bezár
 

film

2010. 03. 04.
Suspense, csattanó, csalódás
Martin Scorsese: Viharsziget
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Suspense, csattanó, csalódás Nyomasztó kosztümös-misztikus thriller, vészjósló elmegyógyintézettel, megállás nélküldohányzó DiCaprioval, a már szinte garanciának számító Dennis Lehane író tollából Scorsesenevével fémjelezve. Kell-e ennél több a sikerhez?

A nagy dobásokra kiéhezett közönség érzékenyebb része már egy ideje tördelheti a kezét a Viharszigetre várakozván, a bemutatóig ugyanis leginkább a folytonosan elnapolt premierrelkapcsolatban jelentek meg csak hírek Scorsese legújabb alkotásáról. Az október helyett februárra (hazánkban március 4-re) ütemezett mozi csúszásának okát a gyártó cég, a Paramounth költséghatékonysági érvekkel indokolta, illetve nem mellesleg az év eleji megjelenés osztatlanabb figyelmet biztosíthatott az alkotás számára is. Ahogyan az amerikai bevételek mutatják (az első hétvégén 40,2 millió dollárral startolt), nem bizonyult ez a döntés butaságnak. A bemutatás körüli suspense-nek persze lehet egy olyan kimondatlan vonatkozása is, amely az összeesküvés-elméletekre hajlamos nézők fejében mostanra már bizonyára körvonalazódott, nevesül: minél inkább lebegtetnek egy bemutatót, annál inkább nő a várakozás feszültsége, generálódnak a film körüli félhivatalos, később akár legendává átlényegülő hírek, és ha nem is a legerősebb, de figyelmen kívül hagyhatatlan marketingfogás az ilyesmi.
Viharsziget
Ezek után merül fel joggal a kérdés, ha már a bemutatót ilyen sebészi pontossággal időzítették, akkor vajon miért lövik le a film összes poénját, fordulatát a trailerben? Messze nem szükséges a filmművészet avatott értőjének lenni, de még csak krimiszakértőnek sem ahhoz, hogy az előzetes alapján, pontról pontra fel tudjuk építeni a film komplett történetét, az alkotók ugyanis kivétel nélkül minden kulcsot a kezünkbe adnak. Nem tagadom, hogy a filmből is gyötrelmesen hamar kiderül a „csavar” 148 perces hosszúságához képest, de az bombázza leginkább szét az intellektuális moziélményt, hogy a 3 perces trailer nemcsak vizuálisan sejteti, de verbálisan ki is mondja, mi fog (illetve, mi nem fog) történni 148 perc alatt.

Ha már sajnos (az alkotók hibájából többszörösen is) idejekorán rádöbbentünk, hogy mi fog történni, nem marad más hátra, minthogy a hogyan tartogatta izgalmakban reménykedjünk. Szerencsére az előzetes vágók zsenialitása arra már nem terjed ki, hogy minden részletet 3  percbe belezsúfoljanak, a felvezetés után egy közepesen izgalmas, rendkívül tisztességesen kivitelezett krimi marad meg a néző számára.
Viharsziget
Inkább a kivitelezés részleteinek kidolgozottságában, mintsem a történet szálainak mesteri szövésében erős a film. Látványában minden szinten elsőrangú darabról beszélhetünk, Robert Richardson már megszámlálhatatlanul sokszor bizonyított, operatőri munkájában most sem csalódunk. Elegáns, ugyanakkor súlyos, terhelt képeivel a maga módján az ő munkája adja vissza leginkább az eredeti regénynek azt a fajta egyszerre sejtető, vészjósló éstávolságtartóan objektív jellegét, amelyet a cselekmény bonyolításából olyannyirahiányoltam. A játék, amely a két rendőrbíró között dramaturgiailag is fontos szerepet nyer a könyvben, a filmből olyannyira kimarad, hogy Chuck Aule karaktere a filmben számomra szinte feleslegessé válik, mintha csak a végső „plusz egy” csavarintás okán maradt volna a sztoriban.

Szereplőink természetesen szinte hibátlanok, példának okán Emily Mortimer olyan szépen van összezavarodva, hogy percekig meg voltam győződve, hogy Emily Watsont látom a vásznon. Leonardo DiCaprio fantasztikusan dohányzik, sajnos Ben Kingsley még mindig egy csuklórándítással leküldi őt a vászonról, de az igazság kedvéért azért tegyük hozzá, hogy hihetően megháborodni tényleg csak az egészen kivételeseknek sikerül.
Viharsziget
A filmet főként azoknak javaslom megtekintésre, akik még életükben nem láttak elmegyógyintézetes/skizo témájú filmeket, illetve azoknak, akik a rejtély korai megfejtése után is képesek 2 óra hosszat egy erős hangulatú látványban gyönyörködni.

Viharsziget (Shutter Island)
Színes, feliratos, amerikai thriller, 138 perc, 2009.
16 éven aluliak számára nem ajánlott.
SDDS
Rendező: Martin Scorsese
Író: Dennis Lehane
Forgatókönyvíró: Laeta Kalogridis
Operatőr: Robert Richardson
Vágó: Thelma Schoonmaker
Szereplők: Leonardo DiCaprio (Teddy Daniels), Mark Ruffalo (Chuck Aule), Ben Kingsley (Dr. John Cawley), Emily Mortimer (Rachel Solando), Michelle Williams (Dolores Chanal), Max von Sydow (Dr. Jeremiah Naehring), Jackie Earle Haley (George Noyce), Patricia Clarkson

prae.hu


Kapcsolódó cikkek


nyomtat

Szerzők

-- Tóth Barbara --


További írások a rovatból

Nuri Bilge Ceylan: Elszáradt füvekről
Emberpróbáló filmnézés a cannes-i filmfesztiválon
Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap
Denis Villeneuve: Dűne – Második rész

Más művészeti ágakról

[ESCAPE] – A Donkihóte-projekt az Örkény István Színház és a Városmajori Szabadtéri Színpad közös produkciójában
színház

Interjú Pálffy Tibor színésszel külső-belső tényezőkről, színházi igazságról, és szerepről
Bartók György szerzői estje a Fugában
art&design

Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés