PRAE.HU: Hogyan határozná meg a fapadoskönyv.hu lényegét, miben áll az újszerűsége Ön szerint?

A kiadó működésének alapja egy újnak mondható technológia. Abból indultunk ki, hogy majdnem mindenkinél van otthon számítógép, van otthon egy nyomtató, és rendelkezésére áll valamilyen internetes kapcsolat. Ez az a műszaki háttér, amely lehetőséget ad arra, hogy szerkesztett szöveges tartalmat - vagyis könyvet - át lehessen adni, ha úgy tetszik, otthon is tudjunk könyvet nyomtatni magunknak.

Fontosnak tartottuk, hogy a végeredmény az könyv, vagy valami könyvszerű legyen. A gyakorlatban ez a könyv igen egyszerűen elkészíthető: A4-es méretű lap, mindkét oldalán nyomtatott szöveggel, kettéhajtva, az összehajtott lapokat valami módon összefogva, borítóval ellátva és kész is egy A/5 –ös méretű kiadvány.

A fapados könyv egy másfajta üzleti modell, mint amikor arról van szó, hogy a kiadó megfizeti a nyomdát, beletesz többszázezer forintot, átadja a terjesztőnek a könyveket, aki ezeket bizományba veszi át, vagy eladja vagy nem adja el, majd a folyamat végén egyszer, sokára elszámolnak.

A hagyományos üzleti modellben a kiadó egy könyv kiadásakor nagyobb összeget, 5-600 ezer forintot, vagy még többet fektet be, és az egész üzleti kockázatot ő vállalja, nem a terjesztő. A kiadó ki van szolgáltatva a terjesztőnek, pedig a kiadó kapja az árbevétel legkisebb részét és azt is csak a folyamat legvégén.

A fapados könyv esetében a nyomda és a terjesztő ki van hagyva a folyamatból. A könyv közvetlenül a fogyasztóhoz jut. Kérdés, hogy ő hajlandó-e megtanulni ezt az egyáltalán nem bonyolult, nagyjából 20 perc alatt elsajátítható technikát, és később van-e ideje elpepecselni egy könyv elkészítésével egy félórát.

PRAE.HU: Mit gondolnak, megvan-e az emberekben a kellő bizalom az internetes megrendelés és fizetés iránt? Nem jelent-e ez nehézséget mondjuk a középkorú, negyvenes-ötvenes korosztály számára?

A technika ugyanannyira biztonságos, mint bármilyen internetes banki átutalás..

Ezek ugyanakkor jogos aggodalmak, fontosnak tartjuk, hogy eloszlassuk őket. Ahhoz, hogy a vásárló nyugodt lélekkel tudjon vásárolni, két dolog kell: biztonságosnak mondható utalásos rendszer és alacsony utalási költség. Úgy gondoltuk, egyszerre többfajta fizetési módot is beindítunk: a bankkártyás fizetés mellett lesz mobiltelefonos fizetés, ahol a banki átutalásos tranzakció költségét minimálisra csökkentenénk, valamint könyvutalványos rendszert is bevezetünk a közeljövőben. Végül nem elképzelhetetlen az sem, hogy valaki a kész fapados könyvet kezdi árulni. De a legfontosabb előnyünk a többi kiadóval szemben mindenképp az, hogy a mi könyvünk negyed-harmadannyiba kerül, mint a hagyományosan kiadott könyvek.

PRAE.HU: Ez azt is jelentheti, hogy könyvesbolti hálózatban is gondolkodnak?

Nem, nem ezt tartjuk a legfontosabbnak. Annyi biztosan elmondható, hogy az idő előre haladtával ez az út, az internetes megrendelés, könyvek letöltése és a fizetés módja egyszerűsödni fog. Ha fapados repülővel utazunk valahova, vagy ha veszünk egy tízezer forintos dolgot, ma már gondolkodás nélkül fizetünk bankkártyával, pedig nem volt ez mindig így...

PRAE.HU: Gondolja, hogy ez a „fapados út”a könyvekkel kapcsolatban is megállja a helyét? A legfőbb vásárlóréteg, mondhatni a „középréteg”, aki megteheti, hogy könyvet vásárol nem biztos, hogy szeretne lemondani a hagyományos könyvélményről... Ön szerint valóban megkerülhető a klasszikus vevő-kiadó(könyvesbolt) közötti út?

A könyvesboltnak mint helynek legalább háromfajta funkciója van: be lehet szerezni a könyvet, raktárhelyiség és a (könyves) kiállítótér egyben. A három funkcióból kettőre nekünk abszolút nincs szükségünk. Az árukészletet nem a könyvespolcon mutatjuk be és nem is itt raktározzuk, hanem az interneten – tehát számunkra elég egy asztal a „könyvesbolthoz”. Ha hálózatot akarunk a boltokból csinálni, bármelyik kávézó sarkába telepíthetünk egy képernyőt...

PRAE.HU: Igen, de még mindig nem tudom elképzelni, hogy például a magamfajta könyvbarát számára kikapcsolható a jól ismert könyves érzés. Miért áldoznánk a fapados verzióra, ha valóban könyvet akarunk a kezünkbe venni és nem egy kinyomtatott, összetákolt papírkupacra vágyunk?

A könyv nagyon sokfajta dolgot és természetesen különböző típusú szöveget is jelent. Nem gondolom, hogy a mi technológiánk univerzális megoldás a könyvkiadás világában vagy a kereskedelemben. Azt gondolom azonban, hogy például egy kortárs író regénye kapcsán az olvasókat nem annyira a veretes kialakítás érdekli, hanem az, hogy az első betűtől az utolsóig el tudják azt olvasni.

Az összetákolásról annyit, hogy mindent lehet jól és rosszul csinálni, nem feltétlenül csak az a jó, amit gépek tömegáruként előállítanak. A fapados könyv elkészítése persze egyfajta kihívás, de egyszersmind lehetőség is a saját ügyességünk, kreativitásunk kipróbálására.

PRAE.HU: Ebből adódik a kérdés, hogy milyen vásárlói réteghez kívánnak elsősorban igazodni?

Amit mi kínálunk, abba a könyveknek egy csoportja, mondjuk 40-50 százaléka fér bele. Ez a technológia nem engedi meg azt, hogy nagyon szép, nagyon színes, nagyon jó minőségű képeket nyomtassunk ki. A bázist tehát jellegzetesen a szöveges tartalmak adják: regények, versek, ismeretterjesztés vagy tankönyvek. Tematikailag széles választékot kívánunk kiadni, ezért várhatóan a vásárlói kör is több célcsoportból tevődik össze.

A fapados könyv előnye, hogy nem szükséges könyvesbolt kiadványok bemutatásához, tehát a legkisebb nógrádi faluban vagy Chilében is könnyű hozzájutni a mi termékeinkhez, illetve lehetővé válik az is, hogy megszerezhetőek legyenek olyan könyvek, amelyek ma már legfeljebb antikváriumban érhetők utol. Egy példa : ha arra gondolunk, hogy Kertész Ákos írt 20 könyvet és abból kapható 3, joggal merül fel az igény az íróban és az olvasóban egyaránt, hogy beszerezhető legyen a többi kötet is.

PRAE.HU: Milyen jogdíjat fizetnek a szerzőknek a feltöltött tartalom után?

Mi a mű elektronikus kiadásának jogát vesszük meg, tehát azt a jogot, hogy a vevő számára a könyvet kinyomtatható állapotba hozzuk: megszerkesztjük, betördeljük, borítót kínálunk hozzá, letölthetővé tesszük A jogdíjat letöltésenként – vagyis „eladott példányonként” - fizetjük.

Attól még az író, vagy örökös ugyanezeket a műveket kiadathatja hagyományos módon is.

PRAE.HU: Hogyan illeszkedik ez a modell a mai pályázati rendszerbe? Van olyan támogatás, amelyet igénybe vehetnek a könyvek kiadásához vagy más forrásokból kell gazdálkodniuk?

Nincs tudomásunk ilyen típusú tevékenységet támogató pályázatról.

PRAE.HU: Ha egy fiatal elsőkötetes szerző ideadja Önöknek a regényét, milyen feltételekkel szerződnek vele – és miért lehet vonzóbb a számára itt és nem az ismertebb kiadóknál megjelenni?

Mi megvesszük a jogot általában 5 évre, föltesszük a honlapra és onnantól kezdve már nem csak rajtunk áll, hogy hányan fogják letölteni. Azzal kívánunk az eladások számán lendíteni, hogy a fapadoskonyv.hu honlapot igyekszünk minél publikusabbá tenni, hogy ismert, széles felület legyen, mint egy jó nagy könyvesbolt, és hogyha ott megjelenik a fiatal magyar szerző könyve, akkor megvehessék. Hogy megveszik-e – az rajta és az olvasókon is múlik.

Annyit azért mondhatok, hogy már most van pár első kiadásunk – ez a szerző döntése, hogy elmegy-e a nagy kiadóhoz, az viszont a kiadóé, hogy kell-e neki a szerző. Kétségtelen, hogy nekünk könnyebb dolgunk van, mert sokkal kisebb anyagi kockázattal dolgozunk.

