Az 1 című filmen 237 ember dolgozott, 91 perces lett, 2009-ben került a mozikba. A forgatás 45 napig tartott, 3 kamerával dolgoztak, a kész műben 41 totál, 201 szekond, 109 közeli került be és mintegy 32 percnyi anyagot kellett kivágni a filmből. A bemutatón 240 ember vett részt, közülük 180-nak tetszett a film, 60-nak nem, 3-an elaludtak, horkolásuk 42 másik nézőt idegesített. Sokáig lehetne folytatni a felsorolást, amiben az adatoknak természetesen semmi köze a valósághoz, csak találomra írtam őket a szavak mellé. Persze nem is ez a lényeg, hanem az a dilemma, ami az 1 központi kérdése is egyben: jellemezhető-e valami élő dolog pusztán adatokkal? Sparrow nem ad választ, inkább közös gondolkodásra invitálja nézőjét.

Stanislaw Lem filozofikus töltetű írása, Az emberiség egy perce lett az utolsó mű a kultikus mester életművében, aminek megfilmesítésére ő maga adott engedélyt. Szerencsére úgy alakult, hogy a rendkívül idétlen Pater Sparrow név mögé bújt hazánkfia, Verebes Zoltán rendezhette meg a történetet, aki Londonban sajátította el a filmrendezés mesterségét. Az ambiciózus direktor kemény fába vágta a fejszéjét, amikor a sci-fi mellett tette le a garast, hiszen egy olyan műfajról van szó, ami a magyar filmművészetben szinte semmilyen gyökérrel nem rendelkezik. Másrészt viszont jól is ki lehet jönni ebből a játékból, hiszen ha a sci-finek nincs hagyománya itthon, könnyen a műfaj egyeduralkodójává válhat az ember.

A bonyodalom egy könyvesboltban veszi kezdetét, ahol a zárás után fura dolog történik. Az összes könyvritkaság eltűnik, helyükre egy rakás vaskos kötet kerül, amire mindössze ennyi van írva: 1. Speciális nyomozók jelennek meg a helyszínen, hogy fényt derítsenek a misztikus esetre, de ahogy haladunk előre, már sejtjük, hogy ebben a kriminek induló históriában nem a ki?, a hogyan?, sőt nem is a miért?, hanem a mi? kérdés fog dominálni. Phil Pitch (Mucsi Zoltán) ügynök bizonyíték és indíték hiányában kénytelen egy elzárt szanatóriumba vitetni a négy szemtanút, és különféle kísérleteknek alávetni őket, hogy megtudja, mi történt a könyvesboltban. Ettől a ponttól egy klausztrofób agymenés veszi kezdetét, az idő előrehaladtával pedig nem, hogy közelebb kerülnénk a megoldáshoz, inkább újabb és újabb kérdőjelek kerülnek elő, hogy a fináléra az egész történet egy létfilozófiai sínre helyezett rémálomszerű hullámvasút-élménnyé váljon. Ezenkívül van még elmaradhatatlan atmoszférikus zaj, remek jelmezek, klipes doku-montázs születésről, halálról és persze szexről.

Az 1-ben remek színészi alakításokat láthatunk. Mucsit végre nem azért szeretjük, mert jóízűen káromkodik, Kerekes Vica tökéletesen hozza az elmebomlott lány figuráját, Sinkó László pedig remek választás volt a bölcs öreg szerepére. Ami még ennél is fontosabb, hogy a film képeit olyan vizuális kreativitás jellemzi, amit nagyon ritkán látni magyar filmben. Érezni, hogy Sparrow elsősorban képekben gondolkodott, amikor nekilátott Lem novellájának filmes adaptálásához. Sajnos a mondanivaló nem annyire kidolgozott, mint a film vizuális világa. Persze nem is várt senki egy Tarkovszkij-színvonalú filmet, de talán kisebb vállalással jobb eredményt ért volna el a direktor. Persze nehéz Lem magvas gondolatai közül mindössze párat kiválasztani, de a filmes forma megkívánja, hogy az alkotó szelektáljon, és képekkel is alátámassza a verbális gondolatokat. Az 1 túl sűrű maradt, ilyen mennyiségű bölcsességet nem bír el egy 91 perces mozi.

A történet mozgatórugója az a gondolat, miszerint az emberiség nem más, csak adatok, számok, képletek, statisztikák összessége és két számjegy között nincs semmi vitális, semmi transzcendens, ami összekötné azokat. Az 1-ben csak a narrátor és a híradós bemondó közli velünk, hogy az egész világ összeroppant ezen felfedezés súlya alatt, mi végig a szanatóriumban maradunk, ahol a szereplők privát őrületében megmártózva tudatosítjuk ugyanezt. A központi figurák megértik a helyzetet, elfogadják, kellőképp belebolondulnak, és már csak álmaikban élnek tovább emberként, hisz a realitás csak egy kiábrándító tény.

Ezeket a gondolatokat tolmácsolja az ifjú rendező, és itt a tolmácsolás szón van a hangsúly, mivel a gondolatok Lemhez tartoznak, Sparrow csak a megfelelő közeget és formát biztosítja ahhoz, hogy a nézőhöz eljussanak. Eltekintve attól, hogy az 1 elsőre túl nagy vállalás, mindenképp pozitív élmény, és néhány zavaró tényező (Kerekes Vica felesleges törölközős jelenete, amiben csak bájait villantja meg, vagy a hatásvadász inzertek beszúrása) kivételével mindenképp nagy meglepetés. Reméljük, Sparrow tiszteletre méltóan bátor rendezői attitűdjével nem marad fehér veréb, vagyis holló a magyar filmszakmában.


1
Színes magyar film, 91 perc, 2009.
Rendezte: Pater Sparrow
Forgatókönyv: Stanislaw Lem novellája alapján Gószán Judit és Pater Sparrow.
Operatőr: Tóth Widamon Máté
Zeneszerző: Szesztay Dávid
Szereplők: Mucsi Zoltán, Sinkó László, Kerekes Vica, Mácsai Pál, Haumann Máté