Magyarországon sokan láttak szamuráj-filmeket, vannak elképzeléseink a középkori Japán zárt, feudális rendszeréről. Tudjuk, hogy az ország határait lezárták, és hosszú évszázadokon át Japán megszakított szinte minden kapcsolatot a külvilággal. Azt is tudjuk, hogy a japánok manapság imádnak utazni. Japán turistacsoportoktól hemzseg Budapest belvárosa is. Tokió utcáin sétálva láthatunk olasz, mexikói, amerikai éttermet. Hiába, a korábban lezárt szigetország bekerült a világ vérkeringésébe. De hogy is történt mindez?

1868-ban a Meidzsi-restauráció véget vetett a sógunátus intézményének, a megkövesedett rendszer helyére egy új államháztartást kellett felépíteni. Azonban, mivel nem megy ez egyik napról a másikra, ahhoz, hogy a centralizált diktatúra helyére egy alkotmányos rendszer kerüljön, nagyon sokat kell tenni. Lehet az egész rendszert az alapjaitól felépíteni, újonnan megalkotni, de ez roppant rizikós vállalkozás. Japán nem így tett. Inkább körülnézett, hogy mi is történt a világban, amíg nekik a világot csak a saját országuk jelentette. Missziót indítottak Amerikába és Európa több országába, hogy tanulmányozzák a helyi jogrendszert, oktatásrendszert és minden mást. Így jutottak el az Osztrák-Magyar Monarchiába is, mely mérföldkőnek számít a magyar-japán kapcsolatok terén is.

Ennek a kapcsolatfelvételnek állít emléket a Japánban megrendezett A Habsburg birodalom kincsei című kiállítás, melyet 2009. szeptember 25-e és december 14-e között a tokiói Új Nemzeti Múzeumban, majd 2010. január 6-a és március 14-e között a kiotói Nemzeti Múzeumban láthat a közönség. A kiállítás a bécsi Kunsthistorisches Museum és a budapesti Szépművészeti Múzeum kollekciójából állt össze. A kiállított alkotások jelentős része valamilyen formában kapcsolatba hozható a Habsburg birodalommal; láthatunk képeket Habsburg uralkodókról és a Habsburg család tagjairól, de vannak olyan festmények is, melyek a Habsburg család birtokában voltak.

A kiállítás bejáratánál a bécsi múzeum igazgatójának német nyelvű, valamint Dr. Baán László, a budapesti múzeum igazgatójának magyar nyelvű bevezetője olvasható – természetesen mindkettőt japán fordítás követ. Ebből megismerhetjük a Szépművészeti Múzeum történetét és gyűjteményének hátterét. A továbbiakban minden kiírás japánul és angolul látható, azonban szép gesztus a magyar nyelvű bevezető.

A kiállítás hét tematikus részből áll: portrék a Habsburg család tagjairól, itáliai művek, német képek, iparművészeti és harcászati tárgyak, spanyol alkotások, flamand és németalföldi munkák, valamint különlegességként az osztrák Iparművészeti Múzeum birtokában lévő japán művek és képzőművészeti alkotások láthatóak.

A 108 darabból álló kollekcióban mindössze egy magyar alkotás látható: Munkácsy Mihály Ferenc Józsefet ábrázoló portréja a Kunsthistorisches Museum kollekciójából. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből 24 alkotás látható, többek között Tiziano, Raffaello, Tintoretto, Dürer, El Greco, Van Dyck és Vélazquez művei.

A Habsburgok kincsei
Új Nemzeti Múzeum, Tokió
2009. szeptember 25 - december 14.