Az Artisjus székházának előadóterme azonban háromkor még félig sem telt meg – és mi tagadás, igen kevés ismerős könyvszakmai arcot véltem felfedezni a sorok között, általam ismert szépíró pedig egyáltalán nem volt jelen. Úgy tűnt, a kényelmesen szállingózó vendégek többségében valamilyen jogutódként(?) vagy talán műkedvelő laikusként érkeztek, tisztelet persze az általam ismeretlen kivételeknek, de akárhogy is: a könyvszakma otthon ül, pokrócával térdén, kandallója mellett, jogait nem félti, internetes jelenlétével pedig maximálisan elégedett.

A mai esemény a korábbi zeneszakmai témájú előadások után most kimondottan az irodalommal kapcsolatos szerzői jogi kérdések tisztázása végett jött létre – derült ki Dr. Tóth Péter Benjámin rövid bevezetőjéből, amelyben ezután is csak néhány alapvető számadat és az Artisjus tevékenységi köreinek tisztázására tért ki. Mint kiderült, ide tartozik, természetesen nem csak az Artisjus Irodalmi alapítvány díjainak dokumentációja, hanem például az ingyenes szerzői jogi tanácsadás is.

Az első előadás a meglehetősen rizikósnak hangzó Internet és szerzői jog címet kapta Fodor Klaudia jogásznőtől. Hamar kiderült azonban, hogy egy fokkal szárazabb, ám jóval hasznosabb dologról van szó, mint hogy kell-e a PirateBay felett pálcát törni vagy sem: ugyanis egy teljes körű ismertetésnek bizonyult a klasszikus értelemben vett szerzői jogról, a hagyományos könyvkiadástól az internetes publikációkig és az e-book-ig. Kiderült például, hogy az átlagos kiadói szerződések a mai napig nem tartalmazzák egy könyv digitális verziójának publikációjával kapcsolatos jogi kérdéseket, illetve szó volt egy közös jogkezelő képviselet kialakításának szükségességéről, merthogy ilyen ma Magyarországon nincs.

Fábri Péter, a Drámai, Irodalmi és Audiovizuális Szerzők Tanácsának (CIADLV) tagja és volt elnöke Szerzői szempontok, elvárások a művek digitális terjesztésében című előadásának nagy előnye az előadó évtizedes szakmai tapasztalata volt. Értem ezen azt, hogy mivel sok éve foglalkozik e tárggyal, rengeteg ismeretet szerezhetett az évek során mindazokról a nehézségekről, amelyek felmerülnek a digitális irodalom kapcsán. Kitért az alapvető jogi nehézségekre, mint az európai és az angolszász jogrendszer nagy különbsége, vagyis hogy nálunk a szerzői jog elidegeníthetetlen a szerzőtől, illetve felvázolt egy lehetséges és fontos perspektívát a digitalizálás jövőjéről. Jelesül azt, hogy a minőségi, gondozott szöveg, igényes kiadásban, mind e-book-ként, mind pedig nyomtatott formában igenis, mindig piacképes árucikk marad.

Földes László, a Kossuth Kiadó vezetője, a szünet utáni első előadó igen pragmatikus lépéssel kezdte mondandóját: felmutatott egy e-book olvasót: ez az. Előadása során egyrészt ismertette az e-book előnyeit, az árbeli, környezetkímélő, praktikussági szempontokat, másrészt röviden bemutatta saját kiadójának webáruházát, melyben több száz e-book található meg. Ismertette ezen felül a dolog olyan egyszerű, gyakorlati vonatkozásait is, hogy például maga az olvasó szemkímélő, a fájlok ePub, pdf vagy akár MOBI formátumban érhetőek el, a hazai trend pedig a papírra nyomott könyvekhez képest a 30-70%-os árkedvezmény.

Moldován István, az OSZK Digitális Gyűjtemény osztályának vezetője Magyar és európai digitális könyvtári projektek című előadása leíró, bemutató jellegű felszólalást ígért, és ehhez tartotta is magát. Mégis, sok szempontból, épp a gyakorlati példák miatt, kimondottan változatosnak bizonyult. Már nyitó gondolata, az egyensúly ciklikus felbomlásáról és az új, szükséges egyensúly kereséséről is előre vetítette későbbi kérdéseinek pontosságát: a megoldásokat keresni kell, nem lehet előírni őket. Számos nemzetközi kezdeményezés, a legnagyobb ír, francia, olasz, stb. példa után természetesen szó esett a Digitális Irodalmi Akadémia és a MEK archívumáról, illetve az együttműködés szükségességéről, szerző és (digitális) kiadó között. Előadása végén feltett kérdései pedig valóban húsba vágóak voltak. Hogy egyet emeljek csak ki: meddig is tart egy e-book-olvasó, és ha már nem tart, ki szavatol 10 év múlva a korábban már megvett könyvekért egy új formátumban?

Azt gondolom, minden előadás igen hasznos és értékes információk sorát igyekezett az egyre álmosabban pislogó közönséghez eljuttatni és az előadók egytől egyig kiváló szakemberként álltak ki elénk – nekem viszont nagyon is hiányzott Földes László mögül több nagy kiadónak a vezetője. Pontosabban minimum a hallgatóságból. Ha a szerzők, a kiadók nem érdeklődnek sem a szerzői jogok jövője, sem a digitális kiadás lehetőségei iránt, igazán nem tudom, ki fog. Majd kiderül.

És a Creative Commons nem betegség.