film
2011. 01. 07.
Gondolatok a filmvágó gondolatairól
Walter Murch: Egyetlen szempillantás alatt – Gondolatok a filmvágásról
Walter Murch vágóként minden kétséget kizáróan bizonyított már. Hangmérnökként is bizonyított. Ezzel könyvvel pedig bizonyíthat a magyar olvasók előtt íróként, filmről gondolkodó szakemberként is. Ugyanekkor bizonyíthat egy teljesen új magyar könyvkiadó, a Francia Új Hullám Kiadó is, melynek alapítói Szerzőifilmes Könyvtár címmel sorozat kiadására adtáka fejüket. E sorozat első darabja a vizsgált mű: Egyetlen szempillantás alatt – Gondolatok a filmvágásról.
Első pillantásra egy vékonyka, inkább füzetre, mint könyvre hasonlító, ám annál ízlésesebben kivitelezett darabot tarthatunk a kezünkben. Borítója stílusát tekintve leginkább a 60-as évek második felében megjelent Film esztétika című kísérleti pedagógiai füzetekre emlékeztet. Így egyrészről bájosan belesimul a töretlenül divatos retró-hullámba, másrészt viszont értelmezhető egyfajta nosztalgikus összekacsintásként is. Megjelenését illetően tehát bátran felszállhatunk könyvecskénkkel a metróra, bár kiterjedését tekintve lehetett volna éppen egy akkora gondolattal kisebb, hogy a farzsebben is elférjen, így inkább csak oldalzsebes nadrághoz javasolnám.
A könyv szerkezetét vizsgálva, a lényegi tartalom szempontjából két nagy, hozzávetőleg egyforma egységre bontható, ebből az első főként a vágás elméleti részével foglalkozik, a második inkább a vágás technikai fejlődésének történetével.
Jelenetkép az Apokalipszis most című filmből (Walter Murch volt a film egyik vágója Lisa Fruchtman és Gerald B. Greenberg mellett, eközben a következő posztokért felelt: sound design, sound montage, sound re-recording mix)
Alapvetően kevés hitelesebb szerzőt találnánk a vágás témakörében írandó könyv elkészítéséhez, mint amilyen Murch, hiszen felsorolni is sok, hogy hány film végső formájának kialakításában vett részt tevékenyen. Nem csak mint vágó, hanem sokszor mint hangmérnök is. Két Oscar díját nem számítva is (melyet legjobb tudomásom szerint a filmtörténetben egyedülálló módon egyedül ő kapott ugyanazon film, Az angol beteg hangjáért és vágásáért egyszerre) olyan történeti jelentőségű filmek köthetők a nevéhez, mint az Apokalipszis most vagy a Magánbeszélgetés. Már-már zavarba ejtő felfedezés, hogy mindezek mellett még kifejezetten élvezetes stílussal is rendelkezik. Könnyen érthető, szemléletes szöveget készített, melyben remek arányban elegyíti az anekdotákat a statisztikai adatokkal, ami azért is nagyon szerencsés, mert egy laikus számára sokkal hihetőbbé, befogadhatóbbá válik bármilyen elmélet akkor, ha konkrét, első kézből vett példával támasztják azt alá. Murch személyes hangvételű történetei pedig azt az érzést kölcsönzik olvasójának, hogy ezeket olvasva egy lépéssel közelebb kerül a filmtörténet legendás személyiségeihez, sőt, a nagybetűs Filmkészítés lelkületéhez is. Megtudhatjuk például, hogy mit és miért kellett kivágnia Fred Zinnemann-nak a Júliából, vagy hogy maga a szerző hogyan és milyen tragikus körülmények között vágta Az angol beteget.
Jelenetkép Az angol beteg című filmből (Walter Murch volt a film vágója és a sound re-recording mixer)
Nagyon szimpatikus a szerző hivatása iránti elkötelezettsége is. Egyfelől inspiráló az az állandó újító szándék, amivel nemhogy ellenállt volna az új idők, új technikák támasztotta igényeknek, de inkább elébük ment. Murch nagy nyitottsággal és érdeklődéssel fordult a változások irányába, ami még hitelesebbé teszi az Utószóban leírt vágástörténeti áttekintést. Másfelől pedig talán először fordult elő velem, hogy egy elméleteket kidolgozó könyvben az aranyszabályok tételes felsorolása felett azt a szót olvastam: „szerintem”. Ezt a fajta szakmai alázatot és szerénységet szívesen tapasztalnám gyakrabban.
