Nádasdy Ádám fordítása és jegyzetei)
• Horváth László Imre: A harminc zsoldos
• Schein Gábor: Tizedik nap
• Szili József: A Zsóka-versekből (Ezek a költői évszakok; Lélekkondicionálás)
• Hegedűs Lajos Hunor: Hidak könyve
• Csobánka Zsuzsa: Ikra; Dodona; Ezüst; A sebhelyes
• Németh Ákos: A színház vidéken — II. A helyek
• Döme Gábor: Likantrópia — gondolatok Verebics Ágnes műveiről
• Balogh Tamás: Átjárópalota — Marcel Ruijters kiállítása
• Sántha József: Levetkőztet, felöltöztet (Rakovszky Zsuzsa: VS)
• Velkey György: Farkasszemek. Krasznahorkai László két új kötetéről (Az utolsó farkas; Állatvanbent)
• Gerőcs Péter: Ornamentalizmus, rítus, perverzió (Farkas Péter: Johanna)
• Erős Ferenc: „Az emlékezés és a felejtés kettős ügynöke” (György Péter: Apám helyett)
• Turi Tímea: A logika értelme, avagy az én történetem — nem az én történetem (György Péter Apám helyett című könyve kapcsán)
• Kovács Ilona: Írni a mondhatatlant (Jacques Roubaud: Vala mi: fekete)
• Bartók Imre: Egy önarckép lehetősége (Michel Houellebecq: A térkép és a táj)
• Berta Ádám: A gagyi átformálása (Michel Houellebecq: A térkép és a táj)
• Ureczky Eszter: A magány szava (Wells Tower: Elpusztítva, felperzselve)
• Turi Márton: Posztmodern feltámadás, avagy az üresség dicsérete (Viktor Pelevin: T)
• Gyimesi Júlia: Az ész, az érzés, a halál és a terapeuta (Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia)
• Kikötői hírek (Paksy Tünde, Gárdos Bálint, Klopfer Ágnes, Lukácsi Margit, Kis Orsolya – Zoltán Dominika, Menczel Gabriella)
• Marcel Ruijters: Teresa (fordította: Balogh Tamás, beíró: Lakatos István)

Palócföld

„kávéházi szegleten…”

• Hartay Csaba A csend is egy bútor; Valaki nélkül; Ő
• Ayhan Gökhan mese 1.; mese 2.
• Filip Tamás Soha, Pessoa; Hold a Halakban; Fél; Sodrás
• Nemes Z. Márió Selyemalagút; Múmia
• Kántás Balázs Ujjaim között…; Rétegekre bontott…; A visszaszámlálás poétikáját…
• Mezősi Miklós Versműfaj-tipológia / Éjjeli óda; Vasárnapi óda; Két szonett; Utolsó mentése
• Suhai Pál Van Gogh ütött-kopott bakancsa; Két impromptu; Téli munkák elé
• Bíró József Kilenc haiku
• Székely Ákos Hat színes kis fonák / Serena Williams felfutásai a hálóhoz az Amerikai Nyílt Teniszbajnokságon
• Szávairatok Diafilmszag

Próza és vidéke

• Csabai László Az utolsó zarándoklat
• Szécsi Noémi Nyughatatlanok (Regényrészlet)
• Lukáts János A farkasember

Kutatóterület

• Déri Eszter A családi portré változatai három mű tükrében / A Hahn-Hahn grófnő pillantása, az Egy polgár vallomásai és egy 18. századi prédikáció
• Németh Zoltán A katasztrofális félreértelmezés mint irónia / Fredric
• Jameson: A posztmodern, avagy a kései kapitalizmus kulturális logikája

Találkozási pontok

• Nagy Csilla A kultúra közélet / Beszélgetés Dr. Barta Lászlóval
• Kép-tér
• Németh Bozó Andrea Formák újrateremtve / Beszélgetés Balázs István festőművésszel

Ami marad

• Bódi Katalin Mítoszteremtés haladóknak / Csabai László: Szindbád, a detektív
• Barna Péter Szószátyár minimalista / Chuck Palahniuk: Altató
• Csongrády Béla Egy műfordító „jutalomjátéka” / Vándorvirágok. Bolgár szavak és színek Szondi György közvetítésében
• Baráthi Ottó Földtan, vasút, kővár / A Nógrád, a varázslatos világ című sorozat 12-14. füzeteiről

Tiszatáj

Szépirodalom

• Pollágh Péter: Nem adok koronát, Gyanakvó kék
• Ács Margit: Történet egy elegáns kutyáról
• Kiss Benedek: Girbe-gurba utak, Hallgatni a hallgatást
• Tandori Dezső: Külső. Repedés
• Podmaniczky Szilárd: Sí
• Orcsik Roland: Darázsfészek, Újrahasznosítás, Veszett
• Turi Tímea: A bökkenő, Beszélni, Csak a plezúr, Ennek a szépségnek, Szüntelen féltékeny, A napokban elbújó, Vinter pavilon
• Szántó T. Gábor: Válság
• Szabó Róbert Csaba: A Színjátszókör-rejtély (Apagyilkosságok)
• "Nemet kell mondani, nemet, nemet..." (Domonkos Istvánnal Gáspár György és Kollár Árpád beszélget)
• Tőzsér Árpád: "Pán Kolega" a lét zebráján (Naplójegyzetek 1999-ből)

Tanulmány

• Fried István: A magyar történelem — cseh szemszögből

Kritika

• Fekete J. József: Túlnőnek magukon (Pollágh Péter: A Cigarettás)
• Gajdó Ágnes: "...a múlt nem múlt el" (Szabó Magda-album)
• Bod Péter: Film, színház és ügynöki munka (Gervai András: Fedőneve: "szocializmus" [Művészek, ügynökök, titkosszolgák]

Művészet

• Szuromi Pál: Kör-kép (A kortárs képzőművészet Szegeden)

Illusztráció

• Sinkó János, Aranyi Sándor, Pataki Ferenc, Fritz Mihály, Sándor Edit, Henn László András, Szekeres Ferenc, Kiss Ferenc alkotásai