irodalom
2007. 01. 12.
Az érlelődő költő
Weiner Sennyey Tibor: Versek a kisházból című kötetének bemutató estje. Szeged, Grand Café, 2006. december 7.
Weiner Sennyey Tibor semmit nem bízott a véletlenre második kötetének megjelenésének estéjén. A kötetek a nyomdából érkeztek a helyszínre, így szinte még melegek voltak, mikor a jelenlevők népes csapata a kezébe vette őket.
Weiner Sennyey Tibortól megszoktuk, hogy sem az általa szervezett felolvasóestek, sem verseskötet-bemutatói nem a hagyományos módon folynak. (Nem is beszélve az általa szerkesztett Déltenger című folyóiratról.) Mindig van valami meglepetés, valami újdonság, valami szokatlan. Nem történt ez másként ezúttal sem.
Barátság
A Jász Attila elmesélt egy történetet – a barátságról –, mely a beszélgetést kísérő zenére vonatkozott: hogyan született meg barátságokon átívelve az a könnyed és lágy muzsika, amelyet hol hangosabban, hol halkabban hallhattunk. Majd Weiner Tibor a kötet elkészülésének körülményeibe avatott be minket.
Először a kötet borítójáról beszélt, amelyen a két kis puttó alakja egy itáliai magyar kódexekből származik. A bal oldali pirosló szája utal a hátlapon is látható pohár borra – melynek a szerző is hódolója, hamvasi értelemben. Továbbá felhívta figyelmünket a borítón burjánzó növények között felfedezhető négylevelű lóherére (én nem találtam meg).
A "kisházas" líra eredetéről annyit érdemes tudni, hogy egyetemista szokás szerint a külföldre ösztöndíjjal elutazó hallgatók legtöbbször közeli barátaikra hagyják lakásukat, házukat megőrzésre. Így költözött be Tibor is Lydiájával a "kisházba" fél évre, és ennek az időszaknak a költői termése került új kötetébe.
Két barátjával levelezett a kötet elkészülése közben, a költeményeiben többször is emlegetett Danyi Zoltánnal és Jász Attilával. Párbeszédeik, levélváltásaik lenyomata megtalálható a versekben is, Weiner Tibor az előbbinek címzett Ki sem mozdulok című verset olvasta fel. Ezt követően Jász Attila Hova tűnt? című szövegét hallhattuk, melyben fiatal költőtársa líráját méltatja meleg, dicsérő szavakkal. Erre Tibor versben válaszolt, a Tavi barátom cíművel.
Szerelem
"– Melyik verset ajánlanád Lydiának?" – kérdezte maga Lydia a költőtől a bemutató előtt. Tibor választása egy lírai hangvételű, szinte csak suttogva elmondható szövegre esett, majd ellensúlyozásképp a rendkívül pajzán, archaikus szerkezetű Bort ittam az éjjel hangzott el.
Átváltozás
Weiner Tibor az őt ért költői hatásokról vallva elsődlegesen Vergiliust emelte ki, a költészet mesterét, akinek Georgicája számára a legmeghatározóbb élmény és minta volt. Említette még Horatiust is, akinek verseit egy vita hatására, melyben partnere őt a nagy költőelődhöz hasonlította, kezdte alaposabban olvasni. Ovidius Metamorphosese és Ransmayer erről való értelmezése is hatott a kötetre. Az antik olvasmányélmények hatását tükrözi a Diarium Arcadiæ című előbeszéd is, mely egy több tételből álló szinte prózavers formájú költemény a kötet nyitányaként.
A kisház
"–Hány kisház van?" – kérdezte Jász Attila a szerzőt. "– Hányan ülünk itt?" – kérdezett vissza Weiner Tibor. Majd elmesélte, hogy a "kisház" számára a legnyugvás állapotát jelentette, azt, hogy bár mindenki mozog körülötte – ő nem.
A párhuzamos történetek sora egy újabb párhuzammal bővült: Jász Attila szerkesztőként éppen Weiner Tibor verseit és a Diarium Arcadiæ-t próbálta elhelyezni folyóiratában. Végül Acsai Roland éppen Finnországban készült verseit követően talált nekik helyet. Megdöbbenve látta, hogy a Diaruim első mondatai között is ez az ország szerepel: a kisház valódi lakói oda utaztak el.
A bor
Weiner Tibor szerint az irodalom olyan, mint egy üveg bor. Vagy kellemesen berúgsz tőle, vagy viszolyogva fogod a hasad: ezt nem kellett volna… Talán ezért is hangsúlyos annyira a kötetében és a borítón is a napfény által megvilágított félig telt borospohár. A kötetet is amolyan pipázós-borozós embereknek ajánlja – pálinkázóknak semmiképpen.
Meg azoknak, akik ismerik az első kötetet (A természettel való kapcsolat újragondolása, 2005). A második ennek mintegy folytatása: a belső fülön részletek olvashatók az előző – két kiadást megért és Gerécz Attila-díjas – könyv kritikáiból, sőt a fényképen a borospohár mellett az előző könyv részlete is becsúszik a képbe.
Az utolsó három felolvasott vers közül a Párhuzamosan ébredésemmel Jász Attila kérésére hangzott el. Weiner Tibor az estet az Epilógus – Születünk majd című költeménnyel zárta. Illetve megnyitotta (mivel nemsokára mindannyian átmentünk a Garabonciásba, az ünneplés folytatandó). Vagyis: folytatta (reggel az Anna-fürdőben kezdődött egy újabb könyvbemutató).
