Az „irodalmi reggel” a Misztrál együttes két tagjának előadásával indul. Tóbisz Tinelli Tamás és Török Máté magyar költők megzenésített verseit – József Attiláét, Dsida Jenőét, Falu Tamásét és Janus Pannoniusét – éneklik gitárkísérettel. A zenei bevezetőt követően Brindusa Armanka méltatja hosszan a könyv szerzőjét, mint a legnagyobb kortárs román írót, és forrón megköszöni a fordítóknak, hogy olyan csodálatosan adták vissza e játékos-fantáziadús művet, melynek magyar nyelvre átültetése minden bizonnyal emberfeletti feladat lehetett. Néhány szót ejt a román-magyar kulturális kapcsolatok fontosságáról is, melyben az írók és a fordítók jelentős szerepet játszottak; dicséri a román irodalom magyar fordítóit, akik számtalanszor bizonyították rétermettségüket, illetve érzékenységüket a román szerzők magyarításakor.

Mircea Cărtărescu és Szőcs Géza

Szőcs Géza, a Cărtărescu-kötet egyik fordítója következik: ő is kiemeli az irodalomnak, illetve a fordításnak a két nép közötti jó viszony ápolásában kulcsfontosságú szerepét, mely a múltban is ellensúlyozta a politika esetenként romboló hatásait, és megosztja velünk, hogy a nagy román költő, Mihai Eminescu első magyar fordítója is Szőcs Géza volt – az ő egykor élt, távoli rokona, akit az utókor elsősorban filológusként ismer; egyúttal megköszöni felesége, Gergely Zsuzsa munkáját, hiszen közös érdemük, hogy a magyar fordítás elkészülhetett. Cărtărescunak Kínából származó ajándékkal kedveskedik: átnyújt neki egy onnan hozott, élénkrózsaszín játéksárkányt.

Cărtărescu a soron következő megszólaló; szerénykedik, mondván, túlzás őt a legnagyobb kortárs román írónak, sőt egyáltalán írónak nevezni, amikor Dante is írónak tartotta magát – ilyen elődökhöz mérve önhittségnek tűnne ez a gesztus, ugyanakkor az is igaz, hogy mindenki író a saját korlátain, a saját univerzumán belül. Mesél a munkamódszeréről, a könyv keletkezéséről: a Sárkányok enciklopédiáját, mint “rövid és könnyű” művet pihenésképp írta két “hosszú és nehéz” között. Tudatja velünk, hogy az illusztrátor, Tudor Banuş olyan aktívan és tevékenyen részt vett a könyv megalkotásában, hogy valósággal társszerzőnek tekinthető. Szórakoztató anekdotával kedveskedik a közönségnek, mellyel a könyv keletkezésének egyik ihlető élményét is megvilágítja: kislánya videojátékai olyan szintű függőséget okoztak számára, hogy csak úgy tudott leállni a virtuális szörnyetegekkel való harcról, hogy összetörte a CD-ket. A Sárkányok enciklopédiája olyan ajándék az olvasók számára, amely örömöt okozhat egy olyan világban, amelyben egyre nehezebb boldogságot találni.

Szőcs Géza másik ajándéka, egyben fejtörője Cărtărescu számára a roman író egyik versének fordítása, melyet a Misztrál ad elő magyarul, és Cărtărescunak kell kitalálnia, melyik is az eredeti szöveg, ám a feladat túl nehéznek bizonyul.

Hajdú Áron pár mondatban beszámol a könyv megjelentetésének nehézségeiről: több éve tervezték már, hogy kiadják magyarul.


Gergely Zsuzsa, a könyv másik fordítója elmeséli, hogy került ő a történetbe; eredetileg csak Szőcs Géza volt megbízva, de az ő megnövekvő elfoglaltságai miatt kellett a segítség. Az épp Lewis Carrollt fordító Gergely Zsuzsa először vonakodott, de aztán kifejezetten élvezte a Sárkányok enciklopédiája fordítását, és biztatja Cărtărescut, győzze csak meg a francia és német fordítóit, hogy akármilyen kemény feladatnak is tűnik a csak látszatra gyerekkönyv más nyelven való átadása, érdemes nekigyürkőzni.












































 

Gergely Zsuzsa

A moderátor, Albert Dénes a közönséghez fordul; egy újságírónő kérdezi Cărtărescutól, hogy miért pont sárkányokról írt, választhatta volna a dinoszauruszokat is. Cărtărescu őstörténeti-genetikai fejtegetése után rátér az európai, elsősorban a közép-kelet-európai folklór sárkányokkal való kapcsolatára; meglepő módon ő maga csak 30 évesen kezdett román népmeséket olvasni, ugyanis nem különösebben érdekli a folklór, és kicsit a sztereotípia ellen kívánt küzdeni, mely szerint a népmesék sárkánya káros, negatív figura. És  - noha ijesztőnek tűnhet a sárkányok világa - nagyon sok pozitív vonás is fellelhető benne; épp ezért vagy ezért is melegen ajánlja a gyerekeknek.

Albert Dénes megköszöni a  vendégeknek a részvételt, illetve E. Csorba Csillának, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának a segítséget, majd azzal a gondolattal zárja a beszélgetést, hogy vegyük figyelembe, az elme olyan, mint az ejtőernyő: nyitott állapotban működik jól.

Fotó: Bach Máté