Antikvár, művészeti könyvek, kereskedelmi forgalomba nem került katalógusok, művészetelméleti tanulmánykötetek: Elmegyakorlat - Műcsarnok-könyvek, tematikus konferenciák dokumentáló kiadványai, a Műcsarnok és intézményeiben rendezett kiállítások katalógusai, kiállítási plakátok és képeslapok, BBS DVD-sorozat, Budapest Slam DVD sorozat, Biennále kiadványok.

Petrányi Zsolt: Kézikönyv kezdő kurátoroknak

Ez a könyv azoknak a kortárs művészet iránt érdeklődő fiataloknak szól, akik nemcsak a művészet aktuális tendenciáira kíváncsiak, hanem intézményeire, az alkotókra és a kiállításrendezés menetére is. A jelenkor művészetének árnyaltabb megértéséhez hozzátartozik az is, hogy ismerjük azokat, akik a bemutatásán fáradoznak, valamint egy-egy kiállítás létrejöttének folyamatát. A kiadvány gyakorlati problémákat felvetve írja le mindazokat a lépéseket, amelyek egy projekt megvalósításához a kitalálástól a lebonyolításig szükségesek.

Elmegyakorlat Műcsarnok-könyvek

Jacques Rancière: A felszabadult néző

Fordította: Erhardt Miklós
92 oldal
Kiadás éve: 2011

A felszabadult néző című, 2008-ban a La Fabrique kiadónál megjelent kötet öt hosszabb esszét fog egybe, amelyek Rancière legutóbbi nyilvános előadásainak szerkesztett változatai. A címadó szöveg közvetlenül kapcsolódik a szerző nyolcvanas években írott könyvéhez, A tudatlan tanár-hoz (Le Maître ignorant, 1987), amelynek fő témája a pedagógiai folyamat emancipációja, azaz a hierarchikus előfeltevések alól való felszabadítása. A Rancière által javasolt emancipációs folyamat kiegészítő tárgya a „tűrhetetlen” kép, illetve a látás maga, amely az európai kritikai filozófiai hagyományban mint a fizikai aktivitásnál alacsonyabb rendű funkció jelenik meg. A könyv, műfajának köszönhetően a korábbiaknál közérthetőbb olvasatát adja a francia filozófus alapvető kategóriáinak, mint a művészet esztétikai rendszere, a disszenzus vagy az egyenlőség.

Pablo Helguera: Stílus a kortárs képzőművészetben

Fordította: Isky Petra Judit, Csermely Nóra
116 oldal
Kiadás éve: 2010

A szerző, Pablo Helguera (1971) mexikói származású, Booklynban élő képzőművész a kortárs művészeti színtér szereplőit és szabályait veszi swifti górcső alá. A művészeti környezet működését sakkjátszmához hasonlítja, amelynek alakjai – a múzeumigazgató, a gyűjtő, a kurátor, a kritikus, a művész – a sakktáblán álló figurák megfelelői. Igyekszik praktikus tanácsokkal ellátni az érdeklődőket a művészet világában honos szabályokról: milyen protokollokat, mintákat és etikettet kell követnie a játékosnak, ha érvényesülni és győzni akar ebben a globális játékban? A szerző alaposan ismeri a művészettörténetet és a képzőművészet közönségét; annyira egészen biztosan, hogy tudja, néha a humor és az irónia lehetnek a művész legjobb eszközei. Helguera remek összeállítása alighanem kötelező olvasmány mindazoknak, akik a művészeti világban szándékoznak elhelyezkedni vagy egyszerűen csak érdeklődnek a kortárs kultúra életvilága iránt.

