gyerek
2009. 03. 01.
Generációk Dörmögője
Interjú Zsoldos Júliával, a Dörmögő Dömötör felelős szerkesztőjével
Az idén ötvenkét éves Dörmögő Dömötör több generáció gyerekkorát is végigkísérte. A három-hét éveseknek szóló újság nevét egy régi mesefigurától, a századfordulón élt erdélyi író, Sebők Zsigmond Dörmögő Dömötör nevű mackó urától kölcsönözte. A hosszú évtizedek alatt kiváló szerzők és grafikusok tették kedveltté a gyermeklapot, például a Gyárfás–Dargay páros Dörmi-sorozata. Zsoldos Júlia érkezésével pedig elkezdődött egyik legrégibb gyereklapunk külső-belső megújulása.
PRAE.HU: Hogyan kerültél a Dörmögőhöz?
Valamivel több mint egy éve lettem szerkesztője a lapnak. Kicsit mindig is „irigyeltem” a gyönyörű grafikákkal, írókkal, költőkkel dolgozó szerkesztőket, Döbrentey Ildikót, majd az azóta nyugdíjas Cser Gábort. Utóbbi családias lapot szerkesztett, befogadva óvónők, nagymamák, lelkes amatőrök munkáit is a hivatásosak közé. A lappal kapcsolatos elképzeléseimet erősen befolyásolták az óvodai, általános iskolai célkitűzések, és a mai gyerekek igényei, valamint hogy a gyermeklappiacon megőrizzem a lap hagyományait, azaz hogy magyar írók, költők művei jelenjenek meg hazai grafikusok illusztrációival.
PRAE.HU: Milyen újításokat tervezel, miket valósítottál meg eddig?
A Dörmögő több méret- és terjedelmi változáson ment keresztül, a legutóbbi méretváltozást követően nemcsak nagyobb lett az újság, hanem lehetőségünk is lett arra, hogy a gyerekeknek szóló játékokat felfrissítsük. Több lett a logikai, a figyelemfejlesztő, a finommotorika csiszolását célzó játék. A lapszámok egy-egy aktuális téma köré épülnek, ezeket a játékok egészítik ki. Például a tavaly októberi Dörmögő a betegség-egészség témakörét dolgozta fel – természetesen a gyermekekhez közelálló fiatal költők verseinek a segítségével. Minden kisgyereknek élménye a tejfogak kipotyogása, a fogorvosi rendelő, a gyerekkori betegségek, bárányhimlő, vagy a nátha, influenza, fülfájás körüli ijesztő eszközök, a kellemetlen ízű gyógyszerek, oltások. Ezek kibeszélése, kijátszása a szülők, pedagógusok társaságában sokat segít a kellemetlen élmények feldolgozásában. A szülők, nagyszülők azonban nem mindig nyitottak az ilyen beszélgetésekre. Eltitkolás helyett a problémák megoldására szeretnénk példákat nyújtani. Az örömök, ünnepek mellett a kisgyerek életében is ott vannak a bánatok, a veszteségek, a félelmek. Lehet, hogy a felnőtt számára apróságnak tűnik a sötétségtől, az ugató kutyától, az idegenektől való félelem, vagy éppen a testvérféltékenység, de a kisgyermek életében ezek hosszú időre meghatározóak lehetnek.
PRAE.HU: Ezeken túl milyen visszatérő témákat jár körül a Dömrögő?
Az évszakváltások, a természet változása, a környezetismeret, környezetvédelem is helyt kap a lapban. Állandó rovataink az egy-egy háziállatot, vadon élő állatot, az ún. „nemszeretem” állatokat bemutató oldalak, valamint a Fák őre címmel indított és Csíkszentmihályi Berta által rajzolt környezetvédelmi mese és játék. A vizek tisztaságának megőrzését, az erdőtűz okait, és következményeit, a vadon élő állatok téli etetését mesébe ágyazva mutatjuk be a gyerekeknek, az óvodások, kisiskolások ugyanis igen fogékonyak ezekre a témákra. Könnyű ebben az életkorban megismertetni őket a környezettudatos viselkedés értékeivel, megszerettetni velük az erdőt, mezőt, természeti környezetünket, és ráébreszteni őket, hogy a városok, falvak tisztasága, szépsége rajtuk is múlik.
Az idei januári szám még a nehezen meg- és felfogható idő fogalmát, az idő múlását is körüljárta, a februári szám pedig az „én”, az egyediség kérdését is érintette főként a farsang, az álarcviselés, álarckészítés kapcsán. Márciusban pedig egy érzékenyebb téma következik: Dörminek és Dorkának, a két macitestvérnek kistestvére születik, Bogi személyében. Persze csak óvatosan mesélünk az újabb mackó érkezéséről: csak babaruha és készülődés lesz. Az apás szülés vagy az egyéb alternatív megoldások most még kimaradnak a Dörmögőből, bár úgy gondolom, előbb-utóbb valószínűleg megkerülhetetlen lesz részletesebben is belemenni a születés témakörébe.
PRAE.HU: Az olvasóitok hogyan fogadják az új Dörmögőt?