Jelenetkép a Magánbeszélgetés című filmből (Walter Murch supervising editor, sound editor, sound montage, sound re-recording mixer posztokon dolgozott)
Walter Murch, több mint 30 éve Coppola állandó alkotótársa, vágó, a hang utómunka mestere (kép: daily.greencine.com)
A könyv szerkezetét vizsgálva, a lényegi tartalom szempontjából két nagy, hozzávetőleg egyforma egységre bontható, ebből az első főként a vágás elméleti részével foglalkozik, a második inkább a vágás technikai fejlődésének történetével.
Jelenetkép az Apokalipszis most című filmből (Walter Murch volt a film egyik vágója Lisa Fruchtman és Gerald B. Greenberg mellett, eközben a következő posztokért felelt: sound design, sound montage, sound re-recording mix)
Alapvetően kevés hitelesebb szerzőt találnánk a vágás témakörében írandó könyv elkészítéséhez, mint amilyen Murch, hiszen felsorolni is sok, hogy hány film végső formájának kialakításában vett részt tevékenyen. Nem csak mint vágó, hanem sokszor mint hangmérnök is. Két Oscar díját nem számítva is (melyet legjobb tudomásom szerint a filmtörténetben egyedülálló módon egyedül ő kapott ugyanazon film, Az angol beteg hangjáért és vágásáért egyszerre) olyan történeti jelentőségű filmek köthetők a nevéhez, mint az Apokalipszis most vagy a Magánbeszélgetés. Már-már zavarba ejtő felfedezés, hogy mindezek mellett még kifejezetten élvezetes stílussal is rendelkezik. Könnyen érthető, szemléletes szöveget készített, melyben remek arányban elegyíti az anekdotákat a statisztikai adatokkal, ami azért is nagyon szerencsés, mert egy laikus számára sokkal hihetőbbé, befogadhatóbbá válik bármilyen elmélet akkor, ha konkrét, első kézből vett példával támasztják azt alá. Murch személyes hangvételű történetei pedig azt az érzést kölcsönzik olvasójának, hogy ezeket olvasva egy lépéssel közelebb kerül a filmtörténet legendás személyiségeihez, sőt, a nagybetűs Filmkészítés lelkületéhez is. Megtudhatjuk például, hogy mit és miért kellett kivágnia Fred Zinnemann-nak a Júliából, vagy hogy maga a szerző hogyan és milyen tragikus körülmények között vágta Az angol beteget.
Jelenetkép Az angol beteg című filmből (Walter Murch volt a film vágója és a sound re-recording mixer)
Nagyon szimpatikus a szerző hivatása iránti elkötelezettsége is. Egyfelől inspiráló az az állandó újító szándék, amivel nemhogy ellenállt volna az új idők, új technikák támasztotta igényeknek, de inkább elébük ment. Murch nagy nyitottsággal és érdeklődéssel fordult a változások irányába, ami még hitelesebbé teszi az Utószóban leírt vágástörténeti áttekintést. Másfelől pedig talán először fordult elő velem, hogy egy elméleteket kidolgozó könyvben az aranyszabályok tételes felsorolása felett azt a szót olvastam: „szerintem”. Ezt a fajta szakmai alázatot és szerénységet szívesen tapasztalnám gyakrabban.
Jelenetkép a Magánbeszélgetés című filmből (Walter Murch supervising editor, sound editor, sound montage, sound re-recording mixer posztokon dolgozott)
Walter Murch, több mint 30 éve Coppola állandó alkotótársa, vágó, a hang utómunka mestere (kép: daily.greencine.com)
Kapcsolódó cikkek
További írások a rovatból
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Révész Bálint és Mikulán Dávid KIX című dokumentumfilmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Más művészeti ágakról
Megjelent a szerző emlékiratainak folytatása, A másik egy
Falcsik Mari My Rocks – 21 történet – 21 angolszász rockdal című kötetének bemutatójáról