A Nemzeti Színház szokásához híven a nyári hónapokban gyerekeknek szánt, oktató célú előadást tűz műsorra. A nézőtéren amíg a szem ellát, egyenruhába öltözött tizenévesek hada. A japán közoktatás keretében ellátogatnak egy kabuki előadásra, és a japánok túlnyomó részének a klasszikus színházzal  való kapcsolata ebben ki is merül. Egyszer az iskolával láttam kabukit – hallottam nem egy japán ismerősömtől. A mostani előadásnak is az a célja, hogy a fiatalokkal minél jobban és gyorsabban megismertessék, esetleg megkedveltessék ezt az ősi műfajt.

Az előadás első részében a kabuki világába nyerhetünk betekintést. Láthattuk, ahogy forog a színpad, ahogy süllyesztőből emelkedik ki egy figura, de volt még látványos harcjelenet, zenei bemutató, vagyis a kabuki szinte minden aspektusát bemutatták röpke fél órában. Ezúttal is a színpadra hívtak két diákot, akik kipróbálhatták, hogyan működik a színpad. Sőt, eldobolták a vízesés és a vihar hangját, produkáltak mennydörgést falapra szerelt görgők tologatásával, megtanulták, hogy hogy jár egy szamurájt és hogy egy nőt játszó színész. Kimonót magukra öltve átkeltek egy patakon, majd harcias pózba vágták magukat. A többiek jól szórakoztak társaik esetlenségén, de az biztos, hogy nekik életre szóló élmény volt. Talán nem is állnak meg egy előadásnál.

Persze nem véletlen, hogy mely szituációkat mutatták be a magyarázat során. A szünet utáni előadásban ugyanis tényleg volt vízesés, mennydörgés, patakon átkelés. Mi persze már beavatottként könnyedén tudtunk különbséget tenni a dob hangjai között. Tudtuk, hogy vízesést hallunk-e vagy vihart; tudtuk, hogy mitől lesz egy férfi színésznek nőies tartása. A Narukami, azaz a Viharisten című darab (az egyik legrégebbi kabuki, 1689-es) ugyanis mindenből adott ízelítőt. Látványában, tömörségében alkalmas ugyan arra, hogy lekösse a fiatalok figyelmét, viszont a darab erőteljes erotikus vonatkozásának kapcsán felmerül a kérdés, hogy valóban alkalmas-e a közoktatás keretei között bemutatni. Bár napjainkban ez már nem olyan megbotránkoztató, mint többszáz évvel korábban, a magát máig prűdnek mutató japán társadalomban, ahol a közoktatás teljesen elzárkózik a nemiség témájának érintésétől, különösnek tűnik a darabválasztás.   
 

Narukami, vagyis Viharisten remeteségben él egy vízesés mellett, és fogva tartja az esőcsináló sárkányt, akit bosszúból zárt el, szárazságot hozva így a népre. Egy szép nő érkezik a vízeséshez, akit a császár küldött, hogy legyőzze Viharistent, és elcsábítja, magába bolondítja a szent életű embert. Nem húzzák az időt, egyből házasságkötés lesz a dologból. Méghozzá japán módra, egy pohárból isznak szakét, azaz rizsbort. Viharisten, aki még életében nem ivott alkoholt, egy-kettőre berúg, kifecsegi a titkot, nevezetesen, hogy a vízesés fölötti szent kötél elvágásával kiszabadul az esőcsináló sárkány, majd elalszik. A nő ekkor nem kis erőfeszítések árán elvágja a kötelet, a sárkány elrepül, majd az emberek nagy örömére hatalmas vihar kerekedik. Viharisten persze nem örül, felébredve nevéhez méltóan haragvó viharistenné válik, és őrjöngő tánca zárja az előadást. 

A darab érdekessége, hogy míg a 18 híres harcos darab egyikeként Narukami erőteljes férfias-harcos tánca az előadás nagy fináléja, amellett az előadás középső részét inkább az asszony megjelenése és csábos története, majd pedig kettőjük romantikus duettje teszi ki. Az asszony meséjében halott férjét siratja, és zarándokként érkezik a vízeséshez. Még a nő színre lépése előtt megjenelő polip, amit egy szerzetes próbál titokban megenni, elővrevetíti az előadáson vegigvonuló erotikus szimbolikát (lásd egy korábbi cikkemben). A nő történetében először a kivillanó nyakára utal, majd ahogy imitálja a patakon való átkelést, a kimono alól kilátszó bokája mozgatja meg a nézők, de legalabbis az Edo-kori nézők fantáziáját. Végül pedig, hogy biztosra menjen, rosszullétet tettet – hiába, a nők már csak ilyenek keleten is, nyugaton is –, majd Narukami varázserejét latba vetve érintésével próbálja meggyógyítani. A női testrészek alapos kielemzése után, mint már pár sorral feljebb kiderült, a nő amúgy szükségtelen gyógyulása helyett a szent életű Narukami elbukásának lehetünk szemtanúi.
 

Hogyan nézzünk Kabukit?
   
Kabuki Dzsúhacsiban no Ucsi – Narukami
Viharisten – A 18 harcos kabuki válogatásból

Narukami (Viharisten) – Kataoka Ainoszuke
Kumo no Taema hercegnő – Kataoka Takataró
  Fehér felhő szerzetes – Kataoka Macunoszuke
Fekete felhő szerzetes – Bandó Kicutaró

2010. június 4.
Nemzeti Színház, Tokió