A film kezdetén Beat Takeshi találkozik, és autogramot ad önmagának, Takeshi Kitanónak, az esetlen bolti eladónak. Innentől kezdve a film szürreális, álomszerű – néhol valóban álom – jelenetek furfangosan összegubancolt szövevényévé változik. Az eligazodást Kitano korábbi filmjei segítik, hiszen a Takeshis’-t nem véletlenül emlegetik a rendező 8 és ½-jeként. Igazi élet(mű) összegző és mélyen személyes alkotásról van szó, amit csak az eddigi művek fényében igazán élvezhető. Aki tehát most ismerkedik Kitano filmjeivel, ne ezzel az alkotással kezdje, mert valószínűleg bosszankodva és tanácstalanul fog távozni a moziteremből.


Az életmű impozáns, válogatni van miből, a teljesség igénye nélkül: yakuza-film (Sonatine, Fivér), szerelmi dráma (Bábok), rendhagyó road-movie (Kikujiro nyara), szamuráj-film (Zatoichi), kamaszokról szóló lírai alkotás (A kölykök visszatérnek), zsarufilm (Tűzvirágok). Talán az az egyetlen nagyobb hibája a rendező új mozijának, hogy egyfajta bennfentességet igényel. Így hát nem árt ismernünk legalább néhány filmet, és magát Kitano Takeshit is.


A Takeshis’-ben a kihagyásos és ismétlésekre épülő szerkezeteit még bonyolultabban használja a rendező alaposan megdolgoztatva a nézőt. Aki látta korábbi mozijait, a furcsán megidézett jeleneteken kívül felismerheti e filmek mellékszereplőit is. Ezenkívül még számos motívum és szimbólum is visszaköszön a korábbi filmekből. Íme néhány: a kegyetlen yakuza-főnök, Kitano komikusi múltját idéző hol kegyetlen, hol egészen gyerekes, naiv humor, megkapó líraiság és az ebből hirtelen kitörő agresszivitás. Kitano hozza a jól bevált és védjegyévé vált minimalista játékot, rezzenéstelen arc – leszámítva a motorbalesete óta látható arcrángásokat – néhány mondatos szöveg. Mindezek most eltúlozva, az abszurditást a végletekig fokozva, sokszor az önirónia tükrében jelennek meg. Ilyen a yakuza-főnök végletekig elhúzott és hihetetlen, groteszk elemekkel telezsúfolt kivégzése, vagy az egymást különböző csillagjegyek alakzataiban kivégző gengszterek haláltánca.

A film kapcsán egyesek a rendező kiégésétől tartanak, útkeresésről, a megújulás szükségességéről beszélnek. Úgy hiszem nem érdemes elhamarkodott következtetéseket levonni a film alapján, hiszen Takeshi Kitano ikonja mögött sok minden rejtőzik. A showman, író, publicista, és rendező Kitano igazán elgondolkodtató személyiség, aki tisztában van sokoldalúságával. Így vall erről: „Van egyszer a tévékomikus, Beat Takeshi. Meg a filmrendező, Takeshi Kitano. De van mögöttük egy harmadik is, aki irányítja őket, mint egy bábművész.” A Takeshis’ egyfajta személyiség-feltárás, önmegmutatás, és nagy összegzés, hogy milyen lesz a folytatás? Azt a bábművész majd eldönti.


(Takeshis')
Színes, feliratos japán vígjáték, 2005
Rendezte: Takeshi Kitano
Főszereplők: Takeshi Kitano, Kotomi Kyono
108 perc

Budapest Film