Dezső Andrea Szatmárnémetiben született, Budapesten végezte el az Iparművészeti Egyetemet. 1997 óta él New Yorkban, ahol az égvilágon senkit nem érdekel a származása – hacsak ki nem derül, hogy erdélyi: akkor rögtön a vámpírokhoz fűződő családi viszonyairól faggatják. Mert a vámpír- és vérfarkas történetek mennek ott is a leginkább, a kiadók pedig kétségbeesetten igyekezik követni azt az irányt, amit biztosan megvesznek az emberek.

Amerikában ugyanis se művész, se kiadó nem számíthat az állam támogatására: kizárólag a piac és a magánszféra (pl. gyűjtők, alapítványok) tartják fenn a művészetet. A felvevőpiac természetesen jóval nagyobb, de New York 16-18 millió (attól függ, mit veszünk New Yorkhoz tartozónak) lakosából több százezer a művész – így jóval nagyobb a konkurencia is. Nagyrészt csak magán- vagy alapítványi ösztöníjak vannak, de az is kevés, az összege pedig alig elég egy hónapra. A központi kérdés mindig az: van-e egészségbiztosításod. Ez a papírdarab ugyanis többezer dollárba kerül havonta (szerencsés esetben a munkahely fizeti a nagyrészét), és ettől még nem lesz ingyenes az egészségügyi ellátás, csupán olcsóbb. (Andrea konkrét példája egy szálkakihúzás volt, ami így “csupán” 250 dollárba került.)

Frederick nevű kisegere.

Viszont Amerikában minden pályázat nyilt, rendszeresen adnak ki olyan katalógusokat, melyek a kiadók terveit, irányvonalait, vágyait és elérhetőségeit közli, de tartalmazza azt is, hogy egy-egy kiadó kb. mennyit fizet az alkotónak és milyen pályázatok futnak éppen. Ma már csak a régimódi alkotóknak van ügynöke, mert sokszor inkább bonyolítja és drágítja a munkafolyamatot: minden egyes termék után levesz 15 % hasznot, az internet óta pedig minden tárgyalás könnyedén lefolytatható az akár távoli városban tartózkodó művész által is.

Andrea él is a hálózat adta lehetőségekkel: sorra nyeri a pályázatokat, izgalmasnál izgalmasabb munkái kerülnek ki közterekre, klasszikus mesekönyvek átiratait illusztrálja, hímez, animál, újságoknak és folyóiratoknak készít illusztrációkat, művészeti írásait pedig szakfolyóiratok közlik. Miután 10 évig tanított a Parsons Művészeti Egyetemen, 2010 és 2011 között a Maryland Institute College of Art-on oktat kísérleti animációt, de ősztől már festészetet tanít majd a Hampshire College-ben.

Mint már ebből is látszik, Andrea nem retten vissza a kihívásoktól: most éppen Brooklynban készül egy hatalmas rozsdamentes acél-szobor együttese, Connecticutban önálló kiállítása lesz, és miközben konferenciákon is tart kurzusokat, egy nagyüzletlánc belső dekorációjának elkészítésén dolgozik.

A jelen időből könnyedén átugrottunk a jövőbe: többen firtatni kezdtük, milyen tervei vannak Andreának. Kiderült, hogy újabb történeteket és meseterveket sző, de egy jó ideje már a Japán szellemvilág folklórja és az európaitól eltérő perspektíva-festésük csigázza fel a legjobban, ezért nagyon szeretne egy kicsit Kiotóba utazni, hogy élőben is elmélyedhessen a munkákban és a titkos munkamódszerekben.