Spanyol zombifilm? Jöhet! / Jaume Balagueró, Paco Plaza: [Rec] / PRAE.HU

A zombiműfajnak eddig sem volt miért panaszkodnia. Az élőhalottaktól való félelem valahogy mindig aktuális (elég csak tévét nézni a reggeli műsorsávban, hogy megtudjuk miért), ezért a mozikban is igyekeznek napirenden tartani, sőt, bővíteni is a problémakört. Az élőhalottak éjszakája (1968 és 1990) lassú, eszetlen/esetlen szörnyei óta sok vér lefolyt már a zombik torkán. Akkoriban holmi űrbeli sugárzások keltették életre békében nyugvó őseinket, ma már a vírusfertőzés a divatos magyarázat. Az igazi előrelépés a témában - amely rendesen megosztja a mai zombifilm készítőket -, a 28 nappal később (2002) áldozatok után rohanó élőhalott-tendenciája. Már nem lehet csakúgy arrébb sétálni egy kékülő, sántító, minket komótosan „üldöző” holttest elől – manapság már sprintelni kell. A kaptár 3. - Teljes pusztulás (2007) pedig egyenesen az eszköz-, sőt, fegyverhasználó zombik lehetőségét vetette föl. Az újítások olykor egészen merésznek és sokrétűnek bizonyultak - a 2008-as Zombi sztriptízből (Zombie Strippers!) azért például reméljük, nem lesz egy trilógia kezdete. Rec

A [Rec] élőholtjai fürgék, vérszomjasak, de hagyománytisztelő módon nagyjából eszetlenek. Idáig semmi különös. Az viszont igazán meglepő, hogy eddig senkinek nem jutott eszébe: ami az Ideglelésben (The Blair Witch Project, 1999) olyan jól működött, az „egy kézi kamerás megoldás” – igazán találni kéne már rá egy szakkifejezést – zombikkal még ütősebb lehet. Ennyit vállal a [Rec], semmi többet, s mégis, ezt a horrorműfaji teljesítményt túlszárnyalni elég nehéz lesz. Rec

Egy ekkora ötlettel a háttérben már a történettel sem kellene sokat szöszölni, gondolhatnánk, de ez esetben azzal sincsen komolyabb gond. A film kezdetén egy kis televízió kétszemélyes csapata (egy riporter és egy operatőr – az egész történetet az ő kamerájukon át látjuk) épp az „Amíg Önök alszanak” című dokumentum műsort készíti egy tűzoltóállomáson. Céljuk bemutatni a tűzoltók munkájának egy átlagember számára nem látható részleteit, és elkísérni őket az éjszakai bevetésekre. A film tizedik percében meg is érkezik a riasztás – egy bérházba vonul ki a csapat egy vélhetően beteg öreg nőhöz, aki rövid úton meg is támadja az egyik segítségére siető rendőrt. Mire valamennyi lélegzethez jutnának, az épületen kívüli hatóságok komoly karantén alá vonják az egész házat. Maradnak hát a lakók, egy fiatal rendőr, néhány tűzoltó és a forgatócsoport. És persze a zombik. Rec

Mondani sem kell, innentől elszabadul a pokol. Az egész film szűk másfél órás, ebből jó tíz percet az ártatlan bevezetés tesz ki, a fennmaradó bő egy óra pedig több, mint jól kiaknázott lehetősége a borzalom ábrázolásának. A szorongás az ügyesen elhelyezett meglepetésekkel folyamatosan növekszik, míg az ember már nem tudja, hogy hogyan ne nézzen oda, pedig nagyon nem szeretne odanézni. Nincs semmilyen banális baki, mint a túlságosan spriccelő vér, vagy a szóviccek, sőt még a már megszokott kiömlő belek-panelt is megússzuk.

Marad a pőre élőhalott hajsza, melynek megtekintése gyenge idegzetű baráttal/barátnővel nem ajánlott, a film nyújtotta élmény ennek ellenére maga nemében egészen kiváló.
Rec

[Rec]
színes feliratos spanyol horror, 85 perc, 2007.
18 éven aluliak számára nem ajánlott.
Dolby Digital
Rendezte:Paco Plaza, Jaume Balagueró
Szereplők: Manuela Velasco, Ferran Terraza, Jorge Serrano, Pablo Rosso
Bemutató: 2009. január 1.
Forgalmazza: Cirko Film

film

Szerzők

További írások a rovatból

Más művészeti ágakról