színház
2008. 11. 23.
Pamina's Story
A Bozsik Yvette Társulat Varázsfuvola c. előadásáról (Fesztivál Színház, 2008. október 11.)
A Varázsfuvola nem hoz újat az alkotói pályán. Bozsik Yvette újszerűnek nem mondható, de korrekt, koherens olvasatát azonban sajnos gyengíti opera és tánc ezúttal nem szerencsés találkozása.
Bozsik egy nagy operaklasszikust, Mozart Varázsfuvoláját vitt színre a Fesztivál Színházban. Nem először nyúl operához: néhány évvel ezelőtt Turandot közfürdő című Puccini-átiratát láthatta a Kamra közönsége. Akkor Turandot története csupán jó alkalom volt arra, hogy az eredeti darabtól elrugaszkodva fogalmazza újra Férfi és Nő kapcsolatát.
A Puccini-feldolgozással ellentétben az előadást koreográfusként és rendezőként jegyző Bozsik ezúttal nem tart távolságot az eredeti darabtól. A színházba látogató néző végighallgathatja és -nézheti az egész operát. A zenerészletek felvételről három nyelven: legfőképp németül, Papageno megszólalásai magyarul, az Éj Királynőjének áriái angolul hangzanak el. A ragaszkodás a mozarti opera teljes történetéhez azonban inkább átok, mint áldás. A zene diktálta ütemben a tánc ugyanis gyakran jellegtelenné, pusztán illusztratívvá válik. Talán csak a Paminát táncoló Krausz Aliznak jut karakteres mozgásanyag.
Ez azonban nem minden esetben az alkotói kreativitás hiánya. A mozdulatok nyelvének ugyanis megvannak a maga természetes korlátai. Azt például képtelenség egy jelenetben eltáncolni, hogy az Éj királynője megbízza Taminót, hogy szabadítsa ki lányát, Paminát, az őt fogva tartó apjától, Sarastrótól. Az ilyen narratív jeleneteket az opera szövege hivatott tolmácsolni, mialatt a koreográfus nem túl ötletes mozgással és fényjátékokkal próbálja kitölteni az időt. A szöveget azonban fordítás és felirat hiányában valószínűleg csak kevesek értik, így az operát előzetesen nem ismerők számára követhetetlen, hogy ki kicsoda a színpadon és mit miért tesz.
Kár mindezért, hiszen Bozsiknak markáns, bár eddigi életművét ismerve korántsem újszerű olvasata van a Varázsfuvoláról. Tamino szabadkőműves szimbolikával terhes beavatás története az ő keze nyomán Pamina meg- ill. betörésének történetévé válik. A jó (Sarastro) és rossz (Éj Királynője) pólusai Bozsiknál a férfi és női princípium szembenállását jelzik. A koreográfia íve a női pólustól indul (az előjáték alatt nők lepik el a színpadot), s a férfi pólusba torkollva, Sarastro hímfalanszterében ér véget. A küzdelem a férfiklub-vezető Sarastro és a feministára vett, ironikusan unatkozó szépasszony Éj királynője között Pamináért folyik, s a férfiak birtokvágyának - az előadás során folyamatosan zaklatott - Pamina fölött aratott győzelmével zárul.
A Varázsfuvola nem hoz újat az alkotói pályán: Bozsik újszerűnek nem mondható, de korrekt, koherens olvasatát azonban sajnos gyengíti opera és tánc ezúttal nem szerencsés találkozása.
Varázsfuvola - táncjáték két részben
Bozsik Yvette társulat
Zene: W. A. Mozart
Díszlet: Khell Zsolt
Jelmez: Berzsenyi Krisztina
Haj: Bódis Arts
Smink: Petrilla Orsolya, Szél Szabina
Fény: Pető József
Film: Novák Erik
Dramaturg: Török Tamara
Koreográfus-asszisztens: Fodor Katalin
Rendező-koreográfus: Bozsik Yvette
Következő előadás: 2008. december 6.
Szerzők
-- Legáth Zsolt --
További írások a rovatból
színház
A tatabányai Jászai Mari Színház Hóhérok előadása a Városmajorban
színház
Interjú Pálffy Tibor színésszel külső-belső tényezőkről, színházi igazságról, és szerepről
Más művészeti ágakról
film
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon
