Az adások története

Számállomásoknak nevezzük azokat a rövidhullámú rádióadásokat, melyek valamilyenfajta rövid, rejtjeles üzeneteket sugároznak. A spekulációk szerint különböző titkosszolgálatok állnak mögöttük, akik ezúton kommunikálnak saját kémeikkel. Műsoruk sok esetben az adótól nagy távolságra is tisztán befogható, a nagyteljesítményű antennáknak köszönhetően. A különböző nyelvű, legtöbbször mesterséges, női hangokkal megszólaltatott üzenetek fonetikus-, szám- vagy morzejelek. Gyakran előfordul, hogy a rejtjeles adás bizonyos részeiben hosszabb zenei vagy nem-zenei közjátékok is megszólalnak. A 90-es évek óta kisebb aktivitás mutatkozik, de az adások mind a mai napig nem szűntek meg teljesen. Az ilyen rádióadások szakértők szerint az I. Világháború óta léteznek.

A számállomások felvételeit Akin Fernandez, a brit Irdial kiadó vezetője tette egyedülálló műalkotássá: 1997-ben 4 CD-s gyűjteményben adta ki több lelkes amatőr felvételeit. A részletes magyarázó szövegekkel ellátott (pdf) anyagnak a Conet Project nevet adta (Fernandez a cseh "vége" félrehallásából eredezteti a szót). A lemez világhírűvé tette a kiadót – és a rádióadásokat is... Jó néhány év múlva. Számtalan művész használta fel a rádióállomások felvételeinek valamelyikét: a legjobb példa talán a prae hasábjain már tárgyalt Boards of Canada lehetne (de például a nagysikerű Vanilla Sky c. filmben is felcsendülnek itt-ott). A Conet Project szabad online változata e cikk írásakor kb. 450 ezer letöltést mutat – ez két éve még csak 200 ezer volt, és ha a legutóbbi statisztikába a többi szerver letöltési adatait is beleszámítjuk, akár bőven 1 millió fölött is lehetnek a hallgatók.

Mi ebben a zene?

„Úgy vélem, a rövidhullámú zaj (is) egyfajta zene.” – nyilatkozza Fernandez a Washington Postnak. Nem túloz, és mi is megérthetjük, hogy miért. Egy ilyen rögzített adást az alábbi elemekre bonthatjuk fel (eltekintve az azt hordozó médiumtól és esztétikai problémáitól):

1) a rövidhullámú rádiózaj

2) az előtérben lévő szöveges üzenet és a zenei vagy nem-zenei hangok (melyek szintén üzenetet hordozhatnak)

3) a háttérben lévő hangok (más állomások, zavaróadók).

Figyeljünk a rövidhullámú zaj stilizáltságára! Alacsony frekvenciájú, tehát tompa, tartalmaz  behangolható morajt vagy búgást ("fütyülést") is – sőt, bármelyikük ritmikussá válhat. Sokkal finomabb zaj ez, mint például egy közeli vízesésé. Atmoszférikus kvázi-zenei és konkrét-zenei szőnyeg, nem csak avantgárdista szempontból.

A szöveges üzenet – legtöbbször gép által szintetizált, összevágott hang – és az egész "műsor" is hordozhat magában "művészi" igényességet. Erre három tipikus példa:

1) The Swedish Rhapsody – ma már nemlétező német nyelvű állomás, mely a Svéd rapszódia egy zenedoboz játszotta változatát sugározza az üzenet előtt, és – bár vita tárgya – de sokak szerint egy női gyermekhang tolmácsolja a számokat, aki Endé-vel köszön el, és Achtung-gal figyelmeztet az üzenet előtt (mp3)

2) The Gong Station – a Stasi titkosszolgálati adója volt, melyben egy falióra gongja hallható – egy igen elnyűtt szalagon! – az üzenetek előtt (mp3)

3) A nemrégiben megszűnt, az utóbbi időben már az MI6-nek tulajdonított angol nyelvű Lincolnshire Poacher adó, melyben a női hang mindig udvarias angolsággal hangsúlyozza a számcsoport végén lévő számot, természetesen az angol népzenei dallamrészlet után (mp3). Továbbá rengeteg egyéb zaj, adó, és adáshiba hangja is díszíti a felvételeket.

Egy ilyen rádióhullám többszáz kilométer magasban terjed, és rengeteg anyagon hatol át gondtalanul, míg a rádiónk antennája be nem fogja azt. Benne foglaltatik tehát – nem csak szellemileg – egész atmoszféránk "lenyomata", az út, amit megtett az adótól a vevőig. Tartalmilag pedig már vitathatatlanul művészi jelenséggel állunk szemben: rejtélyes, nyitott, "nem nekünk szánt" üzenetek hangzanak el, melyek mégis feltárulnak előttünk, a többi hanggal együtt. Íme az Állami Misztérium Rádiójátéka.

A magyar nyelvű NNN állomás felvételével búcsúzunk (mp3). Ha a kedves olvasó legközelebb a Margit hídon utazik, vessen egy pillantást a Külügyminisztérium szép rádió antennáira is. 000 000

Felhasznált anyagok:
Számállomások szócikk az angol a Wikipedián - http://en.wikipedia.org/wiki/Numbers_station
A Conet Project (Irdial Discs, 1997) - http://ia300125.us.archive.org/3/items/ird059/ird059-conet-project-booklet.pdf
Akin Fernandez interjú a Washington Post Online-on - http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/articles/A35647-2004Aug2.html

Egyéb linkek:
Simon Mason rádióamatőr weboldala, könyvének letölthető változatával, ex-kémek történeteivel és rengeteg audiovizuális anyaggal - http://www.simonmason.karoo.net/index.htm
Az angol nyelvű Spooks hírlevél, számállomások aktivitását figyelik, cikkeket is publikálnak - http://cvni.net/radio/nsnl/
A Conet Project a Last.fm-en - http://www.last.fm/music/The+Conet+Project
A szerző egy régebbi zenei kollázsa, számállomások felvételeivel - http://www.cloneshit.hu/2005/07/21/tizenkilencedik-podcast