A szerzői jogok kérdésének különös aktualitását elsősorban az adja, hogy immár a könyvkiadásban is visszavonhatatlanul megjelent a digitalizálás és az e-könyvek folytán az, ami a zeneiparban jó évtizede probléma. Vagyis hogy miképpen maradhat a fájlcserélők, az e-könyvek, a digitális könyvtárak korában nem csak nyereséges, de jogtiszta is az üzletág, úgy, hogy eközben ne legyen ezer korlát közé szorítva, amin túl a jogtalan felhasználók és terjesztők fittyet hányva a lassú és nehézkes szabályozásra, gyakorlatilag azt csinálnak, amit akarnak. A lehetőségek és a nehézségek valóban megszólalásig hasonlitanak a zeneipar már ismerős helyzetéhez, ezt nyugodtan kijelenthetjük.

A Könyvtáros klub két előadása - voltaképpen egy könyvbemutató és egy előadás - ezt a kérdéskört igyekezett valamelyest jobb megvilágitásba helyezni. Egyrészt ugyanis Bodó Balázs frissen megjelent könyvének, A szerzői jog kalózainak volt a könyvbemutatója, melynek alcime, azt hiszem, többet mond bármely körülirásnál: 'A kalózok szerepe a kulturális termelés és a csere folyamataiban a könyvnyomtatástól a fájlcserélő hálózatokig'. Mint azt a szerző elmondta, ez nem egy szerzői jogi kézikönyv, ez a könyvkiadás szociológiai és történeti áttekintése. A legfontosabb gondolat, amely a könyv hátulján is, már a rövid összefoglalásban benne van: a "kalózkodás" megjelenése - legyen szó bármilyen fekete kereskedelemről, prostitúcióról, bármiről - egy létező, kielégítetlen igény jele. Vagyis érdemes könyvkiadóként, könyvtárként, szerzőként minél előbb cselekedni a jogtiszta elérhetővé tétel ügyében. Ha ugyanis a hagyományos piaci szereplők és illetékesek nem lépnek, lesz, aki lép helyettük, a jogszerűséggel nem törödve, az esetleges anyagi hasznot pedig kisajátítva.

Az esemény másik előadója, Fodor Klaudia Franciska, az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület jogásza és szakembere elsősorban arra figyelmeztetett, hogy a szerzői jogok szakemberei és a szélesebb értelemben vett szakma tisztában van a problémákkal, az ő közelítésükben azonban a felmerülő igények és új megoldások keresése előtt mindenképpen jogalkotásra van szükség, ez tehát az első lépés a szükséges paradigmaváltáshoz. Azt is hozzátette, a hatályos szerzői jogi törvény keretein belül már most számos olyan kezdeményezés van, a digitális olvasótermektől a print-on-demand szolgáltatást nyújtó könyvtárakig, amelyek már efelé mutatnak - a szerzőkkel és/vagy jogutódokkal azonban jogi szempontból még egy folyóiratbeli cikk újramegjelentetése kapcsán is szükséges egyeztetni. Megjegyzendőnek vélem, hogy a főképp a könyvtáros szakmában tevékenykedőkből álló közönség erre azért már felhördült (jelen sorok írója nemkülönben). Tehát az biztos, hogy bár a hatályos szerzői jogi törvény enged némi mozgásteret, a lehető legkevésbé van felkészülve a digitális korszakra. Az esetleges jogdíjak beszedésének és kifizetésének problémájáról már nem is szólva.

Ahogy az Bodó Balázs több megszólalásából is kitűnt - sőt, még a Typotex kiadó vezetője, Votisky Zsuzsa is szólt erről néhány szót -, ez a kiadvány már gyakorlatilag 5 különböző formátumban érhető el - bizonyos részei a Creative Commons szabályozása alatt át is vehetőek, felkerül az Interkönyv nevű netes felületre -, mivel a Typotex jelen esetben irányadó kívánt lenni ezzel a kiadvánnyal, természetesen Bodó Balázs együttműködésére, sőt, talán unszolására is változtatva a megszokott hazai stratégián. Azt természetesen Fodor Klaudia Franciska is hangsúlyozta, hogy a szerzőkkel való külön szerződés fontos lépés lehet és kell legyen a digitális kiadás útján - itt ez szerencsésen találkozott, állapíthattuk meg.

A párbeszéd tehát már elindult, sőt "helyben van". Ha akadozik is, ha kevés is az idő néha, ha néha alapfogalmak tisztázásával kell is kezdeni, mint pl. a Könyvtáros klubban. Mindez nagyon fontos és nagyon jó. A komoly szerzői jogi problémák ugyanis már a spájzban vannak... 

Fotó: Vadnai Szabolcs