Ahogy azt említettem, van némi előítéletem a műfajok keveredésével kapcsolatban. Nem mintha újdonság lenne mindez: a nép- és műzene mindig is termékenyen hatott egymásra Haydn előtt, után, s az ő korában is bőven, ahogy a zeneművek közötti „intertextualitás” sem posztmodern találmány. Mintha azonban a századfordulók – s különösen az oly ritka ezredfordulók - az ilyen jelenségek elburjánzásához vezetnének.

A Haydn év során országszerte nívós rendezvényeket szervező Klassz iroda sem először próbálkozik crossoverrel: legutóbb Kocsis Zoltán és Dés László közreműködésével rendeztek hasonló eseményt a Millenárison.

A legkülönfélébb kevert műfajokat hallottam mostanában: jó esetben a különálló, gyakran kontextusukból kiemelt elemek valamilyen koherens egésszé állnak össze, olyan jelentést képezve, amely az összetétel nélkül nem jöhetne létre. Az egymás mellé helyezett, különálló elemek azonban – sajnos túlságosan is - gyakran csak juxtapozícióba kerülnek: a meglepő tényen túl, hogy az össze nem illő elemek egymás mellé kerültek, nem hoznak semmilyen eredményt. A jólnevelt közönség csodálkozik, tapsol, bámul, álmélkodik és újra tapsol, majd ásít és hazamegy.

A Klassz iroda elképzelése – ha jól sejtem – az volt, hogy a klasszikus zenét, a magyar népi irányvonalat és a jazzt illetve popzenét állítsa olyan konstellációba, amelyben kapcsolatuk nyilvánvalóvá válik. Szerintem a népszerű műsorvezető, Novák Péter választása is ezt a célt szolgálta.

Haydn zenéje nem mutatkozott túlságosan alkalmasnak erre a feladatra, vagy éppen a felkért résztvevők figyeltek túlságosan is önmagukra? Mindenesetre hol izgalmas, hol szinte botrányos hangvihar vált az előadásból.

A koncert első felében három zömében vonós zenekar kontrasztját hallhattuk. Kifejezetten élveztem ezt az összeállást, mivel világosan, jól elkülöníthetően lehetett hallani a koncertteremben, hogy a három együttes teljesen különböző hangolási rendszert használ: a zongorával játszó trió egyértelműen egyenletes lebegésű temperálásban játszott, a népi együttes világosan a fülére hagyatkozott és tiszta hangolást használt, míg a vonósnégyes leginkább csak középhangos temperálásban zenélt.

Különböző kombinációkban hallhattunk Haydn részleteket és korabeli magyar táncokat a Trio LaKriA, valamint az Accord és a Jánosi együttes előadásában. Talán én figyeltem túlságosan is az üdítő hangszínekre, a hangzásra, de nem sok kapcsolatot éreztem a szembe állított darabok között.

A szünet után aztán felforrósodott a hangulat: a Szent Efrém Férfikar táncosokkal, színészekkel énekelt, szinte észrevétlenül szövődött a dráma az előadásba. Aztán hirtelen jazz zenekar jelent meg a színpadon és nagyon kellemes fúziós zenét játszott, szó szerint játszva a körülölelő Haydn idézetekkel. A Trio LaKriA precízen belépett a megfelelő helyeken, törésmentesen folyt át a klasszikus zene és a fúziós jazz egymásba, ám nem lépett kapcsolatba (különösen nem fúzióba) egymással. A Haydn idézetek mintegy betétdalul szolgáltak a szétfolyó jazz-melódiák között.

Aztán, hosszas hergelés után megtudtuk végre, hogy az utolsó darabban minden szereplő megjelenik, és a közönség is szerepet kap. S valóban, a nőzőtér széle megtelt tinédzserekkel illetve gyerekekkel, a színpadra felvonult a kórus, a vonós zenekarok és a zongorista, a táncosok, sőt még Dés László is, és megtudtuk, hogy az ő második szólójánál kell belépnünk és énekelnünk.

