2009. január 26-án, hétfőn délután Báron György filmkritikus a MOM Park Mozi előterében nyitotta meg az immár hatodik alkalommal megrendezésre kerülő Magyar Filmplakát kiállítást. A 2008-ban készült magyar alkotások mellett néhány olyan pályamű is helyet kapott a "tárlaton", melyek az esemény plakátjának megtervezésére kiírt pályázatra készültek.

Báron György nyitóbeszédében dicsérte ez utóbbi pályázat győztesének, Máté András grafikusnak magyar szürkemarhát ábrázoló munkáját, valamint arról is beszélt, hogy az ezredforduló posztmodern kavalkádjában milyen nehéz olyan ötletes képeket és egyéb vizuális alkotásokat létrehozni, melyek ténylegesen felkeltik a közönség érdeklődését. "A jó plakát átver, mert ez a dolga" – mondta a filmkritikus, majd hozzáfűzte: kevesebb a jó film, mint a jó plakát.  Kerülte a véleménynyilvánítást a filmplakátokkal kapcsolatban, beszéde végén mégis kiemelt hármat, melyek a tárlaton nem láthatók - a Majdnem szűz, a Kaméleon, valamint az Immigrants - Jóska menni Amerika! című filmeké –, mert a jogtulajdonosok ezeket nem engedték át a kiállításnak, így helyükön csak egy erről szóló tájékozató felirat díszeleg. „Zseniális kiállítani azt, ami nincs” – állapította meg Báron, majd hozzátette, ez az eset akár szomorú jelképe is lehetne a magyar filmszakmának.

Idén 30 darab (mínusz 3?) filmplakát van versenyben az „Év Filmplakátja” díjért, melyek közül egy szakmai zsűri és a közönség választja ki a nyertes alkotást. Ám tévedünk, ha azt gondoljuk, kizárólag magyar filmek plakátjairól beszélünk a kiállítás és verseny kapcsán, hiszen akad néhány külföldi film is - 2 nap Párizsban, Kasszandra álma, A szerelem határai -, melyekhez magyar művészek készítettek plakátokat.

A közönség ismét szavazhat a kiállításon, a szemle programok helyszínein kihelyezett urnáknál, de leadhatja a voksait a rendezvény honlapján is. A www.filmplakat.hu oldalon megtekinthető minden kiállított plakát, az elmúlt évek munkái, köztük pedig a nyertes alkotások is.

Hiába az Internet adta lehetőség, talán mégis érdemes személyesen elzarándokolni a helyszínre, mert például nem mindennap láthatja az ember a Tizedes meg a többiek című 1965-ös film plakátját kiállítva – mégha csak egy oszlopon is. A látogatók pedig átadhatják magukat a plakátok hatásának. Hiszen – Báron György szavaival élve – "a plakát is csak káprázat, akár a film".