A Rubik-kockát Sam Loyd és Henry Ernest Dudeney tizenötös játéka ihlette, amely száz évvel ezelőtt Amerikából indult el, s az egész világon ugyanolyan népszerűségnek örvendett, mint később a bűvös kocka. Loyd játéka egy négyzet alakú keretből állt, amelyben tizenöt számozott kis négyzetlap helyezkedett el és egy üres mező. A tizenötös játék és a bűvös kocka lényegi különbsége az, hogy míg a 15-ös játék síkbeli eltolásokkal, a kocka térbeli forgatással működik.



A kocka feltalálásának történetét Rubik Ernő A bűvös kocka című könyve meséli el. Ebből megtudhatjuk, hogy „hosszas játszadozás” előzte meg bűvös kocka megalkotását. A kockaelemek sajátos megfaragása adta végül a megoldást, ugyanis a rafinált megmunkálás után a kockák összehangolt forgatása lehetővé vált, és a szerkezet is egyben maradt. Ha kezünkbe veszünk egy bűvös kockát, megfigyelhetjük, hogy a színek következetesen vannak elhelyezve a kocka lapjain. A sárga szín más színekre gyakorolt hatását illusztrálják a kocka lapjai: így lesz például a pirosból narancssárga, a kékből zöld. Rubik Ernő 1975-ben szabadalmaztatta a bűvös kockát, amely azóta töretlen sikernek örvend.

Az elmúlt években a hollywood-i filmekben is feltűnt egy-egy jelenet erejéig ez a tárgy, mint pl. a John Malkovich menetben, a Hellboyban, az Armageddonban, a Wall-eban vagy A boldogság nyomában című filmben. Elmondható, hogy a Rubik-kocka a logikus gondolkodás szimbólumává vált. A robotikában is alkalmazták a mesterséges intelligencia tesztelésére.





A tárlaton látható munkák igyekeztek több síkon értelmezni a bűvös kockát. Az alkotók közül sokan annak formai lehetőségeit aknázták ki, mások pedig a kocka fogalmát ragadták meg és vonatkoztatták más tárgyra (mignon-, filmkocka). A technikai kivitelezés sokszínűséget mutat. Találhatunk horgolt, gyöngyös, huzalozott, üvegkockát is. Az utóbbi az optikai illúziókeltéssel is eljátszott. Egyes logikai játékokat is megidéztek a diákok egy-egy kocka erejéig, így születhetett meg a sakkmező-kocka vagy a dáma-kocka.

A kiállítási anyag egyes darabjain a modern technikai vívmányok is ötvözésre kerültek a bűvös kockával. A chip-kocka a számítástechnika, a tv-kocka a telekommunikáció, a film-kocka a multimédia uralkodó helyzetére hívja fel a figyelmet.

Minden alkotás, mielőtt formát szab neki az alkotó, egy mentális kép csupán, egy ideológiai lenyomat. Mára a technikai vívmányok a mindennapok természetes kiegészítőivé váltak, gondoljunk csak a kapcsolatteremtés és fenntartás módjára. Az internet, telefon felváltotta a hagyományos értelemben vett levelezést, helyette az emberek e-maileznek, és skype-on keresztül veszik fel egymással a kapcsolatot.




A játékok világa átalakulóban van. A valósághű, online alapú számítógépes játékok térnyerésével a hagyományos játékok csillaga leáldozni látszik. Remélhetőleg a Rubik-kocka nem fog erre a sorsra jutni, ugyanis a maga kategóriájában, a 3D-s logikai játékok körében ez az egyik legkedveltebb játékszer. Nehézségi fokát lemérhetjük a lehetséges kombinációk számában, ami több mint negyvenhárom trillió forgatási módot foglal magában, pontosabban 4,3×1019 lehetőséget.

Ha az ember minden másodpercben egyet fordítana a kockán, és ezt a nap 24 órájában megtenné, akkor közel 1400 millió évre lenne szüksége az összes lehetséges állás kipróbálásához. A kiállított alkotások döntő többsége a kocka felületét értelmezték újra, a funkció helyett a forma kapott kitüntető szerepet, s a logikai játék lényege a vizuális élménynek engedve háttérbe szorult.


A kiállítás megtekinthető az Iparművészeti Múzeumban 2010. május 2-ig.