PRAE.HU: Miért éppen József Attila?

Körülbelül két évvel ezelőtt került a kezembe a Szabad-ötletek jegyzéke. Korábban is sokat olvastam József Attilától vagy József Attiláról. A József Attila életéről szóló könyv, melyet nővére, Jolán írt, a Szántó Judit-féle Napló és visszaemlékezés vagy Német Andor könyve, illetve a költő levelezése mind nagyon érdekes, ha József Attila személyiségét kívánja valaki jobban megismerni. Ám ezekből egyfajta irodalmi estet vagy dokumentarista előadást lehetett volna létrehozni. Engem inkább az érdekel, hogy meg tudom-e mutatni, hogyan befolyásolja egy alkotóember mentális és fizikai egészségét a perifériára szorulás. Magány-e a magárahagyatottság? Hogyan pusztul belülről a „nem alkuvó” embertípus?

Tudjuk, hogy József Attila borderline beteg volt. Ez egy rendkívül nehezen kezelhető személyiségzavar, amely neurózissal, pszichózissal, mániával vagy depresszióval is társulhat időnként. Az effajta betegséget az esetek többségében valamilyen súlyos gyermekkori trauma váltja ki, éppen ezért nehéz kezelni. Az orvostudomány akkoriban még nem ismerte ezt a betegséget, ezért a költőt skizofrénnek hitték, és félrekezelték. Napjainkban a lakosság három százaléka szenved borderline betegségben, ez tehát a leggyakoribb személyiségzavar. Magam is azt tapasztalom, hogy az önértékelés módosulása, a hiteszegettség, a depresszió nagyon sok ember életét mérgezi meg a környezetemben. Miattuk, nekik készült ez az előadás. És azoknak, akik körülveszik őket, a családnak, a barátoknak. Kíméletlen, megrázó azokkal a démonokkal szembetalálkozni, amelyeket igyekszünk elnyomni magunkban, de utána jó fellélegezni, hogy én még nem tartok itt, nekem még van esélyem jófelé irányítani az életemet.

PRAE.HU: Miért a Szabad-ötletek jegyzéke?

Úgy tekintek a szabad ötletek jegyzékére, mint egyfajta curriculum vitae-re, számomra ugyanis ez az „értelmes magva” ennek az írásnak. Egy súlyosan beteg elme önvallása ez, amelyben életének fájó emlékei váltakoznak a jelenbeli történésekkel, ha úgy tetszik, a múltbéli események következményeivel. Arra keresi a választ, hogyan jutott idáig. Az ember ilyenkor másokat hibáztat, minél nagyobb a baj, annál inkább. A szövegbéli durvaságok ebből fakadnak: a dühből, hogy mások tönkretették az életem.

Mindemellett József Attila többször tesz utalást arra, mennyire hazug az a póz, amit felvesz, hogy másokat hibáztat saját, elrontott életéért. Ez egy mélyen emberi gesztus, hiszen kevesen vagyunk, akik ezt szintúgy be mernénk vallani maguknak. Ettől megrendítő ez az írás. Egy alkotó ember, aki elfáradt már a pózolásban, harmincegynéhány évesen már öreg, és a halálra készül. Lajstromot készít az őt ért sérelmekről.

PRAE.HU: Hogyan állítottátok színpadra ezt a műfajilag nehezen besorolható művet?

A Szabad-ötletek jegyzékét két alkalommal, de egyetlen éjszaka a Japán Kávéházban és a Szántó Judittal közös otthonában írta József Attila. A Foglalat két nappal később készült el, már kevéssé haragvó állapotban. A katatón monológot időnként megzavarják a külvilág eseményei. Hogy mindezt meg tudjam mutatni, ezért úgy építettem fel az előadást, hogy valójában három előadást játszunk egyszerre. Egyfelől szól a jegyzék hangszínházban, ami azt jelenti, hogy készítettünk egy hangjátékot a Szabad-ötletek jegyzékéből. Négy szereplője van ennek a hangjátéknak: a József Attilát alakító Pál Dániel Levente, a kamasz József Attilát játszó Hegedűs Kornél, a kisgyermek József Attilának hangot kölcsönző Verebélyi Tekla, és a felnőtt költőt körülvevő rossz emlékeket megszólaltató Alexics Rita.

A hangjáték és az előadás alatt folyamatosan szól Mizsei Zoltán zenéje, ha lehet ezt az akusztikumot így nevezni, mert inkább megkomponált zörejekből áll, mint dallamokból. A szöveg veszélye, hogy monotonná válik, ezért választottuk le a főszövegről a foglalatot, azokat a megjegyzéseket, amelyek konkrét személyek megjelenéséről tudósítanak, illetve az emlékképeket. Az alapszituáció számunkra nem egyszerűen az, hogy ül a költő a Japánban és írja-írja a dühét, míg meg nem telik a füzet. Alig egy évvel vagyunk a halála előtt, többször pszichoanalízisen esett át, talán ő maga is azt hiszi, hogy skizofrén, talán ezért folytat folyamatos monológot magával. Szerelmes az analitikusába és a folyamatos önanalízis is arra irányul, hogy beteljesíthesse vágyát, és megkapja Gyömrői Editet. Az egyes részek leválasztása, vagyis a korábban hallottaktól eltérő zenei és effektrendszerbe helyezése ezt a tudatállapotot kívánja érzékeltetni. Emellett a színpadon két történés zajlik. Az egyik egy nagy kivetítő vásznon, amelyre installációkat, illetve árnyjátékokat vetítünk, s a vászon előtt, ahol a költő alakja jelenik meg. Nagyon egyszerűen azt is mondhatjuk, hogy a vászon mögötti rész a múlt, amelyben József Attila életének azon epizódjai jelennek meg, amelyek az én értelmezésemben a jegyzék megírásakor diagnosztizált pszichikai és mentális állapotához vezettek, másrészt azok a szimbólumok, amelyek az életében vagy a költészetében fontosak voltak. A harmadik „előadás” az egyenidejűségre utal, tehát arra az állapotra, amelyet József Attila megélhetett a jegyzék megírásakor. A jelenidő megmutatásához a „nem cselekvés” színházát alkalmaztam, mivel azt gondolom, hogy a meg nem mutatott indulat a színpadon többet ér a megmutatottnál. Igyekeztünk elemelni az előadást, hogy ne dokumentarista jellegű legyen, hogy a színpadkép is asszociációk sorából álljon, hogy a szimbólumok használatával lefejtsünk minden réteget, amelyet a középiskolai tanulmányok során a költő nevéhez vagy az életéhez kapcsolnak.

PRAE.HU: Hogyan dolgoztatok együtt? Mennyiben volt csapatmunka az előadás létrehozása, vagy mennyiben valósultak meg a te elképzeléseid?

Az én elképzeléseim nagyon erősek. Mielőtt elkezdünk próbálni, kialakítom az előadás szövegkönyvét, amely pontról pontra tartalmazza a megvalósuló előadás menetét. Ebben az esetben ez képlékenyebb volt, mert később készült el a hanganyag a vártnál, és a próbateremben a díszletet sem tudtuk felállítani, tehát teljesen random módon falra vetítve komponáltuk meg a képeket, amelyek az előadásban láthatók, és három nappal a nyilvános főpróba előtt a Mozdulatművészeti Stúdió fekete termében lélegzetvisszafojtva vártuk, hogy működik-e, amit kitaláltunk.

Visszatérve a kérdésedre: a velem dolgozó színészek az előadás menetébe és formanyelvébe nem szólhatnak bele, mivel ők csak a saját szerepük felől látják az előadást, én pedig az egészre figyelek, viszont az ő szabadságuk abban áll, hogy az egyes jelenetek kivitelezésében a saját ízlésük és tudásuk szerint vesznek részt.

PRAE.HU: Miért az a címe, hogy békakirály?

Emberi, intim előadást akartunk létrehozni. Ez az oka a címadásnak is. Számomra se tűnt fel, amíg nem kezdtem a jegyzék hatására újra olvasni a József Attila-verseket, hogy milyen sokszor nevezi magát békának. Egy helyütt például azt írja, „már régesrég rájöttem én,/kétéltű vagyok, mint a béka” A jegyzékben is békakirálynak hívja magát, ez a megnevezés többször megjelenik. Az életben maradási készséget, a körülményekhez való alkalmazkodást, meglehet az álszentséget is jelenti, vagy a békakirályfit, aki arra vár, hogy végre már valaki őszintén megcsókolja. Szeretetet koldul. Számomra ezt jelenti a „békakirályság”.

A fotókat Molnár Péter készítette.

További előadások februárban és márciusban. Aktuális infó a Mozdulatművészti Stúdió vagy a Szöveg Színház oldalán.