PRAE.HU: Milyen programokat tervez a Petőfi Irodalmi Múzeum a Múzeumok Éjszakájára?

Idén rendhagyó módon pénteken lesz a Múzeumok Éjszakája, de az előző évekhez hasonlóan sok és változatos programmal várjuk a látogatókat este hattól kezdődően. Irodalmi múzeum lévén igyekszünk minden programunkat irodalmasítani, és persze a múzeum kiállításaihoz is kapcsolódni. Lesz két divatbemutató, felolvasó-színházi ősbemutató, Mácsai Pál és Huzella Péter Villon-estje, bemutatjuk a Könyvtárunkban található érdekességeket és ritkaságokat, rendkívüli tárlatvezetéseket tartunk kiállításainkban, és megnyitjuk a Károlyi-kertet is, ahol a TÁP Színház művészeinek vezetésével éjszakai kertlátogatásra várjuk a bátrakat.

És persze az Ady Emlékmúzeumban és a Kassák Múzeumban is várjuk az éjszakázókat. Az Ady lakásban lehet majd Ady Endrével fényképezkedni, Ady-verseket hallgatni és akár felolvasni, 20 órakor pedig Wilhelm Droste irodalomtörténész, Ady-kutató lesz a vendégünk egy beszélgetésre. A Kassák Múzeumban izgalmas új állandó kiállítás nyílt nemrég, érdemes megnézni, ott is lesz gyerekfoglalkozás és hangos diavetítés is. A részletekről, pontos időpontokról a honlapokon tájékozódhatnak.

PRAE.HU: A felolvasószínházi előadást hogyan kell elképzelnünk? Ha jól tudom, Bródy Sándor levelezése adta az alapot…

A PIM-ben több mint 10 éve indult útjára a felolvasószínházi sorozat. A felkért kortárs írók és irodalomtörténészek a múzeum kézirattárában található, sokszor még publikálatlan levelezések, dokumentumok alapján kerekítenek történeteket, a valóság és a fikció keveredésével. Általában szerelmi háromszögtörténetek ezek. Ady, Karinthy, Szabó Lőrinc, József Attila, Krúdy, Kosztolányi - hogy csak pár eddigi szerzőt említsek, akiknek az életéről, szerelmeiről már készült ilyen feldolgozás. A Ködlovagok című, a múlt századforduló kisepikai szerzőit bemutató kiállításunkhoz kapcsolódóan készült Fráter Zoltán Vénusz légycsapója című drámája, ami valóban Bródy Sándor, felesége és Erdős Renée közötti levelek alapján íródott, kifejezetten erre az estére, tehát most pénteken lesz az ősbemutató. Kamarás Iván játssza Bródyt, a két nő pedig Fullajtár Andrea és Hámori Gabriella lesz, izgalmasnak ígérkezik az előadás.

PRAE.HU: A Retrotextus című irodalmi divatbemutató tulajdonképp ismétlése a tavaszi eseménynek. Mennyiben alakult át az előadás? Változott-e a koncepció?

Hat órakor ezzel az irodalmi divatbemutatóval kezdődik az éjszaka programsorozata. Öt kortárs szerzőt, Tóth Krisztinát, Parti Nagy Lajost, Péterfy Gergelyt, Háy János és Vörös Istvánt kértük fel, hogy általunk előre meghatározott figurákhoz és főleg azok ruháihoz írjanak szövegeket. A jelmezeket a Nemzeti Színház bocsátotta rendelkezésünkre, az ottani jelmeztárban válogathattunk kedvünkre. Az 50-es évektől kezdődően a 90-es évekig minden évtizedből vannak egy "pár": fiú- és lányruhák, amiket fotókon az írók előre megkaptak, ezeket a darabokat kellett életre kelteniük, sorsokkal megtámogatniuk. Tavasszal csináltunk már egy bemutatót, a Budapest Transzfer Nemzetközi Írófesztivál részeként, melynek a témája az újrahasznosítás volt, hát ott épp a ruhákat és az elmúlt évtizedeket hasznosítottuk újra, talán ezért is ez a cím. Gondoltuk, jó lesz ismételni, nagyobb, szélesebb közönségnek is bemutatni a ruhákat és főleg a szövegeket. A mostani bemutatón Beck Zoltán, a 30Y frontembere élőben játssza majd a korszakok meghatározó slágereit.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

fotó: Árvai András

PRAE.HU: Nagyon sok program kapcsolódik az irodalom és a divat problematikájához. Hogyan hat egymásra ez a két terület? Vannak oda-visszacsatolások? Hat-e az irodalom a divatra, az öltözködési kultúrára?

Igen, az elmúlt években többször is volt olyan kiállításunk, ami az irodalom és a divat kapcsolatáról szólt, amikben mindig az irodalom felől közelítettünk a ruhákhoz. Pár évvel ezelőtt pont egy ilyen múzeumok éjszakáján kezdtünk divatbemutatókat szervezni, akkor Szentkuthy Miklós múzsái voltak a kiindulási pontok, hozzájuk kellett ruhákat tervezni és ott is közvetlen kapcsolat volt a nőalakok, a képek a szövegek és a ruhák között. De említhetném a 20 ruha Európának című projektet is, aminek magyar állomása szintén a PIM-ben volt, és négy magyar divattervező tervezett szintén irodalmi szövegekre ruhákat. Ezen a kiállításon dolgoztunk együtt Zoób Katival, aki ebben az évben új ötlettel kereste meg a múzeumot és így született meg a legújabb Textúra – szövet és szöveg című kiállításunk. Pénteken 21 órától a divattervező művész tart különleges tárlatvezetést a kiállításban.

PRAE.HU: És mire számítsanak A varázsló kertjébe tévedők?

Reméljük, hogy az időjárás kegyes lesz hozzánk pénteken, és épp elkerülik az esőfelhők a múzeum kertjét, mert ezen az éjjel 10 órakor megnyitjuk a Károlyi-kert felé vezető vaskapukat, és azon keresztül vezetjük a csoportokat végig a kerten. A sétán Vajdai Vilmos és a TÁP Színház művészei interaktív módon, játékokkal, zenével fűszerezik majd a rejtélyes, irodalmi barangolást, lesznek bokorból előugró meglepetések, sok-sok jó szerzőtől válogatott gyönyörű idézet – arra számítunk, hogy akik eljönnek és bejutnak, azoknak ebben a félórában új arcát mutatja majd a Károlyi-kert.

A válaszokat Pádár Eszter, a PIM Múzeumok éjszakája programjaiért felelős munkatársa adta.