film
Az első kép lenyűgöző és sötét: egy férfit látunk felülnézetből a nyílt utcán elterülve, "gondolatai" nyugodtan reflektálnak környezetére, az eső esik, elkészül a tökéletes helyszíni fotó, és egy szőke nő zokogása kíséri a halált.
Ez a képsor elárul mindent, csak mi, nézők, ekkor még nem érthetjük. A film azután elmeséli, elmagyarazza, hogyan jutunk a végére vissza a kezdő képekhez. A közben elszórt darabokat valamiképp belehelyezzük a filmegészbe, talán mindenki kicsit másképp, talán lényegileg mégis ugyanúgy, s megértve ezt, közel kerülünk ahhoz, amiről a film szerelmen és halálon túl szólni kíván. A haláljelenetet követően egy családi ágyszituációba látunk bele, jobb oldalt a férj, bal oldalt a feleség. Jobbra Polinézia, balra pedig egy kedves, kis esti fejfájás. A harmadik képsor egy másik, egy halálos szerelem jelenete valahol Vietnámban. A tematika így tehát: nem hétköznapi halál, hétköznapi szerelem, nem éppen hétköznapi szerelem. És még csak most érünk a főcímhez: Csak egy szerelmesfilm – hirdeti, de eddigre már nyilvánvaló, hogy mennyire nem csak az.
A dán film rendezője Ole Bornedal, akit a Dina vagyok és az Éjjeliőr a hullaházban című munkái kapcsán ismerhetünk. A Csak egy szerelmesfilm témájában (de másban nem) az Aludj csak, én álmodom című amerikai filmet idézi. Szereplői közül a főszereplő Jonast emelném ki (Anders W. Berthelsen), akit korábban dogma-filmekben láthattunk: Mifune utolsó dala, Olasz nyelv kezdőknek. A Csak egy szerelmes film műfaját tekintve romantikus thriller. Talán kérdés, miként alkalmazható ez a két kategória egy filmre. A választ a férj, Jonas (el)vágyódásai rejtik.
Polinéziába vágyik, de egy Vietnámi utánérzés rabja lesz. Eredetileg egy (majdnem) átlagos családapa két szép gyerekkel, kedves feleséggel és egy rozzant kocsival. A munkáját tekintve tér csak el a hétköznapi mindenségtől: bűnügyi fotós, azaz halott embereket fényképez. Egy hétköznapi családi reggelébe robban bele Julia. Szó szerint berobban, vagyis bevágódik, végigzúz és elsöpör. Percekig látjuk az ütköző kocsiban rázkódó kétségbeesett arcot, a végzet által sújtott nő lassított arcrándulásait.
A baleset után Jonas meglátogatja a kómába esett Juliát, kinek családja a lány barátjának hiszi őt, s Jonas nem tudja, sőt, később már nem is akarja eltéríteni őket ettől az elképzeléstől. A lány Jonas elvágyódásának tárgyává válik, beleszeret, ő lesz neki a vágyott utazás, és még az sem zavarja, hogy egy sötétebb vidékre kerül általa. Aztán egyszer csak a szombati bevásárlás helyett a rejtélyes múltú nőt választja, s ezzel a véres képek élete valós részévé válnak...
Egyedi képi világú film ez kétarcú történettel. Vagyis tényleg egy romantikus thriller, amit reflexív és bizarr elemek tesznek izgalmassá. Röviden szólva: jóval több, mint amit a címe sejtet!
Csak egy szerelmesfilm (Kaerlighed pa film / Just Another Love Story)
Színes feliratos dán filmdráma, 100 perc, 2007.
Rendezte: Ole Bornedal
Szereplők: Anders W. Berthelsen (Jonas), Rebecka Hemse (Julia), Nikolaj Lie Kaas (Sebastian)
Bemutató: 2008. október 30.
Forgalmazza: Cirko Film