bezár
 

színház

2009. 01. 30.
Ütközések magyar módra
Török Ferenc Koccanása
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ütközések magyar módra Ahogy Paul Haggis többszörös Oscar- és BAFTA-díjas filmjében, úgy Spiró Koccanásában is sorsok ütköznek. Csak míg Haggisnél a (melo)dráma kerül előtérbe, Spirónál a komédia, a sorokból kiolvasható drámával. A Koccanással Török Ferenc jóvoltából hamarosan tévéjátékként is „ütközhetünk”, hogy összevessük a Spiró-szöveget a színházi előadással vagy a filmmel.

Szkéné színház

Margócsy István annak idején, Spiró drámájának megjelenésekor a darab világdrámaszerűségét hangsúlyozta: igazából főszereplők sincsenek, tablószerű az összkép. A figurák egyszerre tipikusak és közhelyesek. Van Nő meg Férfi, gyermekét egyedül nevelő, túlképzett anya, aki munka után kajtat, és magányos, a munkájának élő HR-es. Akik, mint a későbbiekben kiderül, egyébként is találkoztak volna: a Nő a Férfihoz igyekezett állásinterjúra. Van a közel egyidős és rövid ideig egy pad apropóján szövetkező Hajléktalan és Rövidgatyás. Egyiküknek minden vagyona egy pad, a másik percek alatt keres milliókat. Van ügyeskedő Vállalkozó és műkutyákkal seftelő Kamionos. Hősszerelmes Srác és szektás Naccsága. Valamint Rendőrök és Tüntetők és még számtalan, mindenki számára ismerős figura.

A 2004-ben Az évad legjobb drámája díjjal is elismert szövegből Zsámbéki Gábor készített színházi előadást, ami öt éve megy (telt házzal) a Katona József Színház színpadán.


Színház: a Zsámbéki-féle előadás

A Koccanás a színházi előadás programfüzete szerint Zeitstück. A jelent állítja színpadra, az éppen adott pillanatot ábrázolva. Egy kritika szerint pedig gyorsfénykép. És tényleg lehet hasonlóságot találni, ahogy a száguldó kocsik kénytelenek rövid időre megállni, az kicsit olyan, mintha egy mozgókép egyetlen kockáját kimerevítenénk, hogy így minden egyes részletét jobban szemügyre vehessük. De amellett, hogy a pillanatkép mai és magyar, hamarosan múlt is lesz („ami összeköt bennünket”), és nagyon is általános problémákról mesél.

Érdekes megnézni, hogy a Koccanást mennyire jellemzi az erősen egy adott korhoz való kötődés. Már öt évvel a bemutató után találhatunk egy-két elavultnak ható dolgot az előadásban. A brazil szappanoperákon szocializálódott Kismamák néhány éve tényleg szembe jöhettek volna az utcán is, de azóta ezek a sorozatok már eltűntek a tévék képernyőiről, és azok is, akik annak idején lelkes rajongóik voltak, csak félmosollyal a szájuk szélén emlékeznek rájuk. Vagy említhetjük még a technikai fejlődés miatt elavult mobiltelefonnal kapcsolatos szövegrészeket is. A státuszszimbólumként (is) funkcionáló mobilok ellen küzdő értelmiségiek egy része sokáig tartotta magát ahhoz, hogy nekik azért sem lesz. Ez akkoriban sokat elárult az emberről, ma már kevésbé jellemző.

Az előadásban a színészi játéknak köszönhetően kevésbé érezhető a tablószerűség, mint a drámában. Bezerédi Zoltán erőteljes játéka miatt a Vállalkozó lesz a darab főszereplője. Felvillannak ugyan különféle sorsok, de az élelmes Vállalkozó története válik leghangsúlyosabbá, aki a koccanás igazi nyertese, mert ő úgy profitál a történtekből, hogy itt is marad, nem kell elmenekülnie, mint a Rövidgatyásnak.


Tévéfilm: Török Ferenc Koccanása

Török Ferenc 67 perces Koccanása nemcsak abból a szempontból lehet érdekes, hogy mit kezd a film a tablószerűség és az időszerűség problémájával, hanem az újabb mediális váltás (dráma-előadás-film) problémáját is felvetheti. A dráma és a vászon kapcsolata nem is meglepő, mert már maga a szöveg is utal rá, hogy előadható mozgóképes vetítéssel (bár a Zsámbéki-féle előadásban ez nem valósult meg): „Sötét. Óriási dübörgés: a közlekedés zaja egy nagyvárosi főútvonali kereszteződésben. Buszok, teherautók, személykocsik, villamosok, motorkerékpárok, robogók. Esetleg a nagy előfüggönyre vetítve a Hungária körút és a Salgótarjáni út kereszteződésének forgalma reggel, keleti irányból felvéve. Egyszerre csattanások, reccsenések, ütközések egymás után sorozatban, a kép, ha van vetítés, megáll, aztán csönd."

Török Ferenc Bodzsár István producer felkérésére nem is mozifilmet, hanem tévéjátékot készített a darabból, amire egyébként Bodzsár is a Katonában figyelt fel. Török Ferenc ugyan konzultált Zsámbéki Gáborral, de azt nyilatkozta, hogy valami teljesen mást szeretne csinálni, mint ami Zsámbéki keze alatt történt a szöveggel. Habár természetesen számos hasonlóság marad, hiszen nagyrészt a Katona színészei lesznek láthatók a filmben is (bár többen más szereposztásban, mint ahogyan a színpadon láthattuk őket).

A 80 perces tévéfilmben már csak terjedelmi okok miatt is szükség volt a szöveg átdolgozására, karakterek összevonására. A forgatókönyvet Spiró György írta. Alapvetően öt karakter köré futtatják fel a történéseket, ezeket a figurákat Anger Zsolt, Derzsi János, Ónodi Eszter, Thúróczy Szabolcs és Keresztes Gáspár formálja meg.

Török Koccanása stilizált műnek ígérkezik. Ezt erősíti, hogy fekete-fehérben lesz látható. A forgatás nyáron zajlott (16 milliméteres nyersanyagra készültek a felvételek), és további érdekesség, hogy előbb volt kész a hang, és erre készültek a képek.


Már megtekinthető egy rövid előzetes a filmből, és a filmszemlés bemutatóig sem kell sokat várni: 2009. január 31-én 17:15-kor a Palace MOM Park 7-es termében, 2009. február 2-án 20:00-kor a Palace MOM Park 1-es termében, 2009. február 3-án 18:45-kor pedig az Uránia Nemzeti Filmszínházban lehet majd látni. A későbbiekben pedig a közszolgálati tévé tűzi műsorára.




Koccanás
fekete-fehér magyar tévéfilm, 67 perc, 2008.

Rendezte: Török Ferenc

Forgatókönyv: Spiró György

Szereplők: Anger Zsolt, Derzsi János, Ónodi Eszter, Thúróczy Szabolcs, Keresztes Gáspár
nyomtat

Szerzők

-- Grósz Enikő --


További írások a rovatból

színház

Interjú Pálffy Tibor színésszel külső-belső tényezőkről, színházi igazságról, és szerepről
Haydn out, Muse in – múzsadilemmák
avagy A spacio-temporalitás liminalitásának reprezentációja David Greig Prudenciájának Kovács D. Dániel által teremtett színpadi víziójában...
Bűn és bűnhődés az Örkény Színházban

Más művészeti ágakról

A BIFF filmfesztivál UNSEEN fotókiállítása
A 12. Primanima mint a magány és társadalmi kritika tükre
Révész Emese és Sipos Fanni Amíg én oviban vagyok című könyvéről
Till Attila: És mi van Tomival?


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés