A Kis Zsinagóga mint posztszakrális tér

Eger életének egy új színhelyén lassan öt éve zajlanak családias hangulatot teremtő rendezvények, kulturális események, művészeti tevékenységek. Az események kivételes helyen kerülnek megrendezésre. Egy olyan épületen belül kap teret (szó szerint) az egyéniség és kreativitás, ahol nehéz is lenne a tér eredeti funkciójáról megfeledkezni. Az épület és a benne zajló események, mintha egyesülve hoznának létre egy egészet, egy befejezett állapotot. Olyan érzés foghatja el az embert, hogy az a (szakrális) tér, amely eredetileg más célt hivatott szolgálni, akkor nyeri el valódi értelmét, ha kiegészül a mostanra már ott működő művészeti tevékenységekkel.

Az 1840-es években létesült, kezdetben vallási célokat szolgáló épület, Eger legrégebbi zsinagógája. A hely vonzásának, befogadó jellegének eredménye, hogy 1924-től a zsidó hitközösség kulturális, társadalmi és szellemi életének centrumává minősült. Ez a virágzó állapot korán véget ért. A „békés” idő végét a második világháború embertelen eseményei követték, ami odáig vezetett, hogy az egri hitközség megszűnt, és az úgynevezett Kis Zsinagógának a város tulajdonába kerülve elveszett az eredeti funkciója. Az 1990-es évek elejére az épület állapota egyre romlott. Az önkormányzat részleges felújításokba kezdett, de az üresen álló, kihasználatlan épület ismét lassú romlásnak indult.

A változás éve 2005 volt. Fiatal egri képzőművészek és a város kulturáliséletének lendületet adó (mostani nevén:) Part Egyesület otthont keresett. Egy civil (nem intézményi) alapon működő helyszínt, mely képes teret adni a mai művészet és kultúra lehetőségeinek és megoldásainak. Hibay Károly út. 7; az állandóan változó és széles skálán mozgó újművészet elképzelt színtere. Lehetőség, ahogy néhány fiatal látja.

A Part Egyesület tevékenységéről

Az üresen álló, félig felújított épületet, izgalmas és inspiráló helynek tekintették az egri képzőművészek és kultúraszervező fiatalok, így az egykori szakrális tér 2005-ben ismét funkciót nyert. A továbbiakban egyesületként működő csoport ezzel megtette a kezdő lépéseket. Az Európa Kulturális Fővárosa verseny nemzetközi zsűrije Egerbe látogatott. Az alkalomra létrejött egy kiállítás, ahol a helyi képzőművészek új generációja kapott lehetőséget a bemutatkozásra. A kiállítás sikeres, a történet folytatódik. A város láthatóan igényli az újszerű megoldást, mely fiatalíthatja az ott élők gondolkodását. Ezt az igényt felismerve 2006-ban több rendezvény is helyet talált a zsinagógában, ahol kiállítások, performance-ok, installációk, filmvetítések, videó-installációk bemutatásai kezdődtek el. Azóta az Egri Kortárs Művészeti Hetek részeként, kivételes performance fesztiválok gazdagítják az eseményt, neves magyar képzőművészek személyében.

A bíróság 2006-ban végre hivatalosan is bejegyezte a szervezetet, és megkezdődött a kulturális programok komolyabb szintű szervezése, hirdetése. Létrejött az egri Part Magazin, amely kulturális, ifjúsági, környezetvédelemi témák eseményeit dolgozza fel, egyelőre internetes alapon.

Visszatekintve a Kis Zsinagóga életében az évek során megrendezett eseményekre, a programok színvonalát jelentősen meghatározta olyan alkotók munkája, mint Bukta Imre, Szurcsik József, Csontó Lajos, Holb Margit vagy feLugossy László. Megvalósultak korábbi célkitűzésük, kiállítások, szakmai találkozók, koncertek, zenei rendezvények, nyári alkotótáborok vagy környezetvédelmi akciók. Várat még magára a kültéri- és beltéri fejlesztési feladatok megoldása, amihez továbbra is keresnek lelkes támogatókat, együttműködőket. Mivel a modern kortárs galériában megrendezett  kiállítások és programok ingyen látogathatók, jelentős bevételekről nem beszélhetünk.
 
Remélhetjük, hogy a már sok próbát kiállt, önfenntartó, lehetőségekkel teli egyesület és választott épületük a 2010-es években is további sikereket elérve, irányt ad a művészet és kultúra új vonalának, befogadhatóbbá, érthetőbbé téve azt. Ez a különleges tér a város lakosainak és a turistáknak a szellemi igényeit egyaránt szolgálja majd. Így talán néhány éven belül a Kis Zsinagóga Galéria képe is a város emblematikus épületévé válhat.