Persze nem volt teljesen világos, hogy Novák Péter mit ért második szóló alatt, hiszen az egész darab szaxofonszólóval kezdődött, aztán szép lassan, először egyenként megszólaltak a vonósok, a népzenészek, a kórus, majd újabb intróval - az első emeleten! - egy pop-együttes, és mire a közönségnek énekelnie és tombolva ünnepelnie kellett volna, akkora volt a káosz és a hangzavar, hogy nem hiszem, valaki is tudta, hogy mi a szerepe.

Szóval népünnepély volt, de inkább a farce, mint a nemes fajtájából. Az egyébként is kissé foghíjas közönség nagy része csak ámult és bámult, s legszívesebben a fülét fogta volna be, mint hogy énekeljen. Azért az előadás végére maradt elég taps (és elhangzott elég jó zene), hogy mindenki elégedetten menjen haza, és azon tűnődjön, hogy vajon mi értelme van összekeverni azt, ami a rádióban úgyis egymás mellett szól?

A műsoron:

1. Jánosi Eggyüttes - Trio LaKriA

Haydn: F-dúr trió No. 17.
a) XVIII. századi magyar tánc
b) Legényes
c) I. tétel: teljes tétel

Haydn: g-moll trió Hob. XV:19
a) I. tétel: Andante - részlet
b) Históriás ének
c) Korabeli magyar táncok

2. Jánosi Együttes - Accord Quartet

Haydn: g-moll vonósnégyes Op. 20 No 3. Hob. III:33
a) részlet a műből I. tétel: Allegro con spirito
b) XVIII. századi magyar tánc
c) Régi dunántúli tánc

Haydn: d-moll vonósnégyes Op. 42 Hob. III:43
a) I. tétel-részlet: Andante ed innocentemente
b) Legényes - részlet
c) XVIII. századi magyar verbunkos témaváltozatok
d) Mezőségi verbunk

3. Jánosi Együttes - Trio LaKriA

Haydn: G-dúr trió (Hob. XV:25)
a) III. tétel: Presto. Rondo all' Ongarese
b) XVIII. századi magyar táncok

szünet

4. Szent Efrém Férfikar - Hernádi Ákos (zongora) - Bubnó Márk, Lahucskya Krisztina, Philipp György, Dezső Sára (tánc)

J. Haydn: Társasénekek
a) An die Frauen
b) Betrachtung des Todes
c) Daphne's einziger Fehler

5. Trio LaKriA - Lantos Zoltán Mirrorworld

I. Haydn: F-dúr trio:
a) 1. téétel - Trio LaKriA, Lantos Zoltán Mirrorworld: Tau
b) Lantos Zoltán Mirrorworld: Coffee break
c) 2. tétel - Passacaglia - Trio LaKriA, Lantos Zoltán Mirrorworld
d) Lantos Zoltán Mirrorworld: Daksha
e) 3. tétel - Trio LaKriA, Lantos Zoltán Mirrorworld

6. Dés László - Mirrorworld - Trio LaKriA - Szent Efrém Férfikar - Anna and the Barbies - Jánosi Együttes - Accord Quartet - Budapesti Énekes Iskola diákjai

Haydn: Fester Sinn - Das böse Weib Hob. XXVIIb:23

Fellépők:

Jánosi Együttes
Jánosi András, Túri András, Kiss Csaba, Szűcs Miklós, Szappanos Tamás

Trio LaKriA
Baráti Kristóf, Fenyő László, Hernádi Ákos

Accord Quartet
Mező Péter, Veér Csongor, Kondor Péter, Ölveti Mátyás

Szent Efrém Férfikar
művészeti vezető Bubnó Tamás

Lantos Zoltán Mirrorworld
Lantos Zoltán, Kaltenecker Zsolt, Barcza Horváth József, Dér András, Horváth Kornél

Dés László

Budapesti Énekes Iskola diákjai
művészeti vezető Bubnó Tamás, Mezei János

Az est házigazdája Novák Péter