Elek Judit Visszatérés című filmje román-magyar koprodukcióban készült svéd financiális közreműködéssel, ahogy a jelenetek is mind külföldön, Svédországban és Erdélyben forogtak. A rendezőnő két irodalmi művet is megjelöl, melyeket szabadon felhasznált a forgatókönyv megírásakor, az egyik Mészöly Miklós Szárnyas lovak című novellája, a másik Marguerite Duras Nyár este fél 11-kor című kisregénye. Ezektől a művektől a történetszövés alapjait kölcsönözte a film, stiláris többletet azonban nem nyújtott az adaptációs-inspirációs viszony.

A Visszatérés ugyanis kevés lendülettel, kissé modorosan mutatja be az amúgy cseppet sem érdektelen eseményeket. Pedig mindez, a történelem maga, az irodalmi kölcsön-történetek és a személyes emlékek hármasa több, mint elég. Sőt, kihagyhatatlan: filmet, vásznat követel, és nézők sokaságát, hogy az emberek átérezhessék ezeket a sorsokat és a Visszatérés ne csak egy egyszemélyes terápiává, hanem egy kor emlékezetévé váljon.

Fischer Katica – a film főszereplője – ugyanis kislányként menekült el Erdélyből apjával a Holokauszt egyik túlélőjeként. Svédországban lett férje és gyereke. Életében a múlt csupán sötét rémálomként van jelen. Apja elvesztésekor azonban szükségessé válik számára az emlékek rendezése, a régvolt felelevenítése – vagyis a gyökerek megtalálása. Elindul a visszaúton, a jövő reményében. Ezt szimbolizálja, hogy testvére és férje mellett kislánya is vele utazik, aki körülbelül annyi idős lehet, mint amennyi ő volt, amikor utoljára szülőföldjén járt.

A történet másik szála a ’80-es évek erdélyi világában játszódik, egy kis faluban, ahol épp Ceaușescu érkezésére készülnek fel. Itt él Sándor, Fischer Katica gyermekkori barátja, aki annak idején egy kis erdei házban bújtatta a lányt. Sándor itt maradt, de kiábrándulttá vált, az ő élete az uralkodó politikai hatalmak miatt nem tud beteljesedni. Hiába van párja az életben, nem akar igazi családot, nem akar gyereket, mert azzal csak újabb szolgát hozna ebbe a világba, aki majd hozzá hasonlóan kénytelen bármit, szentségtelen dolgokat is megtenni – parancsra.

A két karakter közötti kapcsolatot a közös emlékeken túl sorsbeli párhuzamok erősítik. Mindketten megélik a megcsalást, csak egészen más viszonyulással. Fischer Katica továbblépő és megbocsájtó, Sándor belehal a tragédiába. A film hiányossága, hogy mindezt a drámai viszonyrendszert nem erősíti, nem teljesíti ki. A színészi játék, a drámai szituációk drámaiatlansága, a jelenetek esetlensége nem ad teret az átélésnek. Képi ereje van a filmnek, a tájak drámai megmutatása azonban inkább az operatőri munkát dícséri.

A Visszatérés végső üzenete kettős. Egyrészt benne van az újrakezdés, megbocsájtás, másrészt az emigrálás létjogosultsága kérdésének finom éle. Sándor lova, akinek megvédte az életét, egy fiatal fiú gondozásába kerül, aki már nem gyerek, hiszen a tragédia felnőtté avatta, de még lelkesen, csillogó szemmel néz a feladat elé, hogy egy újszülött lovat gondozzon. Az élet szimbóluma ez, az újjászületésé. A film zárómondata Fischer Katica hűtlen férjének szájából hangzik el egy nyugodt sóhajtással, akkor, amikor kocsijukkal áthaladnak Románia határán, vagyis „Nyugatra” érnek: „Igen, most már mindent szabad.” Jelezve, hogy fontos út volt ez a kivándorolt nő életében – a múlt szempontjából – a jövőt azonban mégse itt képzeli el.

Elek Judit Visszatérés című filmje nemcsak, hogy fontos témát dolgoz fel, melynek személyes indíttatása mellett történelmi jelentősége és irodalmi alapja is van, hanem több országon átszáguldva felettébb precízen, gyönyörű természeti képeket, hiteles színészeket felvonultatva, koprodukciós költségvetéshez méltó kiállással mesél. Ezzel szemben az előadás komótos, a drámai szituációk élettelenek, s ugyan az életből-irodalomból hozott értékek nem vesznek el, lehetett volna egy picit több az, amit a rendezés ad hozzá.


Visszatérés - Retrace
Színes, magyar-román játékfilm, 98 perc, 2010.

Rendező: Elek Judit
Forgatókönyvíró: Elek Judit
Operatőr: Berger László
Jelmeztervező: Szakács Györgyi
Producer: Elek Judit, Cornelia Palos
Hangmérnök: Kovács György

Szereplők: Kathleen Gati (Katherine), Philip Zandén (Steve), Demeter András (Teleszkay Sándor), Tankó Norbert (Zoli), Kenderesi Manna (Judith), Sarah Clark (Julie), Molnár Gizella, Lukáts Andor

Forgalmazza: Mozinet