Jean-Luc Nancy: A portré tekintete

Fordította: Seregi Tamás
52 oldal
Kiadás éve: 2010

A könyv egy örök műfaj, az arckép problémájának elméleti kérdéseit foglalja össze négy rövid fejezetben. Az önálló portré kialakulását a reneszánsz korban felbukkanó új emberképpel, a modern individuum megjelenésével állítja összefüggésbe, amelynek manapság kiélesedő paradoxonjai tétele szerint már a műfaj e korai korszakában pontosan megfigyelhetőek voltak. Az elméleti alapvetés után Nancy három fogalom mentén tárgyalja a portré általános művészetelméleti fogalmát, amelyek messze túlmutatnak az adott probléma horizontján: a portré „hasonlít”, ezt a hasonlóságot azonban ő maga teremti meg; a portré „felidéz”, de egy olyan múltat, ami soha nem volt jelen; és a portré „rám tekint”, fizikai létén túl egy metafizikai, néha teológiai dimenzióval is rendelkezik.

Norbert Bolz: Konzumista kiáltvány

Fordította: Nagy Edina
100 oldal
Kiadás éve: 2010

Bolz szerint a globális fogyasztás a nyugati társadalmak védekező mechanizmusa a vallási fanatizmus fertőző vírusa ellen. Tévedünk, ha azt gondolnánk, hogy a fogyasztói életforma a globalizáció egyszerű áldozataivá teszi korunk emberét. A konzumizmus nem a történelem végét jelenti, hanem a mindig új körben fogó örökkévalóságát. Könyvében a mindennapi élet olyan jelenségeit veszi vizsgálat alá, mint a terror, háború, pénz, fogyasztás és szerelem.

Bolz egyfajta metakritikát gyakorol a teoretikusok körében, amikor írásaiban az „idézetmaffiát” kárhoztatja, vagy felhívja a figyelmet a rejtett ideologikusság veszélyeire. Igazi média-hackerként kritikai szövegeiben alkalmazza korábbi elméletek megállapításait a késő-kapitalizmus kultúrájáról. Norbert Bolz (1953) német médiateoretikus és média-archeológus. Kultúra- és kommunikációelméleti művei paradigmatikus jelentőségű kulturális és társadalmi változásokkal, a szövegeken alapuló kultúra végével, káoszelmélettel, kultuszmarketinggel foglalkoznak.

Fordította: Jancsó Júlia
68 oldal
Kiadás éve: 2007

A könyv a szerző Relációesztétika című művének folytatása. Az „utómunkálat” a televíziózás, a filmgyártás világában használatos kifejezés. A nyolcvanas évek eleje óta egyre több művész értelmezi újra vagy állítja ki sajátjaként mások átdolgozott, kisajátított műveit. Ez az „utángyártott művészet” a kulturális kínálat kibővüléséhez köthető. Vajon a fogyasztói társadalom és a kommunikáció korszaka után hozzájárul-e még a művészet egy gondolkodó társadalom megszületéséhez? Bourriaud művében a kortárs művészetről való gondolkodás megközelítési módjait fedi fel.

A sorozat támogatói: NKA Képzőművészeti Szakmai Kollégiuma, NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma, valamint a Culturesfrance /Francia Kül- és Európaügyi Minisztérium, a Magyarországi Francia Nagykövetség és a Budapesti Francia Intézet Kosztolányi Könyvtámogatási Program

A Műcsarnok és a Magyar Szobrász Társaság szobrászati szimpóziumának könyvsorozata

Üzenet a tér(b)en. Szobrászat és nyilvánosság

Szerkesztő: Készman József
104 oldal
Kiadás éve: 2009

A kiadvány a Magyar Szobrász Társaság és a Műcsarnok 2008 decemberi konferenciájának dokumentációja. Az előadások a public art mint a nyilvános terek képzőművészeti eszközökkel történő használata és a szobrászat hagyományosabb formái közötti kapcsolatot vizsgálták. Van-e élet az autonóm szobrászaton túl, milyen új kulturális összefüggések és jelenségek figyelhetők meg a köztér(b)en - néhány magyarországi projekt alapján?

A public art műalkotás – amely köztéren, tehát mindenki által látható, használható területen jelenik meg – a nyilvánosság bevonására törekszik. Alapvető jellemzői: a társadalmi nyilvánosság tereiben és annak problémáihoz kötődő, kötetlen műfajú, a legtöbb esetben helyspecifikus, de minden esetben kontextusfüggő, az adott közösséget vagy a társadalom egészét érintő kérdéseket tematizál.

Szerzők: Bolgár Eszter / Boros Géza / Erhardt Miklós / Frazon Zsófia / Kertész László / Lakner Antal / Paksi Endre Lehel / Tihanyi Dominika

Nyílt forráskódok. Szobrászat az építészeti tér mezejében

Szerkesztő: Készman József
96 oldal
Kiadás éve: 2008

A Műcsarnok, a Magyar Szobrász Társaság és a Symposion Társaság közös 2008. januári szobrászati szimpóziumának dokumentáló kiadványa.

Mennyiben beszélhetünk két, rokon művészeti médium kapcsolatáról?
Miként változott/változik a térről és városról alkotott elképzeléseink rendszere a modernitás után?
Mit jelent a nyílt terek plasztikai kapacitásának kérdésköre? Melyek az épített tér, a kulturális örökség és a plasztikai formálás lehetséges kapcsolódási pontjai? – ilyen és ehhez hasonló kurrens kérdések megvitatása áll a Nyílt forráskódok szimpózium fókuszában.

Szerzők: Boros Géza / Doboviczki Attila Tamás / Iványi-Bitter Brigitta / Nagy Edina / Szijártó Zsolt / Szemerey Samu / Kapitány

A hagyomány ösvényein túl. Szobrászat és tradíció

Szerkesztő: Készman József, Nagy Edina
166 oldal
Kiadás éve: 2007

A Magyar Szobrász Társaság a Symposion Társasággal és a Műcsarnokkal közösen 2006 novemberében harmadik alkalommal rendezte meg éves szimpóziumát, amelynek témája a szobrászati hagyomány és a kortárs alkotói attitűdök értelmezésének kérdésköre volt. Az előadások részint az történeti műállományhoz, annak újraértelmezéséhez, kortárs megnyilvánulásokhoz, másrészt olyan újabb keletű művészeti jelenségekhez, médiumokhoz kapcsolódnak, mint a videó-szobrászat, a plasztika kétdimenziós megjelenései vagy a képiség.

Szerzők: Lugossy Mária / i-ypszilon alkotócsoport / Boros Géza / Wehner Tibor / Cherny József / Péter Ágnes-Varga Zoltánné / Varga Ferenc / Iványi Brigitta / Zrinyifalvi Gábor / Márkus Péter / Forián Szabó Noémi / Szabó Ádám / Zielinski Tibor

Szobrászat és környezet

Szerkesztő: Bordács Andrea
126 oldal
Kiadás éve: 2006

A Műcsarnok és a Magyar Szobrász Társaság 2005 decemberi szimpóziumának kiadványa. A szobrászat és környezete egészének kapcsolatára épülő esemény a műfaj szocializációja, érvényességi köre határainak felrajzolására tett kísérletet. Az előadások érintik a legfiatalabb szobrászgeneráció helyzetét, a fejlesztéspolitika kérdéseit az Európa Kulturális Fővárosa kapcsán, a civil társadalom szerepét a kulturális életben, a köz tere és hiánya kérdéskörét.

Szerzők: Körösényi Tamás / Iványi Brigitta / Colin Foster / Pál Zoltán / Butak András /
Lugossy Mária / Erős Apolka / Szabics Ágnes / Kollár József / Sugár János / Boros Géza /
Szegő György / Bolgár Eszter

A tér a szobrászatban. A szobrászat tere

Szerkesztő: Bordács Andrea
152 oldal
Kiadás éve: 2005

A Műcsarnok a Magyar Szobrász Társasággal közösen 2004 decemberében elméleti szimpóziumot rendezett. Az előadások fókuszában a térértelmezés, térfelfogás, a tér fizikája és metafizikája, a kulturális-képzőművészeti tér, a térkutatás, térelmélet, a szobrászati térfelfogás változásai állnak.