Csodás hattyúdallal zár a színház, áprilisban a kabukirepertoár legjobbjaiból láthatunk válogatást napjaink legnagyobbjainak előadásában. A délutáni program a híres Falusi iskolával (Terakoja) kezdődik. Bár ez csak egy részlet egy hosszabb műből, a Szugavara kalligráfiájának titkaiból, ezt az epizódot gyakran játsszák magában. Az eredetileg bunraku bábszínház számára írott s kabukinak átdolgozott mű egyike az úgynevezett három legnagyobb kabukinak. A IX. században élt, és máig istenként tisztelt Szugavara Micsizanét középpontba állító darab az Edo-kori szamurájerkölcs reprezentáns darabja. Ugyan Micsizane a Falusi iskola jelenetben nem jelenik meg, a szereplők viselkedésben, önfeláldozásban, erkölcsiségben őt idézik.

A Falusi iskola nemcsak az Edo-kor és napjaink népszerű darabja, de a II. világháború utáni amerikai cenzúra is emlékezetessé tette. Az amerikai megszállás részeként „civilizálták” Japánt, a feudális erkölcsöket pedig betiltották. Így tiltottak be sok kabuki darabot is. Azonban az, hogy az előadás közben a nézőtéren helyet foglaló cenzor felmenjen a színpadra, és leállítsa az előadást, csak ezzel történt meg. 
 

A Kabuki Színház belülről

Mert miről is szól a Falusi iskola? Szugavara Micsizane ellenségei elől fiát a címben nevezett falusi iskolában rejti el. Azonban ellenségei megtudják, hogy ott van a kisfiú, és utasítják az iskola tanárát, Genzót, hogy ölje meg a gyereket. Genzó azonban Micsizane hű alattvalója nem képes erre; hogy mentse ura gyerekét, egy másik fiú fejét vágja le. Majd pedig a levágott fejet ellenőrzésre prezentálja – a fiú apjának. Itt állították le az előadást a cenzorok. Mint a darabból kiderül, Macuómaru, akinek ellenőriznie kell, hogy a gyerek megölése zökkenőmentesen megtörténik-e, maga küldte oda saját fiát, aki hasonlít Micsizane gyerekére, bizonyítandó ezzel saját lojalitását.  

A fej inspekció egy 1980-as előadásban
  Macuómaru - 8. Macumoto Kósiró (a mostani apja), Genzó - 13. Kataoka Nizaemon (a mostani apja)

Mi is megrettenünk a fenti történeten, nem csoda, hogy a demokráciát hirdető amerikaiak a barbárság esszenciáját látták ebben. Azonban az előadásnak nem ez a lényege. Az idegtépő feszültség, hosszú, őrületbe kergető várakozások, lelki rezdülések a színészeket nagy kihívás elé állítják. Az előadás egyik fénypontja, ahogy Macuómaru nem bírja visszafogni fia elvesztése miatt érzett fájdalmát, és hatalmas, szamurájos zokogásban tör ki. Én azonban inkább azt a visszafogott kétségbeesést szeretem, amit Genzótól és feleségétől láthatunk, amikor elhatározzák, hogy megölik Macuómaru fiát. De megrázó még Macuómaru bizonytalan félelme: vajon ura fiának fejét tartalmazza-e a doboz vagy a saját fiáét, majd pedig színjátéka, amint szembe találja magát saját gyerekének levágott fejével, akiről neki kell igazolni, hogy Micsizane fia.

Örülök, hogy B-nek születtem – táplálják be a B-kaszt tagjainak Huxley Szép új világában, és ez a kabuki üzenete az Edo-kor pórnépének is. Tiszteljük a szamurájokat, félünk is tőlük, de azért nyugodtabb az élete egy egyszerű kereskedőnek. Míly nehéz egy urat szolgálni – szól Genzó szállóigévé vált mondata. Én is örülök, hogy nem vagyok szamuráj – a nézőtérről külső szemlélőként is éppen elég hátborzongató az élmény.

A Falusi iskolát két rövidebb és könnyedebb darab követte: az egyik egy jelenet, a Három Kicsisza, melyben három rabló találkozik, s mindhármukat Kicsiszának hívják. A másik a Lila akác lány (Fudzsi muszume – itt a fudzsi nem azonos a heggyel) című táncműve. Ebben a lila akác szelleme egy fiatal lány képében kel életre, egyszemélyes tánca, gyors ruhaváltásai a nőimitátorok szerepálma. Az előadásban Bandó Tódzsúró játssza az akác lelkét, történetesen nevének tó szótagja épp akácot jelent, amit azonos írásjellel jelölnek, mint a fudzsit.

Lila akác lány (1. rész, angol kommentárral)

Lila akác lány (2. rész, angol kommentárral)
A lila akác lelke - Bandó Tamaszaburó

Az előadás után, miközben próbálok keresztüljutni az óriási tömegen, még egyszer visszafordulok. A Kabuki Színház előtt vészjóslóan világít a 17-es szám.


Falusi iskola (Terakoja)

Macuómaru – Macumoto Kósiró
Csijo, a felesége – Bandó Tamaszaburó
Genzó – Kataoka Nizaemon
Tonami, a felesége – Nakamura Kanzaburó

Három Kicsisza (Szannin Kicsisza Tomoe no Siranami)

Odzsó Kicsisza – Onoe Kikugoró
Osó Kicsisza – Icsikava Dandzsúró
Obó Kicsisza – Nakamura Kicsiemon

Lila akác lány (Fudzsi muszume)

A lila akác lelke – Bandó Tódzsúró

Kabuki Színház, Tokió
2010. április 14. délutáni program