film
2008. 12. 04.
Kaméleon: az átverés művészete
Goda Kriszta: Kaméleon
Az eddig vegytiszta zsánerdarabokat jegyző rendezőnő legújabb alkotása műfajilag meghatározhatatlan, egyedi kevercs. Sokarcú, ám színvonalas és figyelemreméltó film a mindent behálózó hazugság lélektanáról, férfiakról, nőkről, szélhámosokról.
A Kaméleon – csakúgy, mint főszereplője – folyamatosan változtatja külsejét. Társadalmi drámaként indul, mert intézetben felnőtt fiatalokról és legfőbb vágyukról, a pénzről mesél, majd szélhámos-filmként folytatódik, mivel csavaros átverésekkel építkezik. Közben pedig egyrészről vígjáték, hisz humoros, nevetni lehet rajta, másrészről buddy-movie, mert két barát szorgos összmunkájának eredményét is láttatja. Néhol thriller, amiben az egyre növekvő feszültség mellett a főszereplő megérzi ugyan a veszélyt, mégis, túl későn szembesülve azzal, belesodródik a visszafordíthatatlanba, időnként azonban romantikus komédia, mert előkerül a szerelem, de nem adja könnyen magát, vicces megpróbáltatások övezik a (vélt) beteljesüléshez vezető utat. S persze itt-ott krimi, mert a konklúzió nem csak a nézőknek, a központi karakternek is úgy áll össze, mint a jobb fajta kirakós játékok: lassan, de izgalmasan.
Goda Kriszta harmadik filmjének szerencsére nem ártott a stíluskavalkád. A rendezőnő és Divinyi Réka által jegyzett csavaros forgatókönyv ugyanis biztos lábakon áll, meglehetősen nagy játékteret biztosítva ezzel az alkotóknak. A körmönfont hazugságok hálójába így ők nem, csakis a főhős vész bele. Ő viszont menthetetlenül. Farkas Gábor (Nagy Ervin) egykori állami gondozott mára profi szemfényvesztővé, külsejét és stílusát folyton folyvást váltogató házasságszédelgővé vált. Egykori intézetis társával, Tibivel (Trill Zsolt) rendkívül alapos előkészítési munkát követően fosztják meg vagyonuktól a hiszékeny nőket. A pénzt gondosan félreteszik, a sanyarú gyermekkor óta áhított, státuszszimbólumként értelmezett családi házra gyűjtenek. Számos egyhangú és kispályásnak vélt meló után Gábor azonban nagyobb kihívásra vágyik, s egy balesetben megsérült, híres balerinát szemel ki áldozatul. Hannával (Hámori Gabriella) azonban még annál is nehezebben megy a dolog, mint elsőre gondolta. Ahogy minél inkább belebonyolódik a kapcsolatba – miközben saját bőrén is kénytelen megtapasztalni a kiszolgáltatott és kihasznált nők helyzetét – egyre jobban veszélyezteti egész eddigi munkásságát is.
A történetről ennél többet kár lenne elárulni, maradjunk tehát inkább a tényeknél. Goda Kriszta ezúttal is jelesre vizsgázott színészvezetésből. Bár Nagy Ervin „csak” megbízhatóan hozza a rendkívül összetett figurát, parlagon hagyva számos, a szerepben rejtőző lehetőséget, a többiek karakter ábrázolásába tényleg nehéz lenne belekötni. Trill Zsolt kifejezetten erős játéka nagyon jót tesz a filmnek, ráadásul szerencsésen ellensúlyozza partnere hiányosságait. Ugyanis míg Nagy figurájánál csak a narráció jóvoltából tudunk a nehéz gyermekkorról, addig Trill esetében mindez már a szerep szerves része. Hámori Gabriella és Csányi Sándor kellemes meglepetést okoznak. Előbbi ezúttal tényleg több, mint hűvös, arisztokratikus szépség, utóbbit pedig jó látni végre lúzer szerepben is. A legjobb azonban kétségkívül Kulka János, a homoszexuális ortopéd főorvos szerepében. Bátor, de abszolút helyénvaló húzás, mind a szereposztás, mind a szerepvállalás tekintetében.
A forgatókönyv erős, s bár a sztori egyes elemei ismerősek lehetnek innen-onnan, működőképes. Ráadásul nem csak itthon, a világ bármely pontján megállná a helyét. A két operatőr, Gulyás Buda és Babos Tamás munkája nem hagy kívánnivalót maga után, de a vágások és a kísérőzene is megfelelően segítik a ritmust. Az alig több mint 100 perces játékidő kellően feszes keretek közé sűríti a cselekményt, s bár a kötelező fordulat nyilvánvalósága már a kezdetektől sejthető, a feszültség, az izgalom mégis szinte az utolsó percekig kitart. Ott azonban megbicsaklik a mozi, mert mire minden kiderül, már nincs valódi tét. Ez persze semmit sem von le a megelőző másfél óra érdemeiből, ám felerősítheti az addig jóformán csak nyomokban tapasztalható hiányérzetet. Mert hiába pontos a dramaturgia, hiába csiszolt szinte a végletekig a forgatókönyv, ahogy hiába van figyelembe véve minden alapszabály is, valami apróság még hiányzik. Valami, amitől egy kissé steril, de jó film tényleg feledhetetlenné válhat.
