A sarki fény északi-sarki változata az Aurora Borealis, a déli pedig az Aurora Australis. A Föld sarkain érzékelhető fényjelenség a légkörbe bejutó töltött részecskék révén jön létre a magnetoszférában. A kibocsátott fény az atomra vagy molekulára jellemző színű, leggyakrabban az oxigén zöld és vörös, és a nitrogén kékes, ibolya vonalai jelentkeznek. Megjelenési formái változatosak, gyakran függönyre, ívelt szalagokra emlékeztetnek vagy sugaras szerkezetűek. A részletes leírás az indokolja, hogy az Auroradreams elnevezésű projekt résztvevői a művészi megformálás mellett az ismeretterjesztést is céljuknak tekintik. Nina Czeglédy és Bettina Schülke Juhász Márton Andrással, Kiss Lászlóval és Daniel Barbellel való együttműködése nyomán készült el a kiállítási anyag, mely egy hosszabb, 1996 óta futó, tudományos és egyben művészeti projekt egy állomása.

A tárlattal azonos címet viselő Aura/aurora installáció nem szándékozik mimetikusan leképezni a sarki fény jelenségét, azonban annak érzetét evokálja. Szenzorai segítségével érzékeli a látogatók térbeli mozgását, ehhez képest változik a kibocsájtott fény mennyisége és színe. A minden érzékszervet célbavevő műhöz hangsáv is csatlakozik, mely szintén az eredeti sarki fényjelenséghez kapcsolódik. Kevés bizonyíték van rá, de állítólag az Aurorát az emberi hallás számára érzékelhető frekvenciájú hangok kísérik, aurális teret teremtve. Az installációban a természetben felvett hangzóanyagot (field recordings) alakítja elektronikus eszközökkel a zeneszerző, Kiss László. A fénykibocsájtó RGB-LED-ek körül hatszög alapú hasáb alakban Bettina Schülke által tervezett csillogó textilek terülnek el, melyek felerősítik és megszórják azok fényét. Az eredeti természeti jelenség is gyakran függöny formában látható, ám többnyire nem egy zárt hasáb inkább hosszan az égen elnyúló hullám formájában.

A kiállított mű a sarki fényhez hasonló színekben pompázik, hasonló hangjelenségek kísérik, egyetlen számottevő különbség az interaktivitás. A projekt online változatának kialakításában, ill. folyamatos alakításában szintén részt vehetnek az oldal látogatói. A folyamatosan változó, a sarki fényt geometrikusan absztrahálva ábrázoló animációban feliratok bukkannak fel, melyek a honlap látogatóinak képzettársításai. A legkülönfélébb nyelveken jelennek meg a legkülönbözőbb fogalmak, de a leggyakoribb kifejezés mégis a ’sublime’, azaz a fenséges fogalma. Az esztétikában nagy múltat maga mögött tudható kifejezés Kantnál és Schoppenhauernél is természeti jelenségekkel, például magashegységek látványával hozható kapcsolatba. A romantikus festészet is szívesen nyúl a természet fenségének ábrázolásához, Caspar David Friedrich Vándor a ködtenger felett (1818 k.) című képe talán legismertebb példája ennek.

A kortárs képzőművészetben azonban nehezebben találni párhuzamot a természet ilyen jellegű visszaadására. A mű inkább tudományos fennhangjai miatt tarthat számot kortárs képzőművészeti értelmezésre, és persze az installálás módja a vizuális és az auráis elemek nem leképező, hanem azt szubjektíven alakító formája miatt is. A kiállított mű interdiszciplináris együttműködés következtében létrejött intermediális munka, ami az alkotók szándéka szerint felhívja a figyelmet az elektromagnetikus spektrum látható és láthatatlan tartományának változó érzékelésére. Egyszerűbben fogalmazva arra reflektál, hogy a sarki fény, és egyáltalán a természet látványának, hangjainak befogadása is rajtunk, annak nézőin múlik. Így maga az aura is interaktívnak tekinthető, szemszögünktől függően változik az illékony és megfoghatatlan fényfátyol is. Az egyetlen, ami állandó és egyértelmű marad az Aura szépsége, ami művészeket és remélhetően a kiállítás látogatóit is inspirálja.


Az Aura/aurora című kiállítás megtekinthető a 2B Galériában 2010. május 21. és június 19. között.