bezár
 

irodalom

2009. 11. 17.
Az alvó szépség
Ross Macdonald: Csipkerózsika. fordította: Tandori Dezső.Európa Könyvkiadó, 2009.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az alvó szépség Miközben Magyarországon úgy látszik, hogy a hard-boiled krimi egyetlen jeles képviselője Kondor Vilmos, addig az Agave Könyvek és az Európa Könyvkiadó főleg a külföldi vonulatot tárja az olvasó elé. Elég, ha a Dashiell Hamett, Richard Stark és a modernek közül Dennis Lehane, Lawrence Block (Agave), illetve a jelenleg hatodik résznél tartó Ross Macdonald-sorozatot említjük

prae.hu

Érdekes, hogy Stark (Parker és a Szindikátus/Parker és a szajré) és Macdonald (Áldozat kerestetik) nagyjából egy időben éltek, mégis teljesen másképp alkottak: az első Parker-sorozata az in medias res módszerrel azonnal a bonyodalmak közepébe vág (ráadásul a regény központi alakjává nem a nyomozót, hanem a bűnözőt téve), míg a második megmarad a régimódi, mondhatni "ósdi” felvezetésnél, és majd’ négyszáz oldalon keresztül bontja ki precízen a cselekményt.

A magyarul frissen megjelent Csipkerózsikából kicsit talán hiányolhatnám azt, ami az Áldozat kerestetikben többször is megtalálható volt: Lew Archer magánnyomozó, bár látszólag sokkal komplikáltabb szituációba keveredik, mégis kevesebbszer nyúl a pisztolya után. De vajon tényleg olyan nagy baj ez az "akciótlanság"?

Csipkerózsika

Az izgalmakat kedvelő olvasók talán kifogásolják ezt , mint ahogy azt is, hogy a regény nem a megszokott módon, vagyis nem egy gyilkosság leírásával indul. Lew Archer magánnyomozó éppen mazatlázi vakációjáról érkezik haza repülőn, amikor az ablakon keresztül megpillantja a tenger felszínén úszó olajat. Archert valami oknál fogva, talán nyomozói kíváncsisága folytán, nem hagyja nyugodni a dolog, és a reggeli hírlap átnézése után a parton sétálva megszemléli a fekete foltot. Ezután különös dologra figyel föl: a vízben szenvedő vöcsökért egy fehér ruhás nő rohan oda, hogy azután magához vonja és letisztogassa a madarat. Kérdezgetni kezdi a nőt, aki egy idő után faképnél hagyja őt. Archer folytatja az útját a parton, ám a vacsora után újra összetalálkozik a nővel. Közben megtudjuk a lány nevét: Laura. Archer felajánlja, hogy hazafuvarozza, a nő pedig megkéri, hogy hadd telefonáljon a lakásából. A nyomozó megengedi, sőt, a fürdőszobát is használhatja, de végül Laura egy kínos beszélgetés után ismét magára hagyja Archert. Archer pedig átnézi a postáját, és csak ezután veszi észre, hogy a fürdőszobaszekrényből eltűnt egy doboz altató. Így, és innen kezdődik el a nyomozás, majd folyik tovább családi viszályokon, gyilkosságokon, olajon, pénzen és embereken  keresztül…

Archer, az egykori rendőr az a fajta magánnyomozó, aki nem erőszakkal deríti ki az igazat, inkább jól időzített, ám hatalmas mennyiségű kérdéssel ered a rejtély nyomába. Kíváncsi vagyok, hogyha összeszámolnánk, akkor a párbeszédeknél Archer mondatai közül hány százalék lenne kérdés: én úgy kilencvenötre saccolom („De még mindig inkább kérdezek, mint hogy felelgetnem kelljen.” [105.]). A főszereplő a könyv során csupán egyetlenegyszer veszi magához a fegyverét, de akkor sem használja azt. A lövöldözés helyett azonban kárpótolnak minket a feszült és kiélezett dialógusok, a precízen fölvezettet történet, a jól megalkotott karakterek és a cselekmény aprólékos kibontása.

Nem szabad szemet húnyni afelett, hogy Macdonald milyen alaposan, lényegében szépirodalmi szinten gondozza szövegét. Szinte simogatja az olvasó lelkét, ahogy az író minden oldalra tartogat egy-egy hasonlatot vagy remek szókapcsolatot. „Szél felőli végén egy vízi olajfúró torony magasodott, akár egy fémnyelő tőr, melyet markolatig döftek a világba, és a nyomán most fekete vér bugyog.” (7.) „A sziklafal enyhébb lejtőjén homoksáv látszott, akár egy csaknem kiürült homokóra.” (147.)

A Csipkerózsika jól kidolgozott, fordulatos cselekményével még a figyelmes olvasót is megvezetheti...

Nyugodtan mondhatom: a regény kívülről (Nagy Péter borítója kellemesen régimódi és „noir”) és belülről (Tandori Dezső remek fordításának köszönhetően) is fogyasztható, izgalmas olvasmány. Várjuk a következő Ross Macdonald regényt!
nyomtat

Szerzők

-- Fritsi Péter --


További írások a rovatból

(kult-genocídium)
Gerőcs Péter Szembenézni a tehetségtelenségünkkel kötetének bemutatója az Őszi Margón
irodalom

Kritika Élő Csenge Enikő Apám országa című kötetéről
Kritika Vági János Hanghordozó című regényéről

Más művészeti ágakról

Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon
Révész Emese és Sipos Fanni Amíg én oviban vagyok című könyvéről
Révész Bálint és Mikulán Dávid KIX című dokumentumfilmje a 21. Verzió Filmfesztiválon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés