Dian Viktória rámutatott, a most bemutatásra kerülő négy regény mind külföldi szerző tollából származik, de alapvetően egymástól meglehetősen különbözőek. Ugyanakkor közös bennük, hogy egy-egy nyugat-európai trendnek felelnek meg, amit a kiadó szeretne közvetíteni a magyar olvasóközönség felé. Ezen belül a négy könyv egyike nálunk kifejezetten tabunak számító témát feszeget.

A Móra kiadó munkatársa elmondta, hogy a négy kötetből három műfaja Európában manapság igen népszerű. Az első könyv Timothée de Fombelle: Vango – Ég és föld között című műve. Egy vérbeli történelmi kalandregény, némi krimi szállal. A főhős hajótörés után egy szigeten tölti az életét, múltjából gyakorlatilag semmire sem emlékszik. Egy nap azonban rábukkan a szomszéd szigeten fekvő monostorra, és ez fenekestül felforgatja az életet. Számtalan váratlan fordulatnak köszönhetően egyszer csak azon kapja magát, hogy menekülnie kell, mentenie az életét. S miközben menekül, pontos képet kapunk a ’30-as évek Európájáról, és az akkor élt valós történelmi személyekről. A rejtélyek egyre sokasodnak és minden szál valamiféleképpen Vango családjához vezet. A "megoldásra" azonban még több mint fél évet várnunk kell, hiszen a második, befejező rész csak karácsony táján fog megjelenni, A hazátlan herceg címmel.

A második könyv tartalmának ismertetése előtt Dian Viktória egy kérdést intézett a jelenlévő könyvtárosokhoz: mi a tapasztalatuk, milyen jellegű könyveket kölcsönöznek ki leggyakrabban a fiatalok? „Fantasyt” – hallatszott innen-onnan a válasz, és ezzel a kiadó képviselője is egyetértett. Nem véletlen tehát, hogy a Móra újdonságai között ez a műfaj is helyt kapott.

A regény címe Unika – Az Élet Lángja, s egy olasz regénytrilógia első része. A szerző neve E. J. Allibis, mely már önmagában is misztikus színezetet kölcsönöz a könyvnek, hiszen nem egy létező személyt takar, hanem az egyik szereplőt. Dian Viktória felhívta a figyelmünket, hogy bár kétségtelenül itthon is nagy népszerűségnek örvend ez a műfaj, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy míg Nyugat-Európában a fantasyirodalom igen sokszínű, addig nálunk meglehetősen egyoldalú a kínálat. A kiadó törekvései közé tartozik, hogy ezen a helyzeten változtasson. A történet – a műfaj elvárásainak megfelelően – hétköznapi tinédzserek világából indít, és az angyalok közé repít bennünket: kiderül, hogy a három főszereplő fiatal, egyike maga is angyal, és részt kell vennie a jó és a rossz angyalok közt dúló háborúban. Ám számára még nagy kérdés, hogy melyik oldalra álljon. Dian szerint, a kötet mind képi világában, mind a felbukkanó lények tekintetében igazi, hamisítatlan fantasy.

A harmadik regény a Pöttyös sorozat legújabb darabja, címe: Családcsere, szerzője: Éléonore Cannone. Mint megtudhattuk, mulatságos, humoros lányregényről van szó, ami sosem megy ki a divatból. A történet főszereplője két kamasz, akinek családjai homlokegyenest eltérő életstílust képviselnek. Martinék merev időbeosztás szerint élnek, amit a fiú igen nehezen visel, míg Hortensia hóbortos, szétszórt családjával boldogul nehezen. Egy nap aztán elhatározzák: családot cserélnek egy hétre, s ez számtalan mulatságos szituációhoz vezet.

Dian Viktória. Fotó: Zoltán Csaba
 

Nem került részletes bemutatásra, ám szóba került még egy lányregény, mely valós szereplők mellett boszorkányokat is felvonultat, nem kevés humorral fűszerezve: Sarah Mlynowski Buli és bájital című kötete – mely szintén az idei Könyvfesztivál mórás újdonságai közé zartozik.

Ezek után Dóka Péter vette át a szót, hogy együttgondolkodásra invitáljon bennünket. Azt próbáltuk kideríteni kérdései segítségével, hogy akad-e ma Magyarországon olyan kortárs ifjúsági regény, mely az úgynevezett tabutémákkal foglalkozik. Ötletek akadtak ugyan, de igazi telitalálat nem volt: meg kellett állapítanunk, ezen a téren igen csak nagy hiátus van a magyar piacon. Ezen próbál egy kicsit javítani a Móra Kiadó Tabu könyvek sorozata, melynek első darabja Beate Teresa Hanika: Soha senkinek című kötete. A regény a családon belüli erőszak és a pedofília roppant kényes témáját járja körül, ám Dóka Péter szerint nem elsősorban a téma volt az, ami a könyv kiadására ösztönözte őket, hanem hogy véleményük szerint ez egy valóban izgalmas, érdekfeszítő tudatregény, melyben Malvina, a főhősnő számára is csak lassan válik érthetővé, mi az a súlyos titok, melyet gyermekkorában mélyen eltemetett lelke legbelsőbb zugaiba.