A pedagógusok és a fiatal szülők nagyon örülnek az új hangoknak, és kedves, lelkes leveleik megerősítést adnak. Reméljük, hogy a nagyszülők, akik nosztalgiából vásárolják az unokáknak, ugyancsak megkedvelik a megváltozott Dörmögőt. Igaz, ők kevésbé szeretik a fiatalabb nemzedéket, a visszajelzések alapján inkább a régi, klasszikus költők gyerekverseinek édesebb világát olvassák szívesen. Viszont tudatosan törekszünk arra, hogy a fiatal magyar meseírókat, költőket nagyobb arányban jelentessünk meg, hiszen szülőként is sokkal közelebb állnak a három-hét évesek élményvilágához. Az igen fiatal, Vackor-díjas Dávid Ádámtól az egy-két kötetes Nyulász Péteren át Finy Petra, Szabó T. Anna, Miklya Zsolt, Miklya Luzsányi Mónika, Tóth Krisztina, Lackfi János, Varró Dániel is a szerzőink közé tartoznak. Természetesen nem maradnak ki a már jól ismert és nagyon kedvelt művészek (pl. Csukás, Weöres, Kányádi, Lázár Ervin) sem. A népi szólások, találós kérdések, mondókák, dalok, mesék ugyancsak mindig helyet kapnak a lapban.
PRAE.HU: A szülőkkel tehát könnyebb elfogadtatni a merészebb témákat és a fiatal írókat, költőket, vagy kénytelenek voltatok visszavenni a tempóból?
Mindenképpen szeretnénk a friss hangokat is megismertetni az olvasóinkkal. Titokban arra is számítunk, hogy az óvónők, tanítónők a lapunkból egészíthetik ki, frissíthetik fel a mese- és versgyűjteményeiket. A gyerekek pedig egyértelműen értik a mai szóhasználatot, a nyelvi játékokat, a sorok ritmusát, amelyek reményünk szerint improvizálásra készteti őket, bővíti szókincsüket. Eddig is sok nagyon kedves, fantáziadús verset kaptunk a gyerekektől a rajzok mellett. Ezeket nagy örömmel jelentetjük meg akár a készülőben levő honlapunkon is.
Az viszont igaz, hogy például a külföldi, különösen a svéd gyermekirodalomhoz képest nálunk sokkal több a tabu téma. A gyermeklapok többnyire az élet szebbik felét mutatják meg, és ezt egyoldalúnak tartom. A kis gyermek is találkozik már az utcára kilépve szeméttel, piszokkal, hajléktalanokkal, részeg emberekkel, hall ijesztő dolgokról, és tapasztalja, hogy a szüleik is összevesznek néha, a nagyszülők közül súlyos beteg lehet valamelyik, és a születéssel-halállal, házassággal-válással kapcsolatos kérdéseiben sokszor magára hagyják, titkolóznak előtte a felnőttek. Ezzel akaratlanul is fokozzák a félelmét, szorongását. Pedig egy-egy jó vers, mese vagy akár egy találó illusztráció oldhatja a fájdalmat is.
PRAE.HU: Kik most a Dörmögő grafikusai?
Sok kiváló és ismert grafikusunk van szinte az ország minden tájáról, hogy melyik számban éppen kinek az illusztrációi szerepelnek, az a tematikától is függ. Igyekszünk a szerzőhöz, a témához és a korosztályhoz is igazodni, amikor felkérünk valakit.
Van egy törzsgárdánk: Szűcs Édua, Ficzere Kyrú, Csíkszentmihályi Berta, Somorjai Éva, Baracsi Gabriella, Varga „Zerge” Zoltán, Őszi Zoltán, Buzay István. Vannak, akik csak egyszer-egyszer ugranak be, és várunk, keresünk fiatal grafikusokat is.
A fényképeket eddig különböző természetvédelmi egyesületek jóvoltából tudtuk megjelentetni. Igyekszünk szorosabb kapcsolatot ápolni a veresegyházi medveotthonnal és az állatkertekkel.
PRAE.HU: A grafikusok mennyire kapnak szabad kezet? Mi a legfontosabb szempont, amire figyeltek a játékos feladatok összeállításánál?
A rejtvények, játékok elkészítése előtt megbeszéljük, hogy mit szeretnénk fejleszteni (pl. a matematika területéről a halmazok, a több-kevesebb fogalma), milyen játéktípus lenne erre a legjobb, és hogy a rajz egyértelmű, esztétikus legyen. A gyermekek fejlettségének megfelelően tervezünk könnyebb-nehezebb, illetve összetettebb játékokat, figyelve arra is, hogy nagy és kicsi, sérült, más fejlesztési igényű gyermekek is örömet, sikert találjanak bennük. Egyébként éppen a sokszínűség a célunk a különböző stílusú illusztrációkkal.
Miért tartod fontosnak az óvodás korú gyerekek fejlesztését, hogyan segíthet ebben a Dörmögő Dömötör?
Nem igazán a fejlesztésen van a hangsúly, hanem azon, hogy a szülő leüljön a gyerekkel, és együtt meséljenek, verseljenek, kialakuljon a lapozgatás közben egy szeretetteljes légkör, amiben kérdezni is szabad, a felnőtt pedig türelmesen meghallgatja a gyereket, kivárja, hogy egyedül és saját választása alapján megoldjon egy-egy játékos feladatot. Nem akarunk az óvoda tesztfüzete lenni, annak ellenére, hogy figyelembe vesszük bizonyos fokig az óvodai, általános iskolai témákat. A Dörmögő Dömötör a kicsik első kulturális folyóirataként az olvasásra nevelést, a játékos anyanyelvi nevelést, magát a játékot szeretné szolgálni a célzott életkornak megfelelően.
Szerzők
-- Varga Betti --
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
irodalom
Tudósítás a „Szaporodnak a jelek” című Esterházy-konferencia második napjáról
