Kovácsy Tibor, aki a Magyar Narancs hasábjairól kíséri figyelemmel a Pávai Patak Márta műfordító-műhelyéből kikerülő spanyol regényeket, örömmel jelentette be: ismét úgy találta, ez a kötet a sorozat eddigi legjobbja.

Amit találóan megfogalmazott az előző könyv (Rafael Sánchez Ferlosio: A Jarama) megjelenése alkalmából, Delibes regényére is érvényes: "Aki járt már Spanyolországban, az tudja: nem az megy ott sem egész nap, hogy olé!, nem csak Costa Bravából, flamencóból meg abból a bizonyos madridi pörgésből, a movidából áll az élet. Kopár, szikkadt tájak terülnek szét szélesen, valami megülepedett sivárság, és hasonlóan nyomasztóak tudnak lenni egész városrészek is az egyhangú, homokszínű házaikkal. Aztán ott van a történelmük is, koronájaként a rémes, kegyetlen polgárháborúval, amelyben kirobbant mindaz a társadalmi merevgörcs, beszorultság és kiszolgáltatott tehetetlenség, az egyház beteges rátelepültsége az életre, amely aztán újabb évtizedekre megint csak visszazárult az országra - demokratikus átalakulásuk és immár befejeződött modernizációjuk kész csoda, nagyszerű diadalmenet. Nyilván bántóan erőltetett dolog élet és irodalom ennyire közvetlen összekapcsolása, mégsem tagadhatjuk le határozott benyomásunkat: bármennyire különböző írók jelenítenek meg bármennyire összevethetetlen tartalmakat az alant bemutatandó regényekben, ezt a lefojtott, bepállott Hispániát a Spanyol elbeszélők sorozat mindegyik darabjában erőteljesen érzékelhetjük."

Hozzátehetjük: A patkányok ugyanezt a szocio-élményt Fekete István- és Mándy-stílusban tálalja, vagyis a bájosan nyomasztó történet a fiatalabbak számára is könnyen fogyasztható - nem úgy, mint az ecetes-tormás vízipatkánysült, amiről a regény főszereplői oly előszeretettel beszélnek. A latin-amerikai regényeket ismerő idősebbeknek pedig az a bizonyos  "mágikus realizmus" juthat eszükbe Delibes történetét olvasva. Mert a regény tényleg elbűvölő, nem utolsósorban Pávai Patak Márta bravúros fordításának köszönhetően!

"Egy kisfiú, Nini a főszereplője ennek a regénynek, mely az ötvenes évek vége felé egy kasztíliai kisfaluban játszódik. A falu életét leginkább a zord időjárás határozza meg, ám a természeti környezethez oly sok szállal kötődő embereket megedzette a kietlen táj. Nini Patkányvadász bácsika és Fá kutya társaságában él, vízipatkányra vadásznak a patakban, melynek ízletes húsát szerte a környéken fogyasztják. A fiú mindent elles a felnőttektől, amit csak lehet: két nagyapjától, nagyanyjától, az agg Rufo apótól és Patkányvadász bácsikától. Ő az, akire a faluban mindenki hallgat, mindenki őhozzá fordul segítségért. Dońa Resu, szeretné, ha taníttathatnák, a dúsgazdag don Antero pedig arra vár, hogy betöltse a tizennegyedik életévét, és felfogadhassa béresnek. A regény jelenidejében azonban Nini még csak tizenegy éves, és a többi szereplő, Nagycsutak, a juhász, Kiscsutak, a csordás, Borbíró, a kocsmáros, Clo asszony, a trafikos és Matías Celemín, a rapsic társaságában éli mindennapi életét, melyben öröm és bánat, humor és tragédia éppen olyan természetes elem, mint a tűző napsütés vagy a jégeső. A patkányok egy letűnt világ mesteri ábrázolása, emberségről, emberi tartásról szól, és a mostoha körülmények közé született kisfiú csöndes, szelíd lázadásának krónikája." (A könyv hátsó borítójáról)