zene
Az együttes tambura-darabok bemutatásával kezdte. A zenészek meglehetősen fiatalok voltak (szerintem a húszas éveikben), mégis figyelemre méltó virtuozitással adták elő a bőségesen díszített, bonyolult (és persze szabálytalan) figurákat a gitárhoz nagyon hasonló hangszeren. Időnként már-már szinte John McLaughlin jutott volna eszembe, ha a technika el nem tereli a figyelmemet.
Szépen, tisztán szóltak a hangszerek, ám belemosódtak az összhangba. Majd a harmonika kierősítésével is volt némi gubanc, amikor a táncosabb, pörgősebb balkáni ritmusok jöttek elő (csocsek). Korrekt, éppen hogy korrekt volt a kierősítés, pontosan az hiányzott belőle, ami a leginkább kellett volna: a lélek.
Söndörgő és Ferus Mustafov
Mikor Ferus Mustafov is a színpadra lépett, némileg változott a helyzet. Szinte mulatságos volt látni, ahogy a színpad közepére (pontosabban a mikrofonhoz, a mikrofon közelébe) tuszkolja a fiúkat. Mert ő nem csak zseniálisan és valóban hitelesen játszott, hanem arra is ügyelt közben, hogy minden úgy szóljon, ahogyan kell. Miközben show-elemeket szőtt a játékába, egész kis trükk-záporral szórakoztatta közönségét, és persze a hatás sem maradt el.
Szalóki Ági - Te merel e luma
Szalóki Ágit valamivel jobban ismerem a Söndörgő együttesnél: különböző formációkban hallottam már énekelni a törékeny kis lányt. Nincs, nem is lehet kifogásom az éneke ellen, hiszen valóban szépen, tisztán, átéléssel énekel, csak épp a nagy test „hiányzik” belőle. Finom és törékeny a hangja, ahogy a teste is.
Nagyjából így érkezett most a „balkáni” színtérre: elbűvölően, szépen, tisztán, néha szinte hátborzongatóan, ám az a testiség, ami ebben a zenében megjelenik, távol állt tőle. Néhol persze elkapta őt is a balkán heve, ám amikor a ráadásban improvizálni próbált, világosan látszott, hogy nem ez az anyanyelve.
Ezeken tanakodtam a bőséges, meglehetősen értelmiségi közönségbe merülve. Rengeteg ember gyűlt össze a koncertre, s azt hiszem, ez részben az ismerősi körnek, s persze Szentendre „belterjességének” is köszönhető, nem csupán a híres vendégnek.
Ilyen magas színvonalú játékkal és – alaposságukba úgy látszik ez is beletartozik – hitelességgel előadott zene valóban világhírűvé tehetné a Söndörgő együttest, és jogosan öregbítené hazánk (valamint Szentendre) becsületét. Ám ehhez még némi „kommercializmust” is el kell lesni a profiktól, különösen Ferus Mustafovtól.
Mert az akusztikus hangszerek kierősítésénél nagyon oda kell figyelni a technikára, s ha valami gond van a kierősítéssel – ahogy ez már lenni szokott – bizony nem árt némi fizikai trükköt is bevetni: „belebújni” pl. a mikrofonba.
Továbbá a balkáni zene táncra született, kár ezt tagadni. Játszhatják értelmiségiek, értelmiségi közönségnek, ám akkor is jót tesz neki, ha ez a zenészek mozgásán, illetve a színpadképen is meglátszik.
A Söndörgő együttes
A Söndörgő együttes 1995 óta, immáron tizennegyedik éve foglalkozik a magyarországi délszláv népek és a Balkán népzenei hagyományaival. Sikerrel szerepeltek számos magyarországi és külföldi fesztiválon, koncertteremben. Mára az együttes a délszláv népzene egyik legjelesebb képviselőjének, „utazó nagykövetének” számít, amit itthon és Szerbiában is több sikeres szereplés és díj fémjelez.
Legújabb lemezükön egy „élő legendát”, a makedón Ferus Mustafovot kérték fel vendégszereplésre, aki a Balkán egyik legismertebb klarinétos és szaxofonos szólistája. A kiadványt a 2007-es év közös koncertfelvételeinek anyagából készítették (SargFabrik – Bécs; Sziget Fesztivál Világzenei Nagszínpad – Budapest; Queen Elizabeth Hall – London; Balkán Világzenei Fesztivál – Pécs). A Söndörgő & Ferus Mustafov In Concert című lemez a makedón cigány zenei hagyomány máig is élő, csodálatosan gazdag dallamvilágát mutatja be, a stílus egyik legnagyobb zenészegyéniségének játékával és Szalóki Ági különleges hangjával fűszerezve.
Söndörgő együttes:
Buzás Attila - basszus tambura
Eredics Áron - tarabuka, alt tambura
Eredics Benjamin - tambura
Eredics Dávid - klarinét, szaxofon, alt tambura
Eredics Salamon - harmonika, alt tambura
Közreműködött:
Ferus Mustafov - klarinét, szaxofon, duda
Vendég:
Szalóki Ági - ének