A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Sasvári Edit, a múzeum igazgatói posztját 2010 óta betöltő művészettörténész, elsősorban az elődök által elért eredményeket méltatta. Csaplár Ferenc, aki az alapítás évétől – azaz 1976-tól, a Kassák Lajos-hagyaték felajánlásától – évtizedekig irányította a múzeumot, Európa-szerte ismertté és elismertté tette Kassák Lajos életművét. Az ő munkáját folytatta Andrási Gábor, aki igazgatói évei alatt sikeresen véghezvitte az épület felújításának projektjét (a Stiftung Ahlers pro Arte és a Deutsch-Ungarische Gesellshaft támogatásával) valamint jelentősen hozzájárult a kritikai Kassák-kutatás itthoni megteremtéséhez. 2009-ben konferencia-sorozat indult a Kassák-életmű teljes és alapos feltárása végett. A fiatal igazgatónő köszöntőjében azonban azt is kiemelte, hogy nem mindenben szeretné a kitaposott ösvényt követni. Hangsúlyozta, hogy bár az állandó kiállítás a gyűjtemény legjavából áll össze – mégsem fedi le az egész életművet. Ezért elsődleges célként tűzte ki a teljes Kassák-anyag komplex bemutatását – időszaki kiállítások sorozata keretében. Emellett szeretné elérni, hogy az intézmény a hazai modernizmus kutatásának elsődleges bázisa legyen.

E. Csorba Csilla a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjeként külön felhívta a figyelmet az Avantgárd Múzeuma című időszaki tárlatra, mely nem csupán a múzeum elmúlt 35 esztendejét mutatja be, hanem arra a hatalmas külföldi kiállítás-sorozatra is ráirányítja a figyelmet, mely révén a 80-as évek végétől Németország, Oroszország sőt Japán legjelentősebb városaiba is eljutott egy „szelet” Kassák.

A megnyitón ezek után köszöntőt mondott L. Simon László mint az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke és Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere. L. Simon László beszédében arról a „kortárs” és „kortársiság” fogalmáról beszélt, melynek helyes megértése nélkül, talán az egész Kassák-jelenség nehezen érthetővé válik. L. Simon László Kassák egy, a bécsi emigrációban született írásából idézve (Éljünk a mi időnkben, Korunk, 1926) kiemelte az író ma is érvényes szavait: „kell, hogy művészetünk egy legyen a körülöttünk élő élettel”. Míg Bús Balázs Kassák Lajos óbudai kötődéséről szólt. Végül Forgách Éva művészettörténész saját, személyes élményét elevenítette fel, azt, amikor még látta az idős Kassák Lajost Berda József társaságában, valamint arról is megemlékezett, hogy például Kállai Ernő nevét is Kassáktól hallotta itt először, még gyermekként.

Egy legendáról szólt és szól tehát minden az ódon óbudai kastély termeiben. Első pillantásra, kívülről az ember nem is sejti, hogy miféle találkozás vár rá a modern korral – több száz éves falak közé rejtve. Akár az első, tágas terem Kassák-festményei (melyek javarészt már a kései 50-es, 60-as évek termései), akár az irodalmár, művészeti gondolkodó és kultúra-szervező Kassákot bemutató falak előtt sétálva, kéziratokat, kollázsokat, fotókat szemlélve megelevenedik a Ma, a Tett, a Munka szerkesztője, a Kun Bélával is vitába szálló avantgárd-harcos vagy az 1945 után békásmegyeri magányába visszahúzódó, elhalkuló művész. Persze érezhető, hogy – elsősorban a képzőművészeti alkotások terén – még nagy a hiány: Kassák korai vagy emigrációs alkotásai sajnos nincsenek jelenek. De ahogyan Sasvári Edit is rámutatott, remélhetőleg a jövőben tematikus kiállításokkal sikerül majd e hiányosságokat pótolni.

  

Kassák Múzeum, 1033, Budapest, Fő tér 1. (Zichy-kastély), állandó kiállítás: Kassák!, időszaki kiállítás: Az avantgárd múzeuma - 35 éves a Kassák Múzeum (2011. 09. 18-ig).