Kaméleon
Színes magyarul beszélő magyar szélhámosfilm, 103 perc, 2008.
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.
Rendezte: Goda Krisztina
Forgatókönyv: Divinyi Réka, Goda Krisztina
Szereplők: Nagy Ervin, Hámori Gabriella, Trill Zsolt, Kulka János, Csányi Sándor
Bemutató: 2008. december 4.
Forgalmazza: Hungaricom
<object width="425" height="344"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/_prVbUfoDs0&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/_prVbUfoDs0&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object>
Goda Kriszta harmadik filmjének szerencsére nem ártott a stíluskavalkád. A rendezőnő és Divinyi Réka által jegyzett csavaros forgatókönyv ugyanis biztos lábakon áll, meglehetősen nagy játékteret biztosítva ezzel az alkotóknak. A körmönfont hazugságok hálójába így ők nem, csakis a főhős vész bele. Ő viszont menthetetlenül. Farkas Gábor (Nagy Ervin) egykori állami gondozott mára profi szemfényvesztővé, külsejét és stílusát folyton folyvást váltogató házasságszédelgővé vált. Egykori intézetis társával, Tibivel (Trill Zsolt) rendkívül alapos előkészítési munkát követően fosztják meg vagyonuktól a hiszékeny nőket. A pénzt gondosan félreteszik, a sanyarú gyermekkor óta áhított, státuszszimbólumként értelmezett családi házra gyűjtenek. Számos egyhangú és kispályásnak vélt meló után Gábor azonban nagyobb kihívásra vágyik, s egy balesetben megsérült, híres balerinát szemel ki áldozatul. Hannával (Hámori Gabriella) azonban még annál is nehezebben megy a dolog, mint elsőre gondolta. Ahogy minél inkább belebonyolódik a kapcsolatba – miközben saját bőrén is kénytelen megtapasztalni a kiszolgáltatott és kihasznált nők helyzetét – egyre jobban veszélyezteti egész eddigi munkásságát is.
A történetről ennél többet kár lenne elárulni, maradjunk tehát inkább a tényeknél. Goda Kriszta ezúttal is jelesre vizsgázott színészvezetésből. Bár Nagy Ervin „csak” megbízhatóan hozza a rendkívül összetett figurát, parlagon hagyva számos, a szerepben rejtőző lehetőséget, a többiek karakter ábrázolásába tényleg nehéz lenne belekötni. Trill Zsolt kifejezetten erős játéka nagyon jót tesz a filmnek, ráadásul szerencsésen ellensúlyozza partnere hiányosságait. Ugyanis míg Nagy figurájánál csak a narráció jóvoltából tudunk a nehéz gyermekkorról, addig Trill esetében mindez már a szerep szerves része. Hámori Gabriella és Csányi Sándor kellemes meglepetést okoznak. Előbbi ezúttal tényleg több, mint hűvös, arisztokratikus szépség, utóbbit pedig jó látni végre lúzer szerepben is. A legjobb azonban kétségkívül Kulka János, a homoszexuális ortopéd főorvos szerepében. Bátor, de abszolút helyénvaló húzás, mind a szereposztás, mind a szerepvállalás tekintetében.
A forgatókönyv erős, s bár a sztori egyes elemei ismerősek lehetnek innen-onnan, működőképes. Ráadásul nem csak itthon, a világ bármely pontján megállná a helyét. A két operatőr, Gulyás Buda és Babos Tamás munkája nem hagy kívánnivalót maga után, de a vágások és a kísérőzene is megfelelően segítik a ritmust. Az alig több mint 100 perces játékidő kellően feszes keretek közé sűríti a cselekményt, s bár a kötelező fordulat nyilvánvalósága már a kezdetektől sejthető, a feszültség, az izgalom mégis szinte az utolsó percekig kitart. Ott azonban megbicsaklik a mozi, mert mire minden kiderül, már nincs valódi tét. Ez persze semmit sem von le a megelőző másfél óra érdemeiből, ám felerősítheti az addig jóformán csak nyomokban tapasztalható hiányérzetet. Mert hiába pontos a dramaturgia, hiába csiszolt szinte a végletekig a forgatókönyv, ahogy hiába van figyelembe véve minden alapszabály is, valami apróság még hiányzik. Valami, amitől egy kissé steril, de jó film tényleg feledhetetlenné válhat.
Kaméleon
Színes magyarul beszélő magyar szélhámosfilm, 103 perc, 2008.
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.
Rendezte: Goda Krisztina
Forgatókönyv: Divinyi Réka, Goda Krisztina
Szereplők: Nagy Ervin, Hámori Gabriella, Trill Zsolt, Kulka János, Csányi Sándor
Bemutató: 2008. december 4.
Forgalmazza: Hungaricom
<object width="425" height="344"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/_prVbUfoDs0&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/_prVbUfoDs0&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object>
Kapcsolódó cikkek
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával