Lassan 15 év telt el azóta, hogy a Nitzer Ebb utolsó közös stúdióalbuma, a Big Hit napvilágot látott. 1995. májusában nálunk is bemutatták ezt a rajongókat megosztó, experimentális, gitár-sound-dal megspékelt nagylemezt. Aztán - minden külön magyarázatot nélkülözve - szép csendben feloszlottak. Bő tíz évnek kellett eltelnie, míg újból egymásra találtak - első körben egy reunion turné erejéig. Emellett kiadták pályafutásuk legfontosabb számait egy dupla válogatás-albumon.

A bizakodás közben nőttön nőtt, hogy az újbóli összeállás új lemezt is szül majd, hiszen a 2007-es Szigeten egy addig ismeretlen számot hallhattunk tőlük - ez volt a Payroll.

A remény most végre valósággá válik, és a hallottak alapján azt kell, hogy mondjam: a hosszas várakozás meghozta gyümölcsét!

12 számot tartalmaz az új, Industrial Complex című korong, és a címhez hűen valóban komplex egység született, amely a Throbbing Gristle, a Cabaret Voltaire, és a DAF-féle indusztriál alapokat is magában hordozza, de bátran nyit a mainstreamebb elektro-rock felé is.

Az album felütése egy már korábbról ismerős - az NCIS sorozat soundtrackjén megjelent - tétel, a Promises. Rögtön fel is állunk a karosszékből, ez a track egyből megmozgatja "electronic bodynkat". Igazi adrenalin-bomba! De talán nem is altatódalt vártunk a fiúktól, így 15 év kihagyás után.

Jön a - Martin Gore vendég-vokálozásáról elhíresült - Once You Say, és mi csak nem leljük nyugalmunkat a szobában. Önkéntelenül is fel-alá masírozunk, McCarthy stílusában. Táncparkettet a lábunk alá, de iziben!

A Never Known kicsit a T.W.A. (Nitzer Ebb - Belief), kicsit pedig a Stalker (Recoil - Unsound Methods) stílusában sokkol. Douglas mint egy sámán kántál, és mi teljesen a hatása alá kerülünk.

Ideje kicsit pihenni. Erre a Nitzer Ebb albumok hallgatása közben nincs igazán lehetőség, most azonban mégis megtehetjük: bizony, ezek a fiúk lírai hangolatot is képesek kreálni. Douglas hangja most valahogy olyan törékenynek tűnik: a lelkünk szivacsként szívja magába a Going Away című balladát.

De nincs túl sok idő a dark-romantikára, mert a Hit You Back visszalök minket a képzeletbeli tánctérre. Feszes dob alap és egy pimaszul fülbemászó track. Ez akár az album fő slágere is lehet majd!

Egy keményebb szám a  "kiabálós" Ebb-stílus kedvelőinek: A Fűrész IV filmzenéjéből megismert Payroll mindenkit befegyelmez. "... You better sit down You're on the payroll..."

A techno-orgia egy újabb csúcs-számmal folytatódik: a Nitzer Ebb tudása legjavát adja. Amit a Depeche Mode-tól az utóbbi időben kicsit hiányoltunk, azt most megadja nekünk az On Your Knees.

Megint a Belief-es időket idézzük az I Don't Know You-val. Nitzer Ebb-koncetre akarunk menni! Most! Még egy klasszikus-várományos.

A remek számoknak csak nem akar vége szakadni, már ott lüktet az agyunkban a My Door Is Open. És mi tökéletesen nyitottak vagyunk Douglas üzenetére. A legjobb Nitzer Ebb-album, és még nincs vége!

Lebegős trip az I'm Undone - kicsit mindannyiunk fájdalmát énekli bele McCarthy. Mindig tudtuk, hogy remek adottságú énekes, de ő újból bizonyít a kedvünkért. Köszönjük!

Kiss Kiss Bang Bang - fejben már buzgón headbangelünk is az első sorban. Őserő van ebben a track-ben, a Nitzer Ebb Personal Jesus-a!

Az album-záró felvétel, a Traveling egy blues-os hangvételű búcsúdal. Utazásunk véget ért, de ha akarjuk, újrakezdhetjük - csak a CD-lejátszót kell ismét play-üzemmódba helyezni.

Ha nagyon akarok sem igazán tudok gyenge pontot találni ezen a lemezen. Csak remélem, hogy a Depeche Mode-dal közös turné ismét megismerteti az igényes elektro-zene rajongókkal a Nitzer Ebb nevet! Mert megérdemlik.

Industrial Complex 
tracklist:

01. Promises
02. Once You Say
03. Never Known
04. Going Away
05. Hit You Back
06. Payroll
07. On Your Knees
08. I Don’t Know You
09. My Door Is Open
10. I’m Undone
11. Kiss Kiss Bang Bang
12. Traveling

Nitzer Ebb:

Douglas McCarthy
Bon Harris
Jason Payne