PRAE.HU: Angliától Palesztináig utazik egy levél, egy „gyűrött, sárga papiros”, kelt Londonban 1919. március 14-én – innen egy félreértés, innen a történet. De engem jobban érdekel a Fáraó-sziget, ahol a többi levél íródik, a válaszok. Már maga a név is, hogy Fáraó, csupa kaland, titok, pergő homok. Miért épp onnan írogat az a drága Lizzy?

A Fáraó-sziget Eilathoz közel, a Vörös-tengeren található, hajóval közelíthető meg csupán. Parányi pötty a rengeteg víz közepén, vadromantika. Íme egy fotó róla, szétcincáltam miatta az albumomat. Lehet gondolkozni rajta, mennyire magányos itt az ember, és mennyi idő alatt unja el magát egy londoni hölgy. Naná, hogy írogat.

PRAE.HU: Amikor először hallottam a regényedből részletet, ilyesfélét: „Az orosz rettentően félt, ezért a lord nyomában lihegett, még a száját is sikerült befognia. A herceg még sohasem ölt, vadászni sem járt. Otthon gúnyolták ezért, a nagy medve megijed a kicsitől, röhögték teli szájjal. Gyűlölte a vér látványát, a forradalom alatt öklendezve közlekedett az utcákon. Pedig a fegyverrel jól bánt, céllövőversenyeket nyert”, azt gondoltam, ez férfiaknak való. A Honvédelmi Minisztérium díját nyerted egy irodalmi pályázaton A török brigadérossal. Elsőre ez sem hangzik lányregénynek. Van célközönséged?

Nincs. Amikor írok, nem gondolkodom azon, ki fogja olvasni. Egyszerűen, ha foglalkoztat egy téma, nem nyugszom, míg be nem gépelem a notebookomba a történetet. Kedvelem a történelmet, meg a kalandokat, ezért gyakran kerekedik belőle történelmi kalandregény. Igyekszem nem a megszokott szemszögből ábrázolni az eseményeket. A török brigadérosban egy háremhölgy meséli el, hogyan élte át Buda visszafoglalását. A visszajelzések alapján férfiak és nők egyaránt olvassák.

PRAE.HU: Írásaidban tobzódsz színekben, illatokban, kavarog az érzelem, dúl az egzotikum. Honnan ez a túlfűtött hang, miféle tapasztalás? Mintha saját élményt, emlékfoltokat rajzolnál élesre, és festenéd még csak véletlenül sem pasztellre.

A pasztell számomra unalmas. Így van, mindig az élményeimet szövöm bele a novelláimba, regényeimbe átgyúrva, földrajzilag áthelyezve, és továbbgondolva, mi történhetett volna másként. Az egzotikum csak az Alteregóra jellemző, a helyszínek, Palesztina, Egyiptom miatt. A Magyarországon játszódó elbeszéléseimnek más a hangulata, kevésbé „tobzódnak”.

PRAE.HU: Kertész Imre egy tanulmányában ezt írja: „A hitelesség a részletekben rejlik ugyan, de nem föltétlenül a tárgyi hasonlóságban”. Történeteid nem a jelenben játszódnak, hanem egy számunkra ismeretlen térben és időben, mely nem csak attól más, hogy pisztolyokat húzkodnak elő hercegek a párnájuk alól, és nem e-mailben érintkezik egymással húg nővérrel, hanem a nyelvi közeg is különbözik. Mennyire tartottad fontosnak a hitelességet, mennyire voltál korhű?

Egyszer egy közös szoros olvasás döbbentett rá, hogy bizonyos olvasókat zavar a pontatlanság, főként azokat, akik az adott témáról szélesebb körű tárgyi tudással rendelkeznek. Azóta még jobban odafigyelek a részletekre, minden kortörténeti, földrajzi és helyi jellegzetességnek utánanézek, ami persze az internet korában nem gond. Olyan helyszíneket választok, ahol megfordultam már, ez segít a hangulat megteremtésében. Az Alteregóban sok arab kifejezés szerepel, A török brigadérosban a zsidó szereplők elvétve jiddis szavakat használnak, de vannak benne leírások vallási szokásokról és például erdélyi hagyományokról is.

PRAE.HU: „Ludvig sóvárogva végigsimított Lena mellén, mire a lány mellbimbói azonnal égbe szöktek”, „megcsókolta a tarkóját, majd az eret a nyakán, ami most finoman lüktetett az erőlködéstől. Mikor Lena megremegett a vágytól, könnyedén belecsusszant”. Miért érezted szükségét ezeknek a békebeli brazil sorozatokból ismerős elemeknek, mit szeretnél ezekkel közvetíteni, mit kell így megmutatni?

A regény a férfi-nő kapcsolat buktatóit boncolgatja, aminek fontos része, ha nem a legfontosabb, az erotika. A vágy és annak hiánya viszi előbbre a cselekményt. Ha nem ábrázolnám a szexet, nem lenne érthető a hősnő, Lizzy cselekedete, fejlődése. Viszont elég idegenül hangoznának 1919-ben az ilyen típusú megfogalmazások: mikor Lena benedvesedett, Grey bevágott neki.

PRAE.HU: Melyik a te verziód, az amióta beszélni tudok, írok vagy a mostanában kezdtem el?

Amióta írni tudok, írok. Éppen most, a Fáraó-sziget miatt kotortam elő a tinikoromban megjelent cikkeimet. Jól mulattam.

A Fáraó-sziget

PRAE.HU: Melyiket műveled, csak a próza vagy lehet más is?

Próza. Nekem a vers terjedelme túl szűk, szószátyár vagyok, ott nincs elég hely a „színeknek, illatoknak”.

PRAE.HU: Melyikből tennél ki egy YouTube videót a FB oldaladra, Twin Peaks, Brian élete vagy Ponyvaregény?

A Twin Peaks-ből. Gimnazistaként mindig ott rettegtem vasárnap este a tévé előtt. Imádom a krimiket, írni is, összerakni a kirakóst, hogy izgalmas legyen, és sehonnan se hiányozzon egy darab.

PRAE.HU: Melyikkel kezdenéd, Márton László: Te egy állat vagy!, Schein Gábor: Éjszaka, utazás vagy Rakovszky Zsuzsa: VS című legújabb könyvével?

Rakovszky Zsuzsával kezdem, a VS a könyvheti bevásárlólistám elején szerepel. Olvastam belőle részleteket korábban, ugyanúgy elvarázsolt, mint A kígyó árnyéka.

PRAE.HU: Melyikre tippeltél, Manchester vagy Barca? Csere: Készülő kötet?

Nem érdekel a foci. Inkább azt kérdezd meg, Asi vagy Bútor Robi. Egyértelműen arra tippelek, Bútor nyeri meg a rally bajnokságot az idén. Majdnem kész vagyok egy családtörténettel, tulajdonképpen novellafüzér, több darabja megjelent már irodalmi folyóiratokban, de együtt sokkal többet mondanak. És remélem, a mesekönyvemnek, Gluggy-glugy szörny, is lesz folytatása.

„Jó kis terv, jobbat én sem találhattam volna ki”, mondja Grey a vége felé.