Az NK Maribor az egyik legsikeresebb szlovén együttes, és Szlovénia válogatottja sem panaszkodhat, idén másodjára vesz részt a labdarúgó-világbajnokságon 2002 után. Az NK Maribor nyolcszor nyerte meg a nemzeti bajnokságot 1997 és 2003 zsinórban, és az egyetlen szlovén gárda, mely szerepelt a Bajnokok Ligája csoportkörében. 2004 óta, mivel a klub nem nyert bajnoki címet, az UEFA Kupában indulhatott, kisebb-nagyobb sikereket elérve.

Az 1960-ban alapított klub egy néhai temető helyére építette fel a mariboriak által futballtemplomnak nevezett szentelt gyepet, és köré a stadiont. Az első lelátó 1962-ben készült el, a sportpálya nyugati oldalán, melyet egy íves vasbeton héjjal fedtek le. A bővítésre 1998-ban írtak ki építészeti tervpályázatot, melyen a megbízást a ljubljanai Ofis Arhitekti nyerte el. Rá tíz évre adták át a kész, kibővített 12500 fő befogadására alkalmas stadiont. Az épület alagsorában elhelyeztek még a tervezési programnak megfelelően négy tornateremet, egy fitneszklubot, uszodát, étteremet és üzleteket.

A felújítás és a bővítés költségeinek egy részét a maribori önkormányzat állta, de jelentős támogatást kaptak az Európai Uniótól is.

A stadion Maribor központjában található, közel a Dráva-partjához. A meglévő vasbeton héjat megtartották és felújították, az íves tetők folytatásaként a pálya további három oldalán végigfutó tribünsor a meglévő szerkezet parafrázisaként jelenik meg. Első ránézésre fel sem tűnik igazán, hogy nem egyszerre készült az egész lelátógyűrű, amely körbeöleli a focipályát.

A lelátógyűrű fölé hullámzó, áttetsző szerkezettel fedett tető épült. A lelátókat a tervezők leírása szerint a nézők optimális látószöge alapján állapították meg, ami azt eredményezte, hogy a pálya szöglet sarkainál - ahonnan a rálátás korlátozott - a lelátó a pálya szintjéig leszáll. Ezektől a sarokpontoktól ívelnek felfelé a lelátók széksorai egészen a legmagasabb pontjukig, melyeket a pálya oldalainak közepénél lőttek be. Racionális és szurkolóbarát elgondolás, amely határozott karaktert ad a tribünnek. A lelátókat fényáteresztő polikarbonáttal fedték le. A forrón tűző nyári nap a hatalmas felületen a különböző anyagok hőtágulása miatt állandó ropogást és csattogást idéz elő – de ezt a hangjátékot csak üres állapotában élvezhetjük, használat közben nem tűnik fel.

A lelátó székei a klub színeiben pompáznak: lila, sárga és szürke. Különböző ülőhelyeket építettek be, a szurkolók vérmérsékletének függvényében, a háttámla nélküliek az ultrák részlegében találhatók, a kényelmesebbek pedig a többi szektorban.

Az épületről készült videót a 6b.hu-n nézhetik meg.

Az épületet 2009-ben Mies van der Rohe díjra jelölték, és a BL szereplés mellett hírnevét vitte Maribornak a világba. Minden okuk megvan a helyieknek a büszkeségre, focicsapatuk otthona irigylésre méltó hely, nem csak a foci szeretők számára, hanem az építészet iránt fogékonyaknak is.



Építészet: Rok Oman, Spela Videcnik, Andrej Gregoric, Nicole Khor, Aitor Casero, Javi Carrera

Fotó: Tomaž Gregorič @