Az Év Gyermekkönyve 2008. díjban részesült Lackfi János Kövér Lajos aranykeze című regényéért, Szíjj Ferenc Zöldség Anna és a beszélő póniló című mesekönyvéért, Békés Rozi Pásztor Árpád Muzi című kötetének illusztrálásáért, Pacsovszky Zsolt Timothée de Fombelle Ágrólszakadt Tóbiás című regényének fordításáért és  Mosonyi Aliz életműve, munkássága elismeréséül.

Gombos Péter Lackfi János méltatáskor hangsúlyozta: Lackfi János nem először kapta meg az Év Gyerekkönyve-díjat, s ami korábban még nem fordult elő: ugyanaz a szerző két különböző műnemben írt könyvvel lett díjazott (Lackfi 2004-ben verseskötetével, ezúttal pedig egy regénnyel érdemelte ki az elismerést). „Kedves Lackfi János, neked aztán tényleg aranykezed van!” – zárta Gombos a laudációt.

Tamás Zsuzsa Szijj Ferencet köszöntve úgy fogalmazott, ha az IBBY különdíjjal jutalmazná az Év Legzöldebb Könyvét, a 2008-as termésből egyértelműen Szijj Ferenc Zöldség Anna és a beszélő póniló című kötete részesülne ebben a megtiszteltetésben – „de nem ezért szeretjük”. Szijj Ferenc is másodízben lett díjazott. A Szuromberek királyfival szemben „Zöldség Anna világa (már csak azért is, mert nem egy hosszú, hanem nyolc könnyebben befogadható kaland során ismerheti meg az olvasó) egyértelműbben szólítja meg a gyerekeket, és biztonságosabb-barátságosabb világnak tűnik” – hangzott el.

Békés Rozit Sárkány Győző köszöntötte. „Munkáira jellemző az érett rajztudás, nagyvonalú vázlatszerű frissességgel vet papírra, amit még a nyomdai munkálatok sem tudnak tönkretenni, izgalmas frissességük megmarad. Jó látni ezt a laza, de az illusztrátor szakmát teljes biztonsággal művelő nagyvonalú stílust. Az ember szinte kedvet kap folytatni illusztrációit” – mondta a Magyar Illusztrátorok Társaságának elnöke.

Pacsovszky Zsolt a díjat Timothée de Fombelle Ágrólszakadt Tóbiás című gyermekregényének fordításáért kapta, amely a Móra Kiadónál jelent meg. A regény főhőse másfél milliméter magas, korához képest nem túl nagy. A fa lakói között él, akik ágakon és leveleken épített otthonukon túl nem ismernek más világot. S ezt a nagyon emberi világot beszédes nevekkel jellemzi az író – s a fordító: például : Borongó Bernát, Furkó Döme, Alsólombos, Csücsöktáj, Csicsergő, Kis Fajáró, Zordon Odó. „A könyv remek olvasmány, köszönhetően a fordítónak is” – üzente laudációjában Kucska Zsuzsa.

Mosonyi Aliz munkásságát, életművét Békés Pál méltatta. „Nemrégiben kerestem valamit az Interneten, egy webáruház katalógus-oldalán, és ott, a képernyőn, az online áruházban, ahol tudvalévőleg nem különböztetik meg a macskaeledelt a könyvtől, és a kindertojást tojó, fröccsöntött húsvéti nyulat az írótól, hirtelen belebotlottam a „könyvterméklistába” – ahogyan a webvilágban az irodalmat nevezik – és ott ebbe a kifejezésbe: Márka: Mosonyi Aliz.  És az első felszisszenés után arra gondoltam: nem is rossz. Sőt. Mert Mosonyi Aliz valóban márka. A minőségé. A másokéhoz nem hasonlító derűé, a szelíd groteszké, mely rabul ejti az olvasót.”