PRAE.HU: Jól értem, hogy Önök egyfajta piaci alapú irodalomban gondolkodnak? Ebből azért az is következik, hogy milyen jellegű könyveket adhatnak ki…

Az a kérdés, hogyha a bolti ár negyedéért-harmadáért lehet megkapni ugyanazt, akkor befolyásolja-e ez a keresletet is. A klasszikus közgazdaságtan azt mondja, hogyha valaminek az ára drasztikusan csökken, akkor talán a vásárlási kedv is drasztikusan megnőhet. Ez különösen egy olyan korosztályt tekintve lehet igaz, amelynek nincs annyira sok pénze. Jellemzően azonban épp ez a korosztály, a fiatalok lehetnek befogadóbbak az irodalom tekintetében – az idősebbek másképpen befogadók -, de a fiatalabbaknál ez pénzkérdés is. Adódik az egyszerű kérdés: ha kevesebbe kerül, vesz-e több könyvet?

PRAE.HU: Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ez a réteg másképp használja az internetet, mint az idősebbek. Igazodnak ezekhez az igényekhez is, lesznek más funkciók is a honlapon?

Szerintem ez a honlap elég, ha arra alkalmas, hogy innen könyveket lehet vásárolni. Nem gondolom, hogy más feladatokat is el kellene látnia. A honlapon lehet kommenteket fűzni a művekhez, ezek teljesen publikusak. Nevezhetjük ezt „faliújságnak” – erre a fajta kommunikációra a honlap lehetőséget ad.

PRAE.HU: Olvashattuk, hogy terveik szerint 50-60 könyv jelenik meg a honlapon havonta. Valóban vállalható ez a tempó? Milyen minőségi szűrést, válogatási szempontokat alkalmaznak?

Egy könyv, ha elektronikusan rendelkezésre áll, akkor a tördelés, szerkesztés egy - két napot vesz igénybe. Ha valami nincs meg elektronikusan, azt digitalizáljuk, külsős munkatársakkal, ami persze jelentősen több időt és költséget jelent. A technológia lehetőséget ad arra, hogy ne a klasszikus módon ítéljük meg a műveket, kisebb kockázatvállalással, mint a nagyobb kiadók. A havi 50 – 60 új cím döntő többsége nem új mű első megjelentetése, hanem már régebben kiadott művek újbóli kiadása. A kiadandó művek válogatását, szűrését mi is olyképpen csináljuk, mint bármely kiadó, vagyis komoly szerkesztői vizsgálaton esik át minden mű, amit meg akarunk jelentetni. Semmilyen szélsőséges, közönséges, a siker érdekében „kutyába lemenő” művet nem fogunk megjelentetni.

PRAE.HU: Ha a piac határozza meg a könyveik sikerét, hogy hagyhatják ki a reklám nyújtotta lehetőségeket?

Nem hagyjuk ki, de pillanatnyilag a bevezetésnél tartunk. Idővel a honlap ismertsége magával hozza a reklámozási potenciált is. Ha a honlap felfejlődik, itt is kinőhetnek sikerszerzők, akik miatt keresnek majd minket. A másik: ha hozzánk fölkerül egy könyv, akkor az örökké ott van, bármikor elérhető. Különösen igaz ez olyan művekre, amikre már nem kell jogdíjat fizetni (pl. Gárdonyi Géza vagy Benedek Elek műveire), de máig olvassák őket. Antikváriumként is működünk – egyre több mű kerül fel a honlapra – szeretnénk betárazni és kattintásra elérhetővé tenni a magyar irodalom klasszikusait. Ha Magyarországon egészséges lenne a könyvpiac, egy jó szerző egy jó könyvvel könnyebben számíthatna a sikerre, mint ma, amikor nem tudjuk, hogy a „siker” egy nagy kereskedelmi lánc reklámjának, egyfajta „trendi” besorolásának köszönhető-e. Egy kiadónak kis esélye és kevés pénze van arra, hogy a saját íróját reklámozza. Jelenleg Magyarországon csak a nagy terjesztővállalatok tulajdonában lévő kiadók engedhetik meg maguknak a reklámot, a szerzői imidzs felépítését. Az olvasó sokszor úgy választ, hogy mi a „trendi”, mi az, amiről tud. Számunkra az lehet a kérdés, hogy a reklám alapján tájékozódnak-e olvasóink, vagy van „önálló érdeklődésük”?

PRAE.HU: Mit jelent a honlapon megjelenő kötetek mellett az „e-book ár” megjelölés?

Ez elektronikusan olvasható könyvet jelent nálunk. Ha regisztrál valaki a honlapon, egy email-címmel három különböző gépre regisztrálhat. Három gépen tetszőleges alkalommal, időbeli korlát nélkül megjelenítheti a képernyőjén az adott művet. Tehát a fapados e-book esetében nem egy e-book olvasóra tölti le a művet, hanem az általa regisztrált számítógépek képernyőjére. Fontos elmondani, hogy aki nyomtatásra veszi meg az adott művet, az egyszersmind az elektronikus olvasás jogát, tehát az e-book-ot is megkapja.

A fotókat Árvai András készítette