A fesztivál szervezői a hazai dokumentum, kis- és nagyjátékfilmek bemutatása mellett a kísérőprogramokban két fő csapásirányt határoztak meg. Egyrészt a jubileum kapcsán az elmúlt 40 év szemledíjas filmjeinek plakátjaiból rendeznek kiállítást, klasszikus családi filmeket vetítenek (Lúdas Matyi, Boszorkányszombat stb.), zenés éjszakákat rendeznek a máig népszerű ilyen jellegű filmekből, illetve a magyar film szintén klasszikusnak számító, szélesvásznú alkotásaival idézik fel a hazai filmkészítés elmúlt évtizedeit. Ez azonban még nem minden, ugyanis a szervezők az idei évet Huszárik Zoltán filmrendező emlékének ajánlják, akire két nagyjátékfilmmel és hat röviddel emlékeznek.

Fiatalok becsalogatása

A másik irányvonal, mely egyben a szervezők egyik legfőbb célkitűzése is, a fiatalok becsalogatása a Szemlére. Ezért például a programok között a számos beszélgetés mellett, nyílt médiaórákat fognak tartani a MOM Park termeiben.

Új kezdeményezésnek számít az idén először megrendezésre kerülő Digitális Konferencia névre keresztelt programsorozat is, melyen a digitális filmről, moziról és terjesztésről esik majd szó. Ennek a rendezvénynek a Budapest Kongresszusi Központ Bartók terme ad otthont a fesztivál ideje alatt.

Esélyegyenlőség, nyitottság

Szintén újdonságnak számít, hogy televíziós filmeket is vetítenek az idén, egészen pontosan kilenc darabot. A Szemlén az esélyegyenlőség oly módon is hangsúlyt kap, hogy a bemutatott cigány témájú filmekkel egy beszélgetés keretein belül külön foglalkoznak, melyet Sós Mária filmrendező és Kalla Éva médiaszakértő-szerkesztő vezetnek majd.

A szervezők külön felhívták a figyelmet a következő, esetleg szakmai vitákat indító programokra: az egyiken a filmes szakma és a kritika (talán nem kizárólag) hazai viszonyai kerülnek górcső alá, egy másik alkalommal pedig a fiatal magyar filmrendezők alkotásainak külföldi kitörési lehetőségeiről esik majd szó. A nyitottság abban is megnyilvánul, hogy idén második alkalommal vidéki városok is helyt adnak a Szemlének: Kiskunfélegyháza, Algyő, Fót, Keszthely, Szombathely és Pápa. Ehhez a ponthoz érkezve, a vidéki mozizás hajdani örömeinek nosztalgikus hangja egy percre betöltötte a sajtótájékoztató részére fenntartott mozitermet, majd megállapításra került, hogy sajnos a legtöbb vidéki városban már alig vannak mozik…

Határon innen és túl

25 országból érkeznek filmes szakemberek Magyarországra, akik közül sokan olyan nívós fesztiválokat is képviselnek, mint például  Cannes vagy a Velencei Filmfesztivál. A szervezők remélik, hogy ezzel a későbbiekben a Szemle külföldön forgalmazási terepet biztosíthat a magyar alkotóknak.

Idén sem szűkölködünk könyvbemutatókban, és ha már külföldnél tarunk, nem árt megemlíteni, hogy hazánkban itt kerül először bemutatásra Giacomo Gambetti Jancsó Miklós – Filmművészet a történelem és az élet között című munkája, mely 2008-ban jelent meg Olaszországban. Az író, aki éppen 40. alkalommal vesz részt a Szemlén, az évek során nagy szerepet vállalt a magyar film olaszországi népszerűsítésében.

Ám, hogy ne csak külföldről essék szó a könyvbemutatók kapcsán, érdemes elmenni a Magyar Operatőrök Társaságának (HSC) bemutatójára is, melyet Kende János, a HSC elnöke nyit meg január 27-én, kedden.

Nyissuk meg…

A Magyar Filmszemle ünnepélyes megnyitójára 2009. január 29-én, csütörtökön kerül sor a Budapest Kongresszusi Központban. Ennek keretében adják át az Életműdíjakat és a Magyar Mozgókép Mestere címet. Az ünnepséget követően a filmszemlét Törőcsik Mari színművésznő nyitja meg.

40. évforduló, összesen 100 film, sok kulturális program, kiállítás és izgalom, vajon ki milyen díjat vihet majd haza a végén. Ám talán mégsem ez a legfontosabb. Inkább az, hogy úgy ünnepeljük a magyar filmgyártást, ahogyan az megérdemli: nézzük és élvezzük a magyar filmeket! Megéri, hiszen egy-két gyöngyszem mindig akad…