Ébli Gábor

Hogyan alapítsunk múzeumot?

Tanulmányok a művészet nemzetközi intézményrendszeréről

Kartonált, 16,6 x 21,5 cm, 304 oldal

2895 Ft

9789633030318

Miközben évtizedek óta töretlen a nemzetközi múzeumi láz, egyre több kérdés vetődik fel az intézmények terjeszkedésével kapcsolatban. Van-e értelme a civilizáció minden jelenségét, a kortárs művészet megannyi irányát prezentálni, főleg, ha szemfüles és nagy tőkeerejű magán- vagy céges gyűjtemények szerzik meg a jelentős alkotásokat? Számos múzeum elfordul a kollekció fejlesztésétől, és a közönségcsalogató időszaki kiállításokra koncentrál. Merészebb javaslatok szerint kiállításokra sincs szükség, ha az épület eléggé látványos és szolgáltató jellegű a kulturális turizmus igényeinek kielégítésére. De múzeum ez még vagy már szabadidőközpont?

Az utóbbi évtizedekben meghatározó szerephez jutnak az üzleti világ vagy a magánemberek által fenntartott kollekciók, kiállítási központok. Több fejezet kitér a kérdésre, hogy ezeket saját értékeik szerint külön, avagy a közös, szakmai szempontok szerint indokolt kezelni.

Az elmúlt években tartott előadások, publikált tanulmányok egybeszerkesztésével, újraírásával megszületett könyv nagy terjedelmet szentel a német nyelvű régió és a közép-kelet-európai országok helyzetének. A nemzetközi összehasonlítás nem titkolt célja, hogy a gyakran leegyszerűsítő hazai ítéletek helyett árnyaltan, több szempont felől közelítve legyen gondolatébresztő a honi intézményekre nézve is.

ÉBLI GÁBOR (1970) esztéta, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanít.

Megjelent könyvei:

• Az antropologizált múzeum. Közgyűjtemények átalakulása az ezredfordulón (2005)

• Magyar műgyűjtemények 1945–2005 (2006)

• Műgyűjtés, múzeum, mecenatúra.

   Esettanulmányok a jelenkori magyar gyűjtéstörténetből (2008)

•••

Michael Drosnin

A Biblia kódja 3

A világ megmentése

Keménytáblás,  240 oldal, 18,8 x 24,3 cm

3495 Ft

9789633030325

A világ megmentése áll a középpontjában ennek a lenyűgöző új könyvnek, mely a Biblia kódjáról szól, egy csodáról, amelyet a modern tudomány igazolt.

Háromezer éven át rejtőzött egy kód a Bibliában. Most számítógéppel fejtették meg – és talán feltárja előttünk jövőnket.

A kódot egy világhírű izraeli matematikus törte fel, majd az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal egyik vezető kódfejtője is megerősítette.

És jóslatai sorra válnak valóra.

Egy évvel megválasztása előtt megjósolta, hogy Barack Obama lesz az elnök, és arra figyelmeztet, hogy neki el kell hárítania egy szinte bizonyosan bekövetkező nukleáris terrortámadást. Nagy recessziót jósolt, amikor a tőzsde rekordszinten állt, és most egy újabb nagy gazdasági világválságra figyelmeztet.

Egy végső csatát jósol, amelyet az elnöknek talán meg kell vívnia: „Obama háborúját“, mely „megmentheti a világot“.

Ez a kötet már a harmadik abban a nagy sikerű sorozatban, amely a világ minden országában különböző vallású emberek millióit ragadta magával.

Ez az új könyv kalandos utazásra viszi az olvasót  az amerikai kormány titkos folyosóira, ahol rejtett háborút terveznek a terrorizmus ellen, sőt már vívják is, de talán nem az igazi célpont ellen.

A Biblia kódja elárulja, hogy az al-Kaida talán már rendelkezik atomfegyverekkel. Ráadásul megnevezi Oszama bin Laden búvóhelyét is.

A szerző, a tényfeltáró újságíró Michael Drosnin kiderítette, hogy az amerikai hírszerzés nem foglalkozik azzal a veszéllyel, amely eltörölheti a föld színéről New Yorkot és Washingtont.

Kalandjai az olvasót az izraeli hírszerzés legbenső szentélyeibe is eljuttatják, mely megerősítette, hogy a kódban megnevezett pont a sivatagban valóban az al-Kaida bázisa, ahol talán bin Laden rejtegeti azokat a fegyvereket, amelyeket fenyegetéséhez híven az „amerikai Hirosima“ előidézéséhez vet majd be.

Drosnin mióta több mint egy évvel a gyilkosság előtt megtalálta a Jichak Rabin elleni merényletről szóló jóslatot a Bibliában – és személyesen figyelmeztette a miniszterelnököt –, sorra találkozott a világ vezetőivel, hogy elmondja nekik a kód által előre megjósolt veszélyeket.

Figyelmeztette Bill Clintont az atomterrorizmus kockázatára, figyelmeztette George Bush-t a szeptember 11-iki terrortámadás előtt, és végül Oprah közvetítésével figyelmeztette Barack Obamát. Mindannyiuknak elmondja, hogy talán az igazi Armageddonnal kell szembenéznünk, hogy talán éppen most éljük a „napok végét“.

A Biblia kódja rákényszerít bennünket arra, hogy elfogadjuk azt, amiről a Biblia csak azt kérheti, higgyünk benne: nem vagyunk egyedül.

De mi magunk választjuk meg a sorsunkat. A kód jövőnk egyik lehetséges változatát mutatja meg nekünk, amelyet megváltoztathatunk. És meg is kell változtatnunk, mert könnyen lehet, hogy ez számunkra az utolsó figyelmeztetés.

A szerzőről

Michael Drosnin újságíró, a Washington Post és a Wall Street Journal volt munkatársa. A Biblia kódja és a A Biblia kódja 2: Visszaszámlálás mellett a New York Times bestsellerlistáján szereplő Hughes polgártárs szerzője. New Yorkban él és dolgozik.

•••

Szilvitzky Margit

Tájfutás ceruzával

Nádas Péter soraira

Keménytáblás, 92 oldal, 30 x 32 cm

Magyar és német nyelvű változatban

6500 Ft

9789633030059

Rajzaimat Nádas Péter Évkönyv című elbeszéléskötetében az Október-november fejezet inspirálta. Ebben az írásában a várostól távol, vidéki életének futásélményeit, a szinte érintetlen természeti környezethez való személyes viszonyát, megfigyeléseit, asszociációit, s mindezekre reagáló spontán gondolatait írja le.

Az elbeszélés olvasása közben felidéződtek saját élményeim, amikor ceruzámmal barangoltam be a Balaton-felvidék tájait. Vázlataim feldolgozása közben pedig - furcsamódon - analógiát véltem felfedezni „ceruzám futása”, a rajzolás öröme, a papír érintésének, a kéz mozgásának érzelmi, fizikai tapasztalata és az író valóságos futása között.

Göcsejben sohasem jártam, saját tájrajzaimhoz kapcsoltam az elbeszélésből idézett sorokat. Így hát rajzaimat nem illusztrációnak, hanem egy másféle hatást megjelenítő „szövegrajz” kompozíciónak tekintem. A szövegkörnyezetből kiemelt sorok a rajzokkal együtt újabb értelmezést, vizuális élményt jelentenek, talán azok számára is, akik korábban már olvasták Nádas Péter könyvét.

A kötet második részében az Évkönyv idézett fejezete teljes terjedelmében olvasható.

Köszönet Nádas Péternek, hogy hozzájárult a szövegei felhasználásához.