Weiner Sennyey Tibor szerzővel Jász T. Attila beszélgetett.
Weiner Sennyey Tibor: Versek a kisházból. Irodalmi Jelen Könyvek. Tisza Press, Szeged, 2006.
Barátság
A Jász Attila elmesélt egy történetet – a barátságról –, mely a beszélgetést kísérő zenére vonatkozott: hogyan született meg barátságokon átívelve az a könnyed és lágy muzsika, amelyet hol hangosabban, hol halkabban hallhattunk. Majd Weiner Tibor a kötet elkészülésének körülményeibe avatott be minket.
Először a kötet borítójáról beszélt, amelyen a két kis puttó alakja egy itáliai magyar kódexekből származik. A bal oldali pirosló szája utal a hátlapon is látható pohár borra – melynek a szerző is hódolója, hamvasi értelemben. Továbbá felhívta figyelmünket a borítón burjánzó növények között felfedezhető négylevelű lóherére (én nem találtam meg).
A "kisházas" líra eredetéről annyit érdemes tudni, hogy egyetemista szokás szerint a külföldre ösztöndíjjal elutazó hallgatók legtöbbször közeli barátaikra hagyják lakásukat, házukat megőrzésre. Így költözött be Tibor is Lydiájával a "kisházba" fél évre, és ennek az időszaknak a költői termése került új kötetébe.
Két barátjával levelezett a kötet elkészülése közben, a költeményeiben többször is emlegetett Danyi Zoltánnal és Jász Attilával. Párbeszédeik, levélváltásaik lenyomata megtalálható a versekben is, Weiner Tibor az előbbinek címzett Ki sem mozdulok című verset olvasta fel. Ezt követően Jász Attila Hova tűnt? című szövegét hallhattuk, melyben fiatal költőtársa líráját méltatja meleg, dicsérő szavakkal. Erre Tibor versben válaszolt, a Tavi barátom cíművel.
Szerelem
"– Melyik verset ajánlanád Lydiának?" – kérdezte maga Lydia a költőtől a bemutató előtt. Tibor választása egy lírai hangvételű, szinte csak suttogva elmondható szövegre esett, majd ellensúlyozásképp a rendkívül pajzán, archaikus szerkezetű Bort ittam az éjjel hangzott el.
Átváltozás
Weiner Tibor az őt ért költői hatásokról vallva elsődlegesen Vergiliust emelte ki, a költészet mesterét, akinek Georgicája számára a legmeghatározóbb élmény és minta volt. Említette még Horatiust is, akinek verseit egy vita hatására, melyben partnere őt a nagy költőelődhöz hasonlította, kezdte alaposabban olvasni. Ovidius Metamorphosese és Ransmayer erről való értelmezése is hatott a kötetre. Az antik olvasmányélmények hatását tükrözi a Diarium Arcadiæ című előbeszéd is, mely egy több tételből álló szinte prózavers formájú költemény a kötet nyitányaként.
A kisház
"–Hány kisház van?" – kérdezte Jász Attila a szerzőt. "– Hányan ülünk itt?" – kérdezett vissza Weiner Tibor. Majd elmesélte, hogy a "kisház" számára a legnyugvás állapotát jelentette, azt, hogy bár mindenki mozog körülötte – ő nem.
A párhuzamos történetek sora egy újabb párhuzammal bővült: Jász Attila szerkesztőként éppen Weiner Tibor verseit és a Diarium Arcadiæ-t próbálta elhelyezni folyóiratában. Végül Acsai Roland éppen Finnországban készült verseit követően talált nekik helyet. Megdöbbenve látta, hogy a Diaruim első mondatai között is ez az ország szerepel: a kisház valódi lakói oda utaztak el.
A bor
Weiner Tibor szerint az irodalom olyan, mint egy üveg bor. Vagy kellemesen berúgsz tőle, vagy viszolyogva fogod a hasad: ezt nem kellett volna… Talán ezért is hangsúlyos annyira a kötetében és a borítón is a napfény által megvilágított félig telt borospohár. A kötetet is amolyan pipázós-borozós embereknek ajánlja – pálinkázóknak semmiképpen.
Meg azoknak, akik ismerik az első kötetet (A természettel való kapcsolat újragondolása, 2005). A második ennek mintegy folytatása: a belső fülön részletek olvashatók az előző – két kiadást megért és Gerécz Attila-díjas – könyv kritikáiból, sőt a fényképen a borospohár mellett az előző könyv részlete is becsúszik a képbe.
Az utolsó három felolvasott vers közül a Párhuzamosan ébredésemmel Jász Attila kérésére hangzott el. Weiner Tibor az estet az Epilógus – Születünk majd című költeménnyel zárta. Illetve megnyitotta (mivel nemsokára mindannyian átmentünk a Garabonciásba, az ünneplés folytatandó). Vagyis: folytatta (reggel az Anna-fürdőben kezdődött egy újabb könyvbemutató).
Weiner Sennyey Tibor szerzővel Jász T. Attila beszélgetett.
Weiner Sennyey Tibor: Versek a kisházból. Irodalmi Jelen Könyvek. Tisza Press, Szeged, 2006.
Szerzők
-- szekeres nikoletta --
